Eltűntek az energiakérdések

Szerda délelőtt 10 órától nagyjából két órán keresztül egyezkedtek a pártok arról, hogyan is nézzen ki az új parlament. A május 6-i alakuló ülés lebonyolításához szükséges technikai kérdésekben sikerült megállapodni, de a bizottsági struktúra még nyitott maradt. 

A tárgyalási alapot a Rogán Antal által előterjesztett fideszes javaslat képezte. Eszerint 14, esetleg 15 állandó bizottság állna fel, egy 199 fős parlamentben ugyanis a párt szerint nincs szükség ennél többre. A 14 bizottsági feladatkör a Fidesz javaslata alapján az elmúlt 24 évben megszokott felosztás szerint alakulna. Ami feltűnő, hogy az oktatás betagozódna a kulturális bizottságba, illetve az összes, a gazdagsághoz akár csak érintőlegesen kapcsolódó ügyet is egyetlen gigabizottság kezelné.

Az összes ellenzéki párt azt kifogásolta, hogy a Fidesz az ország legsürgetőbb kérdésének számító foglalkoztatáspolitikát is csak a gazdasági gigabizottság alá tenné, pedig szerintük szükség lenne egy önálló szakbizottságra. A foglalkoztatáspolitikai, munkaügyekért felelős bizottságot forrásaink szerint az MSZP a párt ideológiája miatt mindenképpen szeretné megkapni.

Az ellenzék részéről azt is kifogásolták, hogy az ideiglenes bizottsági listából hiányzik az energiapolitika. Ezt vagy a gazdasági, vagy a fenntartható fejlődésért felelős bizottság kezelné, de Szél Bernadett LMP-s társelnök szerint egyáltalán nem világos még, hová is kerül ez a kulcsterület. 

Az MSZP képviseletében megjelenő Mesterházy Attila szerint az önkormányzati, fejlesztéspolitikai, közlekedési, idősügyi és ifjúsági ügyek is fontosak. A szocialista elnök azonban azt is hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül kell mindegyiknek külön bizottságot szentelni, az ügyek képviseletéről konkrét javaslatokat is kidolgoznak, ezeket még szerdán eljuttatják a Fidesznek.

A Fidesz javaslata az egyharmados számarányhoz képest több parlamenti posztot juttatna az ellenzéknek – például az Országgyűlés alelnöki pozícióiban. Az biztos, hogy öt bizottság élén lesz ellenzéki vezető, ebből a nemzetbiztonsági esetében a törvény írja elő ezt, négyről meg majd megállapodnak. Erős parlamenti szokásjog, hogy a költségvetési bizottságot is az ellenzék kapja, gyengébb, hogy a külügyi bizottságot is – ez a 2010-14-es ciklusban már felborult. 

Az MSZP csak a végleges struktúra kialakítása után árulja el, mely bizottságok vezetésre tart igényt, de a Jobbik már bejelentkezett a nemzetbiztonságért, az LMP pedig a fenntartható fejlődésért. Előbbivel lesznek problémák, nem csak azért, mert a szélsőjobboldalnak ugye van egy-két nemzetbiztonságilag is kockázatos kapcsolata, hanem azért is, mert ezt hagyományosan a legnagyobb ellenzéki frakció szokta kapni, az meg az MSZP, akik most is ragaszkodnak hozzá. A bizottságot eddig a szocialista Molnár Zsolt vezette, ha marad az MSZP-nél, valószínűleg ő marad az elnöke.

A Jobbik egyébként öt bizottsági alelnöki posztot szeretne, az LMP kettőt. A zöldek részéről szintén jelen lévő Schiffer András úgy látja, nem lenne jó, ha a bizottsági struktúra egy az egyben leképezné a kormányzati szerkezetet, hiszen nem pusztán ellenőrző szervekről van szó.

A megbeszélést követően Rogán Antal azt is elárulta, megegyeztek abban is, hogy egy pártba tartozók csak egy frakciót alkothatnak – ez azt jelenti, hogy a Demokratikus Koalíció nem kerekítheti ki egy szocialistával ötre a létszámát. Rogán szerint a Fidesz felvetette egy ellenzéki vezetésű EU-s ügyek bizottságának a felállítását is, de a címzettek nem haraptak rá a kezdeményezésre.