Vörös invázió jön az utcákon április 6-án
További Belföld cikkek
- Életbe vágó kérdésben dönt a kormány, hamarosan jönnek a részletek
- Nem bújhat ki a felelősségre vonás alól a pedofíliával vádolt magyar edző
- Újabb kutyapártos képviselő tagadta meg a pluszjövedelme feltüntetését
- Bennfentes fideszes politikus ül a vádlottak padján vesztegetés miatt
- Furcsa, szúrós szag miatt ürítettek ki egy általános iskolát Egerben
Én ezt tavaszi sálnak mondanám, de volt, aki kormányváltó sálnak nevezte
– így kommentálta Szanyi Tibor az Összefogás legújabb kampányhúzását, nem mellesleg saját ötletét, miszerint sok tízezer vörös sállal szerelik fel aktivistáikat és szimpatizánsaikat. A sálakat már a március 30-i ellenzéki nagygyűlésen osztogatják az Oktogon felőli beléptetőpontokon, hogy aztán április 6-án vörös sálas aktivistacsoportokkal az utcán bátorítsák a választópolgárokat az Orbán-kormány leváltására. Amikor Szanyival erről beszéltünk, éppen 30-40 ezer darab megrendeléséről intézkedett.
Dress in red
Az Összefogás trendszettere már Mesterházy Attila január 25-i évértékelőjére is vörös sállal a nyakában vonult be, később pedig több vidéki szocialista rendezvényen is felbukkant a kiegészítő. Szanyi elmondása szerint
nem valami meleg, téli sálat, inkább bulisálat kell elképzelni, átmenetet a sál és a nyakkendő között.
A vörös sálak osztásán túl Szanyi egy Öltözz vörösbe!-mozgalmat is hirdet, vagyis arra szólítja fel a kormányváltó összefogás szavazóit, hogy húzzanak magukra valamilyen vörös ruhadarabot április 6-án. A kampányhúzástól várt nem túl bonyolult pszichológiai hatás, hogy
a vörösbe öltözött embereket látva felbátorodnak a még hezitáló, de a baloldallal rokonszenvező választók, és ők is elmennek behúzni az ikszet.
De más megfontolás is vezeti az MSZP-t, amikor saját pártszínét tolja előtérbe a kampány finisében. Szanyi az Indexnek úgy fogalmazott, az ellenzéki szövetség többi pártja is „helyénvalónak tartja, hogy adjuk meg ezt a közös színt″, ugyanakkor elismerte, döntően az MSZP aktivistái és szimpatizánsai fogják hordani a vöröst. Szerinte ez ellen a szövetségeseknek sincs kifogásuk. Amikor viszont a szövetségesek több politikusát is megkérdeztük, ők jóval kevésbé voltak lelkesek. És ez teljesen érthető. A választás másnapján ugyanis már kezdődik is az EP-kampány, ahol a most szövetségbe kényszerített formációk külön-külön, egymással is versenyezve indulnak – a baloldali közönség pedig addigra mindenhol azt fogja látni, hogy a kormányváltó összefogást az MSZP jelvényei és vezetője jelenítik meg. A szocialisták EP-listavezetője és kampányfelelőse egyébként nem más, mint maga Szanyi Tibor.
A vörös sál és a dress in red-mozgalom mellett más frontokon is az MSZP kerül majd előtérbe az utolsó napokba. Az Összefogás plakátjain – az egyéni jelöltek hirdetésein túl – az MSZP elnöke és közös miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila fog ismét utat mutatni, ráadásul hetek óta tudható, hogy a szavazólapokon a törvényi kényszer és a párt ismertsége, a keresd a szegfűt!-effektus miatt az MSZP logója pontosan akkora lesz, mint a másik négy párté együtt – ez ugyanakkor a szövetségesek közös döntése is volt.
Megszállják az utcát
Ahogy korábban írtuk, az MSZP és a többiek teljes erőbedobással igyekeznek majd aktivizálni az embereket az utolsó napokban, főleg telefonos buzdítással, egész napos utcai kitelepüléssel, mozgóplakátokkal, hangos autókkal, ajtótól ajtóig kampánnyal. A törvény szerint azonban a választás idején a szavazókörök 150 méteres körzetében nem lehet kampánytevékenységet folytatni – ha valaki azonban egyszerűen csak vörös sálban vagy ruhában áll kint egy szavazókör előtt és cigizik, azt már nem lehet szankcionálni, legfeljebb a dohányzás miatt.
A mozgósítást az MSZP-s Gúr Nándor, a DK-s Molnár Csaba és az Együtt-PM-es Szigetvári Viktor felügyeli, de alapvetően mindegyik párt a saját egyéni választókerületéért felelős. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy
vereség ide vagy oda, a legjobb eredményt a baloldal várhatóan Budapesten éri el,
ebből következően sem a budapesti elnöki tisztséget is betöltő Molnár Zsolt MSZP-kampányfőnök, sem az általa maximálisan támogatott szocialista főpolgármester-jelölt, Horváth Csaba pozíciói nem fognak gyengülni. De erről majd még később.
Az MSZP nagyjából 20 ezer, a Demokratikus Koalíció 8-10 ezer, az Együtt-PM 7-8 ezer aktivistát tud bevetni, akadnak ugyanakkor átfedések, például a DK és a Szolidaritás talpasai között. Bár az ellenzéki szövetség politikusai ezt tagadták, a mozgósítás összehangolását hátráltathatja, hogy a pártok saját adatbázisaikat nem oszthatják, és nem is osztják meg egymással.
A valasztas.hu március 28-i adatai szerint az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP 13 ezer szavazóköri delegálttal rendelkezik – a szövetséges pártok a városokban mindenütt arra törekedtek, hogy két delegáltat is beküldjenek a szavazatszámláló bizottságokba. Ahol ez nem sikerült, ott egyikük majd a kampányolásba segít be.
A mobilizáció azért is kulcsfontosságú, mert az elmúlt hetek botrányai, az őszödi jelentések nyilvánosságra hozása, a Simon-ügy majd annak folytatása, a Welsz-ügy és persze Zuschlag János könyve a baloldali szövetségnek nem elsősorban a teljes népességben, hanem a biztos szavazók körében árthatott. Ahogy az Együtt-PM egyik politikusa fogalmazott az Indexnek,
az ilyen ügyek nem a pártpreferenciát fordítják meg, hanem a hitet veszik el,
hetekre eltántoríthatnak, otthon tarthatnak egyébként velük rokonszenvezőket. Őket kell valahogy ismét belelkesíteni ahhoz, hogy a baloldal veresége legalább szoros legyen.
Fegyelmezettek lesznek április 6-ig
Mivel a választási vereség ténye nem nagyon kérdés, annak mértéke pedig a mobilizáció sikerességén vagy sikertelenségén múlik, az ellenzéki szövetség politikusai nem látványosan, de azért igyekeznek már jó előre áthárítani a másikra a felelősséget.
Az MSZP részéről – akárcsak az előző hónapokban és tavaly – elsősorban az Együtt-PM szervezettségét és Gyurcsány Ferenc kibeszéléseit bírálták, Bajnai csapatának egyik politikusa viszont többek között azt kifogásolta, hogy bár Ron Werber a mobilizációban a legjobb, az MSZP mégsem erre, hanem Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölti imázsépítésére használta tudását. Kritika tárgya volt még Mesterházy nyolc pontos akciótervének pár héttel ezelőtti, rossz időpontban, péntek éjjel történő facebookos meghirdetése is – pedig a nyolc pont népszerűsítése nem csak, hogy a miniszterelnök-jelölt egyik fő üzenete, de az egyéni jelöltek helyi programja mellé is rákerült mintegy 4 millió szórólapra.
Az MSZP-ben ugyanakkor erre azt mondják, éppen Bajnaiék voltak azok, akik a nyolc ponton egy teljes hétig huzakodtak és emiatt volt muszáj mielőbb bejelenteni – az eredeti terv szerint fokozatosan, napról napra jelentett vola be egy-egy pontot Mesterházy Attila. A Ron Werberrel kapcsolatos kritikára pedig egy az Index által megkérdezett MSZP-s politikus azt mondta, Ron Werber legfeljebb Mesterházy roadshow-jának első pár állomásán volt jelent, azóta folyamatosan a központból szervezi éppen a mozgósítást.
Úgy tudjuk, Gyurcsány kibeszélései közül nem a melegek jogainak túl harsány hirdetése vagy a megszorítást jelentő gazdasági intézkedések bemondása fájt elsősorban a többieknek, hanem az, hogy többször a – logikusan: elvesztett – választás utáni helyzetről, ambíciókról beszélt. De az sem tetszett a szövetségeseknek, hogy a DK politikusai túlságosan sokat foglalkoztak az őszödi önszivárogtatás heves tagadásával. Gyurcsány a fenti problémák megbeszélése óta viszont teljesen fegyelmezetten viselkedik.
A fegyelmezettség viszont nem csak, hogy közös érdek, de a DK-nak és az Együttnek még talán fontosabb is, mint a szocialistáknak, hiába Mesterházy Attila áll az egész kampány élén. Egy pocsék választási szereplés ugyanis – ahogy erre egy korábbi interjújában Szigetvári Viktor is utalt – a közös lista összeállítása miatt az MSZP felülreprezentáltságához vezetne, a DK pedig adott esetben akár frakció nélkül is maradhat. Egyszerűbben: egy nagy bukással még mindig az MSZP bukná a legkisebbet az egész társaságból.
Április 7-én viszont vége a szövetségnek
MSZP-s, Együtt-PM-es és DK-s forrásaink is egyetértettek abban, hogy a feszültségek április 6-a után ki fognak bukni. Nem csak a közös kampány belső súrlódásai miatt, hanem azért is, mert az európai parlamenti választásra való ráfordulás ismét versenyhelyzetet teremt. Erre szükség is van, hiszen
a május 25-i választás lesz az erőfelmérő. A pártok ez alapján tudják meghatározni, ki milyen arányban részesüljön az őszi önkormányzati képviselői és polgármesteri jelölésekből.
Az ugyanis magától értetődő, hogy a helyhatósági választásokra ismét össze kell fogniuk a Fidesz ellen. Bár mindegyik pártban azt mondják, tanultak a tavalyi huzavonából, könnyebben megértik egymást és az összefogás szükségességével is jobban tisztában vannak, nem biztos, hogy így is lesz. A főpolgármester-jelöltség kérdése például könnyen megismételheti kicsiben azt a huzakodást, ami tavaly Bajnai Gordon és Mesterházy Attila között hónapokig folyt a közös miniszterelnök-jelöltségért.
Bár ezt nyíltan senki nem mondta ki és egy darabig nem is fogja, az Együtt – és különösen a Párbeszéd Magyarországért Párt – számára Horváth Csaba személye nem elfogadható. Saját jelöltjük ugyan még nincs, a budapesti önkormányzati felkészülés felelősei azért már megvannak, és ez a lista lehet irányadó: Bajnai Gordon, Karácsony Gergely, Juhász Péter (valamint a felkészüléssel foglalkozik még Székely Sándor is). Tavaly ősszel közülük már felmerült pletykaszinten Bajnai esetleges főpolgármester-jelöltsége, az ő politikai jövőjéről azonban elég sok találgatást hallani. A poszt megszerzése nem mellesleg azért is fontos, mert
Budapest ellenzéki főpolgármestere potenciális miniszterelnök-jelölt lehet 2018-ra.
Az Index MSZP-s forrásai szerint viszont a szocialisták nem csupán a jelölés jogáról, Horváth Csabáról sem hajlandóak lemondani, aki nem véletlenül nem aggódik az ellenkező irányú pletykák miatt.