A KDNP megint bedobta a magáncsődöt
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője reméli, hogy az új parlament elfogadja majd a családi csődről szóló törvényt. Egy éve a szintén KDNP-s Rétvári Bence mondta azt, hogy néhány hónapon belül a parlament elé kerül a magáncsődről szóló javaslat.
Harrach a Hír TV-ben beszélt a családi csődről, illetve a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatokról. A frakcióvezető beszélt még az otthonteremtési támogatás fontosságáról és a bölcsődékről, óvodákról, mert ezek segítségével egyeztethető össze a munka és a család, írja az MTI.
Harrach szerint várhatóan a hagyományos KDNP-s tárcákat, államtitkárságokat továbbra is ők viszik majd, de a kormány összetételéről nem mondott konkrétumokat. Az európai parlamenti választáson a KDNP kvótáján indul Tőkés László, másik jelöltjük Hölvényi György, a jelenlegi egyházügyi államtitkár.
Mi a magáncsőd?
A magáncsődről ebben a cikkünkben olvashat részletesen, a megoldásnak az a lényege, hogy az adós maga mögött hagyhatja reménytelennek tűnő terheit, ha hosszú ideig betartja a mellé az állam által kirendelt csődbiztos, a vagyongazda szigorú feltételeit. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, de még a régiós országok nagy részében is sokan élnek az ott meglévő lehetőséggel – a válság óta értelemszerűen ott is megnőtt az intézmény kihasználtsága.
Az eljárásnak több szakasza van. A késedelmes törlesztő előbb – a törvényben rendezett körülmények, tehát nem a bank által kialakított szabályok alapján – megpróbál megállapodni hitelezőivel, majd ha ez nem jön össze (ami valószínű, ha az adós nem tud törleszteni), akkor egy úgynevezett lefölözési eljárás indul. Ennek keretében jön a vagyongazda: a fizetésképtelen családok mellé kirendelnek egy pénzügyi biztost. Ő számba veszi az értéktárgyakat és a befolyó jövedelmeket – ha egyáltalán vannak ilyenek –, és a törlesztés, valamint az adós túlélésének szempontjait mérlegelve dönt, hogy mit kell eladni, és mire kell fordítani a jövedelmeket. Külföldi példák alapján nem ritka, hogy a legszemélyesebb költésekbe is belenyúljon a vagyongazda, az adós és családja túléléséhez szükséges vagyonon és jövedelmen túl pedig mindent elvihet a banknak.
Cserébe az adós néhány év után szabadulhat a tartozásától.