Így élnek az argentínai magyarok

Az argentínai magyar közösségek történetét kutatják a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai.

Tavaly egy észak-amerikai (Vintondale, Pennsylvania) magyar kolónia szellemi és tárgyi örökségét térképezték fel, most a chacói magyarok történetét vizsgálják. (A közösségről korábbi cikkünket a Kőrösi Csoma Sándor porgramban részt vett Zsonda Márk beszámolója alapján itt olvashatja el.)

Kiderült, Argentínába érkezve a magyarok nem a legkedvezőbb vidékre kerültek, a fővárostól még 1300 kilométert kellett utazni az északi részen fekvő Chaco tartományig, ahol az éghajlat szubtropikus és a föld nehezen művelhető.

Ma főleg két településen, a 40 ezer lakosú Villa Ángela városban és a szomszédos Coronel Du Graty faluban, valamint a környező tanyákon találni magyarokat, így ez a két település lett a kutatás központja. A chacói magyarok a diaszpóra egyik legszegényebb közössége volt, tagjai szinte kizárólag mezőgazdasággal foglalkoztak.

Ma már csak néhány idősebb ember beszél magyarul. Többen értik még, de a fiatalabb generációk már egyáltalán nem használják a nyelvet. A kéthetes kutatóúton Cseri Miklóssal, a skanzen főigazgatójával felmértek egy 1917-ben épült tanyát, a rajta lévő lakóházat, mellék- és gazdasági épületeket, valamint egy 1950-es években épített iskolát is.