Ab: Belenyír a magánéletbe a törvény

• Az Országygűlés tavaly úgy módosította a nemzetbiztonsági törvényt, hogy az érintetteket nemcsak munkába lépéskor világítják át, hanem évente kétszer, 30 napon keresztül, értesítés nélkül vizsgálhatja őket a Nemzetbiztonsági Hivatal.
• Szabó Máté ombudsman a jogszabálymódosítást 2013 nyarán megkifogásolta az Alkotmánybíróságnál
• Az Alkotmánybíróság 2014 március 19-én igazat adott az ombudsmannak, és alkotmányellenesnek nyilvánította az évi kétszer 30 napos titkos adatgyűjtést, valamint azt, hogy az ellenőrzött még a Parlament illetékes biztotságánál sem emelhet panaszt a nyomozás ellen.

Az Alkotmánybíróság 2014. március 17-én hozott határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni, áll a lapunknak küldött közleményben.

Az ügyben Szabó Máté ombudsman fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító 2013. évi LXXII. törvény több rendelkezését kifogásolta, köztük azokat is, amelyek értelmében nem csupán a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem fennállása alatt folyamatosan helye lenne nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, és ennek során az érintettel szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehetne folytatni. Az új szabályok értelmében ellenőrzésen a fontosnak ítélt vagy bizalmas munkakört betöltők és az ezekre jelöltek esnek át, illetve azok, akik minősített adatot kezelő szervnél legalább „bizalmas” minősítésű információt ismerhetnek meg. Az Alkotmánybíróság a vizsgálni kért szabályok egy részének hatálybalépését 2013 júliusában az érdemi alkotmányossági vizsgálat idejére felfüggesztette.

Az Alkotmánybíróság abból indult ki, hogy az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A testület szerint a vizsgált törvénymódosítás megteremti a szabályozási kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan magatartású, családi életű és kapcsolatrendszerű érintettek is családtagjaikkal együtt bármikor ellenőrizhetők és róluk bármit meg lehet tudni. Az alaptörvény-ellenesnek minősített szabályok mind az ellenőrzés folyamatosságának az előírásával, mind a titkos információgyűjtés lehetőségének a megteremtésével túlmennek a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén. Olyanok vonatkozásában is lehetővé teszik a legdrasztikusabb, a jogviszony időtartama alatt folyamatosan fennálló megfigyelést és a készletező adatgyűjtést, akikkel szemben semmilyen terhelő adat nem merült fel. Ha az ellenőrzés alá eső személlyel szemben a munkája során bármilyen gyanú keletkezik valamilyen visszaélést vagy bűncselekmény elkövetését illetően, akkor nyomozás indítható, akár operatív módon, titkosszolgálati eszközök bevetésével is.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt az új szabályt is, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslati fórumhoz (például a parlament illetékes bizottságához) forduljon a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás megtagadása vagy a hozzájárulás visszavonása körében. A határozathoz dr. Balsai István, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.