Élve szabadulhatnak, mert németek
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Féloldalra biccentett fejjel, mozdulatlanul, az öröm vagy a megkönnyebbülés látványos jele nélkül hallgatta a tolmácsot kedden a Pécsi Ítélőtáblán az a német férfi, akit társával együtt éppen jogerősen bűnösnek neveztek egy német nyugdíjas házaspár brutális meggyilkolásáért. Első fokon a Pécsi Törvényszék tényleges életfogytiglanra ítélte mindkettőjüket, most azonban az ítélőtábla megváltoztatta a döntést, és úgy rendelkezett, hogy életfogytiglant kapnak ugyan, de legkorábban negyven év után feltételes szabadságra lehet bocsátani őket.
Munkagéppel ásták el a még élő nyugdíjaspárt
Azt, hogy mit és hogyan követtek el, az ítélőtábla szerint alapvetően helyesen tárta fel az elsőfokú bíróság, a tényállást csak kisebb dolgokban kellett pontosítani, kiegészíteni. A két férfi 2009-ben költözött Magyarországra, miután Németországban az ottani hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellenük. Itt ismerkedtek meg későbbi áldozataikkal, a Baranyában lakó német nyugdíjas párral. Egy ideig különböző ürügyeken pénzt csaltak ki tőlük, de végül elhatározták, hogy a pár egész vagyonát megszerzik úgy, hogy megölik őket.
2009. augusztus 30-án egy mohácsi telekre vitték őket, ahol egymás után beledobták vagy belekényszerítették őket egy korábban megásott, 5 méter mély munkagödörbe, amit utána munkagéppel temettek be. Az áldozatok még életben voltak, amikor harminc köbméter föld zúdult rájuk. Halálukat fulladás okozta.
A tettesek azt terjesztették, hogy a pár külföldre utazott, ők pedig eladták az ingóságaikat, használták a bankkártyájukat, az ingatlanjaikat. A holttestek 2009 novemberében kerültek csak elő a földből.
Összeállt a kép
A vádlottak tagadtak, és szemtanúja sem volt a gyilkosságnak, de az ítélet szerint „a beszerzett közvetett bizonyítékok olyan zárt láncot alkotnak, ami alapján minden kétséget kizáróan megállapítható”, hogy ők végeztek velük.
A Pécsi Ítélőtálba szerint az elsőfokú bíróság helyesen döntött a minősítő körülményekről is: előre kitervelt, aljas indokból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésről van szó. A tanácselnök, Dr. Makai Lajos hangsúlyozta: „hihetetlen brutalitásra vall”, hogy élve eltemették az áldozatokat.
A külföldinek nehezebb a magyar börtön
Az enyhítést a vádlottak végül annak köszönhették, hogy az ítélőtábla szerint első fokon egy dolgot nem vettek eléggé figyelembe, és nem értékeltek kellő súllyal: azt, hogy a vádlottak nem magyar állampolgárok. A jogerős indoklás szerint egy hosszú szabadságvesztés elviselése mást jelent egy külföldi állampolgárnak, mint egy magyarnak, mert nekik Magyarországon nincsenek hozzátartozói kapcsolataik, és nem ismerik a magyar nyelvet. A tanácselnök azt mondta: álláspontja szerint szükségtelen a büntetési célok eléréséhez a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabása.
A pécsi ítélet külön érdekességét az adta, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága épp a múlt héten mondta ki: a magyar Btk. legszigorúbb büntetése, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró tényleges életfogytiglan (tész) sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Strasbourgnak nem önmagában azzal van problémája, hogy egy elítéltet haláláig börtönben lehet tartani Magyarországon, hanem azzal, hogy a magyar jogrendszerben nincs olyan elem, ami kötelezően előírná a tészesek büntetésének időnkénti felülvizsgálatát.
Nem Strasbourg miatt enyhített
A strasbourgi döntés lépéskényszerbe hozza a magyar kormányt, a törvényen változtatni kellene, ha nem akarjuk kínos perek sorát elveszíteni. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor felháborítónak nevezte a strasbourgi ítéletet, és azt mondta: meg kell védeni a tész intézményét. A tész kérdésével az Alkotmánybíróság is foglalkozni fog a közeljövőben, miután áprilisban a Szegedi Ítélőtábla egy hármas gyilkosság eljárását felfüggesztve hozzájuk fordult.
A pécsi ítélethirdetés után a tanácselnököt, Makai Lajost, a Pécsi Ítélőtábla elnökét kérdeztük a tényleges életfogytiglanról és a strasbourgi döntés következményeiről. Szerinte a strasbourgi ítéletnek a jogalkotásra van hatása, de befolyásolhatja a magyar bíróságok ítélkezését is annak ellenére, hogy a magyar bíróság alapvetően a hazai jog alapján jár el. Tehát jelenleg nincs akadálya annak, hogy magyar bíróság tényleges életfogytiglant szabjon ki.
A tészt morális okokból esetleg ellenző bírák Makai szerint szabadon dönthetnek úgy, hogy nem szabnak ki ilyen büntetést, de van kivétel: bizonyos erőszakos, többszörös visszaesők esetében a Btk. kötelezővé teszi a tész alkalmazását. Az ítélőtábla elnöke nem emlékszik olyan esetre saját praxisában, amikor a Btk.-nak ezt a rendelkezését kellett volna alkalmaznia.
Németországban is leülhetik, ott tész sincs
Tényleges életfogytiglant viszont ő maga is szabott ki korábban, több esetben is, például a pécsi sörgyár volt igazgatóhelyettesére, aki agyonlőtte volt barátnőjét és annak új partnerét. Ő ítélte 2004-ben tészre azt a férfit is, aki két ember torkát vágta el, majd az ítélet után egy hónappal felakasztotta magát a börtönben.
A tanácselnök elképzelhetőnek tartja, hogy a ma elítélt két férfi végül mégis Németországban töltse le a büntetését, a magyar állam ugyanis felajánlhatja a büntetés végrehajtását a másik országnak. Tényleges életfogytiglant egyébként Németországban nem lehetett volna kiszabni, az ottani jogrendszer ezt a büntetést nem ismeri.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!