Valér
4 °C
8 °C

Orbán megköszönte a vitákat Barrosónak

2014.06.24. 18:13
  • A visegrádi csoport kormányfőinek és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének keddi budapesti találkozója volt a záróakkordja Magyarország soros elnöki évének a V4 élén.
  • A Lengyelországtól átvett elnökséget Magyarország Szlovákiának adja át.
  • A találkozó része „A visegrádi csoport - Európa növekedési motorja” című nemzetközi konferencia a Magyar Tudományos Akadémián, ahol Orbán Viktor mellett Bohuslav Sobotka cseh, Donald Tusk lengyel és Robert Fico szlovák miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt.
  • Este hatko pedig a kormányfők és az Európai Bizottság elnöke az Országházban tartottak plenáris tárgyalást, majd nemzetközi sajtótájékoztatót.

Megint görögök voltunk

Az MTA-n tartott konferencián Lovász László, az MTA új elnöke köszöntője után Orbán Viktor szólalt fel.

„Magyarország volt az első ország az EU-ban, amely pénzügyileg összeomlott, még Görögország előtt” – idézte fel a 2010-es hatalomra jutás után gyakran hangoztatott véleményét Orbán, majd önmagát dicsérve elmondta: Magyarország a gazdasági kilábaláshoz nem vette igénybe az IMF és az EU által javasolt forgatókönyvet. Ebből ugyan számos vita kerekedett Magyarország ls az EU között – ismerte el a kormányfő, ám ezeket a vitákat külön megköszönte Barrosonak.

„Barrosóval kiváló vitákat őrizhetünk meg az emlékezetünkben”

– mondta Orbán, aki azt is megköszönte az EU Bizottság elnökének, hogy „bár sokszor ő is elveszthette türelmét”, a vitákat mindig az érvényes szerződések keretei között tartotta és nem politikai alapon igyekezett azt rendezni.

Segít a gyarmattartó

A kormányfő a konferencián felszólaló Johannes Hahnnak is köszönetet mondott a magyar fejlesztéspolitikához való hozzájárulásért. „Ha Magyarországnak saját forrásra támaszkodva kellett volna egyszerre elindítania a gazdaság fejlődését és biztosítani a költségvetés konszolidációját, az lehetetlen feladat lett volna” – mondta Orbán. Az EU regionális biztosa révén azonban rendelkezésre álltak az ország korszerűsítésére fordítható eu-s források, miközben a belső források a költségvetés konszolidációját biztosították.

„Mo nemcsak kilábalt a válságból saját modelljét használva, de fejlődni is tudott, és ez az EU-nak köszönhető"

– mondta Orbán.

Nyugati illúziók

Orbán szerint tévedés, azt hinni, hogy a válság elmúlásával minden visszazökken a 2008 előtti kerékvágásba. „Ez főleg a nyugati közvélemény formálóiban élő illúzió”. Orbán szerint a helyzet rosszabb: a válság ugyanis elmúlt, amit most tapasztal Európa, az már az az élet, amely a következő 20 évben vár ránk, ha nem változtatunk radikálisan. Új eszközök kellenek a korábbi életszínvonal biztosításához

Orbán burkoltan felszólalt az Európai Parlament növekvő térnyerése ellen is, kijelentve, hogy felmerül a gyanú, hogy „EU alapszerződésének módosítása nélkül olyan megoldások honosodnak meg, amelyek módosítják azt.” Ezzel lényegében a Barroso utódjának megválasztására utalt, amelyben az EP mind nagyobb szerepet kíván játszani – ami viszont az EU integrációjának elmélyítését jelentené, szemben az Orbán által hangsúlyozott „nemzetek Európájával.”

A lopakodó módosítást elutasítjuk. Ha módosítani akarunk, akkor hívjunk össze konventet.

– jelentette ki Orbán.

Közép-Európa nem migráns

A kormányfő kitért az EU egyik alapelvének, a munkaerő szabad áramlásának védelmére is. „Sok nyugati migrációs kérdésnek állítja be a munkaerő szabad áramlását” – hívta fel a figyelmet Orbán, aki szerint a migrációt az EU határain kívül érkezők esetében kell leállítani, eközben azonban biztosítani kell az EU-n belül a munkaerő szabad áramlását.Orbán szerint az EU-nak saját képzetlen munkaereje – Magyarország esetében például a szegénység sújtotta cigányság – felkarolására kellene fordítani a forrásait a migrációs áramlás helyett.

Kontinentális rezsicsökkentés

Orbán szerint az EU-nak az energiapolitikában fókuszt kell váltania. Míg eddig a belső piac megteremtését biztosító szabályozásra koncentrált, a jövőben az energiaár szabályozását kellene szem előtt tartania. Ha az energiaárak a mai szabályozás mellett túl magasak, akkor olyan, akár állami szabályozás kell, amely olcsóbbá teszi – közölte.

Ez különösen az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi szerződés miatt válik fontossá. Bár a megállapodást elvileg Orbán is támogatja, felhívta a figyelmet, a verseny egyoldalúságára.

„Milyen verseny lesz ebből, kedves európaiak, ha az Egyesül Államokban az energia ára harmada az európainak?”

– kérdezte Orbán, aki szerint a csatlakozási utáni tíz éves korszakot lezárva, amíg illendő volt megilletődötten viselkedni – „hiszen tőlük kapjuk a támogatást” –, itt az ideje, hogy Közép-Európa országai határozottabban hallassák hangjukat az EU-n belül. Különösen azért, mert a térség a motorja az EU növekedésének.

Igaz, ebben inkább Lengyelország és Szlovákia vette ki a részét.

80 milliárd tudományra

A globalizált világban a versenyképesség fenntartását az EU a tudományba, kutatás-fejlesztésbe fektetett összeg révén tudja biztosítani – jelentette ki José Manuel Barroso. Ez a 2020-ig tartó előirányzatban 80 milliárd euró, 30 százalékkal több, mint az előző, hét éves ciklusban.

„Eurószekpticizmus romboló erői eddig is a történelem rossz oldalán álltak.”

– mondta Barroso, nem nevesítve azokat, akik a Nyugat hanyatlásáról, az EU esetleges impotenciájáról vagy az integráció elutasításáról beszéltek. Barroso elnöksége 2004-ben nem sokkal a 10 ország – köztük Magyarország csatlakozása – után indult. A 15-ről akkor 25 országra bővülő EU azóta 28 tagúra nőtt, Románia, Bulgária és tavaly Horvátország csatlakozásával, ami Barroso szerint az EU erejét, életképességét mutatja. Szerinte az EU legerősebb tagjai sem volnának képesek megállni a helyüket a globális versenyben, ám szövetségben – a reformok, a belső piac integrációjának fokozása, a pénzügyi egységesülés erősödésre révén – az EU képes megőrizni élvonalbeli szerepét a világban.

EU a zsebekben

Ehhez azonban az is kell, hogy az emberek érezzék a fejlődést a zsebükben, a mindennapjaikban – mondta Barroso, utalva a fiatalkorúak magas, kontinentális szinten 23, egyes országokban akár 50 százalékos arányára, amely nem csak gazdasági tehertételt jelent, de biztos forrása az EU-val szembeni szkepszisnek is.

Pedig a kohéziós alapok szerepét a mindennapokban szembetűnőnek mondta. Budapesten példaként a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújítását említette.

Barroso kitért Ukrajnára és az EU egyik legfontosabb témájára, az energiabiztonságra. Nagyra értékelte Tusk kezdeményezését az energetikai unióra. "Remélem, hogy ebből valódi összeurópai szakpolitika születik." – közölte, Ficónak pedig megköszönve, hogy Szlovákia biztosította Ukrajna számára a földgáz visszaáramoltatását, lehetővé téve, hogy az ország akkor is jusson földgázhaoz, ha ezt Oroszországból nem tudná biztosítani. Ez Barroso szerint az európai szolidaritás jele.

Az EU Bizottság elnöke bejelentette, hogy Ukrajna július 27-én aláírja az EU-val a társulási szerződés gazdasági részhét is, és ezt aznap megteszi Grúzia és Moldávia is. A szabadkereskedelmi zóna létrehozása az EU keleti szomszédságában jelzés arra, hogy az EU fontosnak tartja a térséggel a kapcsolat szorosabbra fűzését – igaz ez még nem jelenti, hogy a valamikori EU-csatlakozás előszobájában lennének ezek az országok.

Az ukrán válság kapcsán elmondta: az orság stabilkitása a régió biztonságának is záloga, ezért mielőbb békés megoldást kell találni, felszámolva at erőszakot, amely Kelet-Ukrajnában dúl.

Emberarcú EU

Az v4 elnökséget átvevő Szlovákia kormányfője Orbánhoz hasonlóan az eu-s források fontosságát hangsúlyozta, amelyek nélkül nem lehetett volna modernizálni a térség országait.  Ráadásul a kohéziós politika eredményei azok, amelyek elérhető közelségbe hozzák az EU absztrakt struktúráit, hiszen Szlovákiában a közberuházások 80 százalékát ezek az alapok adják.

„Nem tudom, hogyan ruháznánk be Szlovákiában, ha a forrásokat nem hívhatnánk le ezekből az alapokból”

– mondta Robert Fico. Szlovákia mégis rekorder az EU iránti közönyben: a májusi EP-választáson a szlovák részvétel 13 százalék volt. (Magyarországon 25 százalék, ami szintén alacsonyabb, mint Nyugat-Európában.)

„A kövélemény elé az EU emberi arcát kellene tárnunk” – tűzte ki a feladatot a szlovák kormányfő.

A cseh kormányfő is az alapok nélkülözhetetlen szerepét emelte ki: Csehországban 620 milliárd korona (csaknem 7000 milliárd Forint, a nominálisan számított magyar GDP 70 százaléka) értékben vannak jóváhagyott projektek. Fico mellett ő is két dolgot tartott fontosnak

  •   a források kezelésében az átláthatóság növelését
  • a lehívásokhoz szükséges bürokrácia csökkentését

„Ha Közép-Európa a növekedés motorja, akkor az EU a növekedés üzemanyaga” – szemléltette a helyzetet Bohuslav Sobotka.

Félezer év után utak épülnek

„Az EU jól, a V4 fantasztikusan működött, még ha kis mosolyt is látok az önök arcán” – kezdte váratlan felütéssel Donald Tusk. A lengyel kormányfő a régióból azonban gyorsan kiemelte az EU-országok gazdasági növekedésének rangsorában első helyen álló Lengyelországot, amely 10 év alatt GDP-jét 48 százalékkal gyarapította, a második éllovas, Szlovákia előtt.

A források azonban önmagukban nem elegek – hangsúlyozta Tusk, megjegyezve, hogy vannak nyersanyagban gazdag országok, amelyek saját civilizációs helyzetüknél fogva mégsem tudtak megfelelő növekedést biztosítani a maguk számára.

Ez azonban nem igaz Lengyelországra, amely Tusk szerint jól használja fel a forrásokat. „Lengyelországról 500 éven át azt mondták, hogy nem tud utakat, hidakat építeni. Az infrastrukturális beruházások ma már élen járnak” – közölte.

Mindenkinek jó Közép-Európa gyarapodása

350 milliárd Euró – ennyi a kohéziós alap 2014-2020 közötti időszakra előirányzott összege. Ebből 135 milliárd a v4-ekre jut, derült ki az EU regionális biztosának felszólalásából. Johannes Hahn szerint a v4-eknek nagy szerepük van a kohézió barátai csoport aktív tagjaiként abban, hogy az alap működik. Márpedig – mondta Hahn – az alapok biztosította növekedés nem csak a kedvezményezett országoknak, de az EU donor-államainak is érdeke, hiszen ők is részesülnek az itt megtermelt javakból.