16 éves a legfiatalabb szavazó

Tizenhat évesen szavazhat a legfiatalabb választópolgár a vasárnapi európai parlamenti választáson, a fiatal házasságkötéssel vált nagykorúvá, közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szombati, budapesti sajtótájékoztatóján. Pálffy Ilona elmondta, a fiatal 1998. március 1-jén született, és 13 805 első szavazó társával együtt emlékkártyát kap a szavazatszámláló bizottságtól, ha részt vesz a vasárnapi voksoláson.

Az iroda az érintett személyiségi jogaira hivatkozva nem adhatott tájékoztatást arról, hogy fiú vagy lány az első szavazó. Az Európai Unió nem szabályozza sem az aktív, sem pedig a passzív választójog korhatárát, tehát azt, hogy hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választáson, így ezt az egyes tagállamok maguk dönthetik el. Az Európai Parlament magyar tájékoztatási irodájának összesítése szerint a tagállamok többségében az aktív választójog (vagyis az, hogy valaki voksolhat a szavazáson) és a passzív választójog (vagyis a választhatóság jogának) alsó korhatára megegyezik, és egységesen 18 év.

Ausztriát kivéve minden tagállamban a 18. életévüket betöltők szavazhatnak, ott az aktív választójog alsó korhatára 16 év. A legtöbb tagállamban 18 év a választhatóság alsó korhatára is: így van ez Ausztriában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Németországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában.

21 év a választhatóság alsó korhatára Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában. Legalább 23 évesnek kell lennie a megválasztott EP-képviselőnek Romániában. Az EU-ban a legmagasabb alsó korhatárt a képviselők számára Görögországban és Olaszországban határozták meg: ott legalább 25 évesnek kell lennie annak, aki az Európai Parlament választott tagja akar lenni.