Holnap ítélet születhet a Biszku-perben

Várhatóan május 13-án, kedden dönt a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa arról, bizonyítható-e, hogy Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter felelős az 1956-os forradalom utáni megtorlásokért. Biszkut többek között a sortüzek miatt háborús bűncselekményekkel vádolják, amelyek sosem évülnek el.

 Az ügyészség dolgát nehezíti, hogy közvetlen tanú, aki ott lehetett a párt vezetésében vagy a sortüzeknél, már nem él. Ezért történészek véleményére, iratokra és az áldozatok leszármazóinak vallomásaira alapozták a vádiratot. 

A bíróságnak alapvetően azt kell eldöntenie, bizonyítható-e, hogy a polgári lakosok elleni sortüzek az MSZMP vezetésének tudtával, jóváhagyásával, sőt kezdeményezésére történtek.

Biszku belügyminiszterként olvasta a vérengzésekről szóló jelentéseket, ám ő az akkor hatályos jogszabályok ellenére nem tett feljelentést az elkövetők ellen, és elfektette az iratokat – az ügyészség szerint azért, mert a sortüzekre ő és társai adtak parancsot.

A választások előtt néhány héttel, március 18-án megtartott első tárgyalás erős politikai színezetet kapott, a teremben a Jobbik erősen jelen volt:  a tárgyalás elején Novák Előd, Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György is feltűnt.

Biszku idén 94 éves, ezért a bíró a meghallgatásakor negyvenpercenként húsz perc szünetet rendelt el. A szellemileg ép egykori belügyminiszter hallása megromlott, ezért a tárgyaláson fülhallgatót kapott, illetve megkérte a bírót, hogy tagoltan beszéljen hozzá.

Biszku ellen nem csak a háborús bűncselekmények miatt folyik a per:

• Amikor 2012 szeptemberében őrizetbe vették, a házkutatás során találtak tizenegy darab lőszert, amiket engedély nélkül tartott magánál. Emiatt lőszerrel való visszaéléssel vádolják.
• 2010 augusztusában a Duna Tv Közbeszéd című műsorában a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel, ami szintén bűncselekmény, várhatóan erről is döntenek a keddi tárgyaláson.