Az ombudsman szerint a főváros kibabrál a hajléktalanokkal

Székely László ombudsman a Kúriához fordult, mert szerinte a Fővárosi Közgyűlés indokolatlanul széles körben jelölte ki azokat a budapesti közterületeket, ahol „jogszerűtlennek minősül az életvitelszerű tartózkodás", azaz ahonnan kitiltották a hajléktalanokat, írja az MTI.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala azután fordult a Kúriához, hogy fővárosi önkormányzati képviselők korábban kifogásolták a szabálysértési törvény felhatalmazása alapján tavaly decemberben elfogadott "zónarendeletet". Álláspontjuk szerint sérti az alapjogokat, hogy a fővárosi önkormányzat rendelete – a kerületi önkormányzatok javaslatára is építve – olyan helyzetet teremtett, amelynek következtében Budapest jelentős része az életvitelszerű tartózkodás szempontjából tiltott zónába tartozik. 

Székely László arra hivatkozott, hogy a szabálysértési törvény adta felhatalmazás nyomán az önkormányzat kizárólag alkotmányos értékekhez kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében jelölhet ki olyan közterület-részeket, ahol az életvitelszerű tartózkodás jogellenesnek számít. A vizsgált rendelet szerint a fővárosi közterületek közül tiltottnak minősül egyebek mellett valamennyi tömegközlekedési megálló, állomás, játszótér, köztemető, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézmény, híd, felüljáró, illetve összesen 34 aluljáró és azok közvetlen környezete.

A 23 fővárosi kerület közül 14 döntött – változatos méretű – tiltott zóna kijelöléséről. Egyes kerületek konkrét helyrajzi szám alapján, míg mások általában valamennyi hasonló rendeltetésű közterületen és környékén jelöltek ki zónát.

 Az alapjogi biztos álláspontja szerint azok a szabályok vetik fel a legkomolyabb aggályokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentős méretű, egybefüggő közterületen - azok rendeltetésétől és funkciójától függetlenül - tiltják az életvitelszerű tartózkodást. Az ombudsman kiemelte, hogy az ilyen kijelölő szabályok megfordítják a felhatalmazás logikáját: a tilalmat kivétel helyett főszabállyá, sőt egy-egy kerületben - példaként Angyalföldet vagy Zuglót említették a dokumentumban - kizárólagossá teszik.