Nem változnak a parlamenti erőviszonyok
A 2010-2014-es parlamenti ciklus alatt több átalakulás ment végbe a parlamenti frakciókban: a Jobbik, a Fidesz és az MSZP frakciójából többen kiléptek, az LMP kettészakadt, megalakult a DK és a PM, amelyek azonban nem alakíthattok saját frakciót.
A ciklus végén a Fidesznek 223, a KDNP-nek 34, az MSZP–nek 47, a Jobbiknak 43, az LMP-nek hét képviselője ült a parlamentben. Az előző parlament 27 független képviselővel zárt, közülük 10-en a DK, 8-an a PM képviselői csoportjában politizáltak.
Ezt az állapotot vettük alapul, amikor a jelenlegi és a leendő parlamenten belüli erőviszonyokat hasonlítottuk össze. Szintén a jobb összemérhetőség kedvéért egybe számoltuk az előző országgyűlés MSZP frakcióját, illetve a DK és a PM képviselőit, mivel ezek a pártok most mind a Kormányváltók közös listáján indultak, csak úgy, mint az Együtt és a Liberálisok.
Párt | Mandátumok száma és százelékos aránya az előző parlamentben | Mandátumok száma és százelékos aránya az új parlamentben |
Fidesz-KDNP | 257 (66,6%) | 133 (66,8%) |
MSZP-DK-PM (Együtt, MLP) | 65 (16,8%) | 38 (19,1%) |
Jobbik | 43 (11,1%) | 23 (11,5%) |
LMP | 7 (1,8%) | 5 (2,5%) |
A fenti táblázatból egyértelműen látszik: az erőviszonyok gyakorlatilag konzerválódtak, a Kormányváltók a mai függetlenek kárára erősödtek, illetve minimálisan a Jobbik és az LMP parlamenti súlya is nőtt, de ez a plusz eltűnhet, ha a ciklus során néhány képviselő függetlenné válik. A Fidesz bebetonozta a korábbi pozícióit, folytatódik az előre kódolható parlamenti szavazások kora.