Újra önálló lesz a Testnevelési Egyetem

A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, a változtatással szeptembertől lehetővé válik a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti – mondta. Meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között.

A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá – ismertette Balog Zoltán. A pályázatokat 15 napos idővel hirdetik meg, s a kinevezés után 60 nappal a kancellár megalkotja az új szervezeti és működési szabályzatot. A kancellár kinevezője a miniszterelnök lesz, munkáltatója a tárca vezetője. Bárki jelentkezhet kancellárnak, aki a feltételeknek megfelel, amelyeket elég tágra vettek - mondta a miniszter. Szólt arról is, hogy a gazdasági főigazgatói posztok megmaradnak, ők a kancellárnak lesznek alárendelve. 

Mint korábban bemutattuk:  a kancellárok meg is vétózhatják azokat az egyetemi döntéseket, amelyek veszélyeztetnék az intézmény gazdálkodását. A kancellárokat a nemzeti tudományegyetemek és az egyetemek élére a miniszterelnök bízza meg, a főiskolákra és a közösségi főiskolákra a miniszter. Megbízatásuk öt évre szól. Ők lesznek a munkáltatói a felsőoktatási intézmény nem oktatói munkakörben dolgozó alkalmazottainak.

A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül, jelentett be Balog Zoltán. Tavaly az Index számolt be arról, hogy a világhírű Pető Intézet a tönk szélére került. A nehéz helyzetbe jutott intézmény fenntartója eddig is egy 100 százalékos állami tulajdonban lévő nonprofit kft. volt, most azonban közvetlenül az államhoz kerül. 

A javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről. Az önállósodást a korábbi hírek szerint maga Orbán Viktor sürgette. Az egykori testnevelési főiskola bázisán létrehozandó új univerzitás megalakítására 26 milliárd forintot költenének. 

A Magyar Testnevelési Egyetem azonban csak akkor működtethető egyetemként a tervezett szerkezeti struktúrában, ha az egyetemek számára előírt feltételek alól speciális mentesítést kap. Erre már volt példa: hasonló eljárással kaphatott egyetemi rangot annak idején az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem is, írta a Népszabadság. 

A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés.

A felsőoktatási törvény tervezete hét hónapnyi előkészítés és egyeztetés után már tavaly ősszel elkészült. Az egyetemek, a hallgatók és a gazdasági élet szereplőiből álló Felsőoktatási Kerekasztal által kidolgozott terveket mindenki támogatta, egyedül Paragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifogásolta. 

A kormány végül novemberben nem tárgyalta az  előterjesztést.  A kormány akkor azzal bízta meg az illetékes tárcákat, hogy készítsenek háttértanulmányokat a kérdéses pontokról, így például  az egyházi felsőoktatásról, a duális képzési rendszer lehetőségeiről a felsőoktatásban, a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba való továbblépés lehetőségeiről, és arról, hogyan lehet a legjobb egyetemek közé bekerülni.