Rafael
19 °C
33 °C

Szellemi vákuumba került az MSZP

2014.05.13. 10:36
A szocialista párt az országgyűlési választási kampányban sokszor hangoztatta, hogy igazi baloldali programmal indulnak, azonban az összefogás miatt kompromisszumokra kényszerültek. Az önálló EP-indulás lehetőséget adna az ideológiai megújulásra, de a párt egyelőre leginkább a Jobbikkal szembeni megerősödésre koncentrál, miközben szellemi holdudvara vagy kiürült, vagy szembekerült a jelenlegi pártvezetéssel. Az EP-kampányban az európai szocialistákhoz igazodnak, de kérdés, hosszú távon milyen irányba tart a baloldali hegemón pozícióját továbbra is féltve őrző párt. Az ideológiai kérdésekkel való szembenézés a párt EP-listavezetője szerint is elkerülhetetlen.

„Ebben a helyzetben is erőt tudunk meríteni százezrek támogatásából és a kezdetektől vallott, progresszív világképből. Mert az igazság a mi oldalunkon áll. Maradunk demokraták, maradunk baloldaliak” – dobta fel a labdát Mesterházy Attila a választás másnapján a vereséget elkönyvelő Facebook-posztjában. Ebben a két mondatban ugyanis három jelző is szerepel az MSZP-re vonatkozóan:

  • progresszív
  • baloldali
  • demokrata

Ezek egyike sem tekinthető revelatív erejűnek, mégis, egy fontos üzenete van ennek a felsorolásnak: a régóta identitásválsággal küzdő, egykor a baloldal megkérdőjelezhetetlen dominanciájú gyűjtőpártjaként működő MSZP vezetője belátta: az ideológiai kiüresedés a szavazói aktivitás gyengüléséhez vezetett, vagy ahogy Szanyi Tibor fogalmazott egy az Indexnek adott interjúban

Sokat panaszkodnak a szimpatizánsaink, hogy nem kapnak kellő mennyiségű muníciót.

A fent idézett mondatok látszólag ekként szolgálhatnak, de kérdés, hogy ezzel, illetve az EP-kampányban megfogalmazott klasszikusan baloldali üzenetekkel mennyire sikerült koherenciát teremtenie a választási pofon után a rendpárti baloldal létjogosultságáról vitát nyitó, majd abból villámgyorsan visszatáncoló pártnak. Ennek megválaszolásához politológusok, illetve az MSZP ideológiai kérdésekben meghatározó elnökségi tagjának, Szanyi Tibornak a véleményét kértük ki.

Az arcél nélküli párt

Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője szerint

nem ideológiai, hanem egzisztenciális küzdelem zajlik az MSZP-n belül, ami néha ideologikus köntösben jelenik meg.

A politológus szerint a küzdelem egyik pólusát azok az elsősorban vidéki MSZP-sek képviselik, akik a rossz választási szereplés után a rendkérdésre, illetve a „cigánykérdésre” helyeznének nagyobb hangsúlyt, míg velük szemben a fővárosi, idősebb, „szárszói értelmiség” prominensei állnak, akik nem hajlandóak tudomást venni az előbbiek által sérelmezett jelenségekről.

Mesterházy Attila
Mesterházy Attila
Fotó: Bődey János

A párt korábban meghatározó fővárosi értelmiségi bázisa és az MSZP jelenlegi vezetése közötti konfliktus egyfajta szellemi vákuumot hozott létre a párt körül, nincs olyan holdudvar, ami jelenleg inspirálná Mesterházyékat. A légüres teret tovább növeli, hogy az MSZP-ben korábban meglevő áramlatok ma a párton kívül lelhetők fel. A liberális, antiklerikális vonalat a DK viszi, a nemzeti baloldal koncepciója Szili Katalin kilépésével távozott az MSZP-ből, a technokrata irányultságot pedig a Bajnai-párt örökölte – tette hozzá Lánczi.

„Az MSZP-ben klasszikusan voltak baloldalibb és centristább irányzatok, de ezek a határok mára elmosódtak” – mondta az Indexnek Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az elemző szerint az MSZP a három-négy évvel ezelőtti önmagához, de az Együtthöz és a DK-hoz viszonyítva is baloldalibb politikát képviselt az elmúlt két évben.

A Republikon elemzője úgy vélte, Mesterházy Attila egyszerre mondható pragmatikusnak és a párt korábbi vezetőinél baloldalibbnak, ugyanakkor az összefogással a baloldaliság háttérbe szorult, habár a Kormányváltók nyolc pontjában még tetten érhető volt.

Tóth Csaba szerint a párt ideológiai megújulását több tényező is nehezíti. Egyrészt „mind intellektuálisan, mind szervezetileg van hiány”, másrészt pedig a baloldali médiumokban

nagyon meghatározó az az értelmiség, amelyiknek a helyzetértékelése nem mindig bizonyult pontosnak

– fogalmazott.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint

az MSZP-nek nincs igazán „ideológiai arcéle”.

ugyanakkor szerinte az identitásválság az Együttet és a DK-t is sújtja.

Egy szó, amit jó pufogtatni

Bármit jelenthet

A progresszív szó használata nem csak az általunk megkérdezett politológusok szerint nem egyértelműen dekódolható. A BBC 2010-ben egy meglehetősen hosszú cikket szentelt a kérdésnek, aminek a következő volt a konklúziója: „nincs fix jelentése – azt lehet belőle csinálni, amit akarsz”

Azért pár konkrétumot lehet hozzá rendelni:

  • általában baloldali politikai mozgalmak, pártok használják, habár nem kizárólag
  • reform- és modernizációpárti irányzat, amely hisz a fejlődésben, és elkötelezett a demokrácia iránt
  • társadalmi kérdésekben általában liberális, a kisebbségekkel szemben toleráns
  • hisz az újraelosztásban, de az állami beavatkozás kívánatos mértékére vonatkozóan nem egységes

A „progresszív” szó használatának sem volt különösebb ideológiai jelentősége a kampányban, ez egyszerűen egy jól csengő szó, amiről nem is pontosan tudjuk, hogy mit értenek rajta – vélekedett a Századvég elemzője. Lánczi Tamás szerint ma progresszív gondolatnak számít például az integrált oktatás szorgalmazása, de nem gondolja, hogy Mesterházy Attila ezt felvállalná (habár ebben az írásában például kiáll a kisebbségek integrációja mellett, ha nem is kifejezetten az oktatás vonatkozásában).

A „progresszív” szó használatának Tóth Csaba szerint sincs különösebb jelentősége: ez a szó az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának nevében (S&D, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) is szerepel – jegyezte meg az elemző.

Ebben a kérdésben az általunk megkérdezettek mindannyian egyetértettek: a „progresszív” szó használata Szanyi Tibor szerint sem rejt fontos ideológiai különbségeket, mint ahogy a Progresszív Szövetséghez való tavaly májusi csatlakozásuk sem értelmezhető fordulatként: utóbbi szervezet „a Szocintern (a Szocialista Internacionálé) nyugati klubja”, a két szervezet között nincs konfliktus (ezt mondjuk a Spiegel a Sigmar Gabriel SPD-elnök által alapított új szervezet létrejöttekor máshogyan látta), ugyanakkor a kisebb taglétszám miatt az új klubban hatékonyabban lehet dolgozni – mondta a szocialista politikus.

A verseny, amit nem lehet megnyerni

Az MSZP-ben emlegetett rendpárti fordulatot Szanyi Tibor „fogalmi kibicsaklásnak” tartja, amelyet a sajtó felfújt: a kongresszus után Mesterházy is igyekezett hangsúlyozni, hogy a rendpártibb karakter eleve erős kérdőjelekkel merült fel az ülésen, és ezt néhányan félre akarják értelmezni.

A Századvég elemzője szerint másról van szó: Mesterházy Attila pártelnök a rendpártiság kérdésében inkább a vidéki MSZP-hez áll közel, ugyanakkor még mindig tart a szárszói értelmiségtől, ezért nem merte nyíltan felvállalni a rendpárti fordulatot. „A problémát érzékeli, csak nincs elég ereje” – fogalmazott Lánczi Tamás. Tóth Csaba is úgy látta, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása súrlódáshoz vezethet a jelenlegi pártvezetés és a klasszikus baloldali értelmiség között, de szerinte ezt más okból nem vállalja Mesterházy Attila. „A konfliktust csak akkor érdemes felvállalni, ha vannak konkrét megoldási javaslatok” – mondta a Republikon Intézet elemzője.

Juhász Attila az MSZP rendpártisággal való kacérkodását a „választási vereségből adódó rossz helyzetértékelésnek” minősítette: szerinte a párt valamiféle a Jobbikot másoló politika megvalósításában gondolkodik, ugyanakkor ezzel várhatóan nem tudna újabb választókat megszólítani, mivel ez csak a „jobboldali válaszok gyenge másolata” lenne.

A Political Capital munkatársa úgy véli: az MSZP-nek a saját, baloldali identitásának megfelelő válaszokat kell adnia a leszakadt térségek foglalkoztatási és közbiztonsági problémáira, különben

egy olyan versenybe mennének bele, amiben úgysem nyerhetnek.

Hasonlóan látta ezt Tóth Csaba is, aki szerint az MSZP a vidéki kistelepüléseken vesztette el a választást, amire válaszokat kell találni,

a rendpártiság viszont szlogenszinten rossz, ráadásul más pártok politikáját másolja.

Nincs kit követni

Lánczi Tamás úgy látja, az MSZP-ben külpolitikai vonalon sem bontakozik ki semmilyen új irányvonal, főként azért, mert „az MSZP nagy része teljesen tájékozatlan külügyekben”. Régebben mindig megvoltak azok a nemzetközi trendek, amiket a hazai baloldal követett, de most nincs igazán olyan nyugat-európai igazodási pont, mint amilyen például a Tony Blair-féle New Labour volt Gyurcsány Ferencéknek.

Mivel kampányolnak az EP-választásokon?

  • a létminimumot elérő minimálbérekkel és nyugdíjakkal minden EU-tagállamban
  • a fiataloknak garantált munkahelyekkel, hosszú távon teljes foglalkoztatottsággal az EU-ban
  • egy számjegyű élelmiszer-áfával
  • a gyermekéhezés megszüntetésével
  • fél százalékos adóval a 100 ezer euró feletti tőketranzakciókra
  • a jövedelem keletkezése szerinti országban való adófizetéssel

De ha lenne is ilyen minta, akkor is nehéz lenne követni, mert vannak olyan koncepciók – például a párt több politikusa által propagált, de EP-programjában nem szereplő alapjövedelem –, amelyek magyar közegben nem élnek meg – fogalmazott Lánczi Tamás. Az elemző az alapjövedelem ötletét a szociális populizmus eszköztárába sorolta, de szerinte a Braun Róbert és Szanyi Tibor által támogatott javaslat a pártban többnyire reflektálatlan maradt, Magyarországon pedig egyébként sem lehetne bevezetni.

Juhász Attila szerint sincs az MSZP-nek jelenleg olyan nemzetközi előkép, mint amilyen korábban a Tony Blair-féle „harmadik út” volt, a szocialisták mostanában leggyakrabban az Európai Szocialisták Pártja (PES) programjára hivatkoznak, ahogy tette ezt Szanyi Tibor is egy az Indexnek adott interjúban.

Szanyi Tibort is megkérdeztük arról, milyen követendő nemzetközi mintákat lát maga előtt, aki kérdésünkre úgy fogalmazott: hozzá Hannes Swoboda (osztrák szociáldemokrata politikus, az EP szociáldemokrata-progresszív csoportjának vezetője) áll legközelebb, de „ez egyénileg változó”. A Gyurcsányék által követett Blair-féle harmadik utat ő például „egyfajta zsákutcás liberalizmusként élte meg”.

Szanyi Tibor
Szanyi Tibor
Fotó: Ajpek Orsi

Tóth Csaba úgy véli, hogy az európai baloldali pártokkal konzisztens ígérteket fogalmaz meg az MSZP az EP-kampányban: leginkább a szegényeket képviseli, ami Martin Schulz (az Európai Parlament elnöke, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára), valamint a francia és az angol baloldal üzeneteivel is összhangban van. 

Szóval mégiscsak szocdem

Szanyi Tibor, az MSZP EP-listavezetője nem saját pártjáról, hanem az európai modellek sikertelenségéről beszélt, amikor egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: „A szociáldemokrácia nagy kísérlete, hogy megpróbálja összebékíteni a munka és a tőke dolgait, nem sikerült.”

Nem a mi modellünkkel volt baj, hanem a világ változott meg piszkosul

– mondta a politikus, hozzátéve: az EU a szociáldemokrata kísérletekkel szemben egy „piszok rossz” választ adott, ami a „társadalom lenyomásához”, az ún. social dumpinghoz vezetett.

Szanyi szerint az MSZP „a mai állapotok szerint leginkább szociáldemokrata” párt, de arra számít, hogy az EP-választás után felerősödhetnek az ideológiai viták a párton belül:

Kétszeres országgyűlési választási vereség után elkerülhetetlen, hogy el kelljen tűnődni ideológiai kérdéseken.