Óvodák: nyári szünet nem lehet, mégis van

Bár nem hívhatják nyári szünetnek, akár másfél hónapra is bezárhatnak az óvodák, komoly szervezési feladatot róva a többnyire ennél jóval kevesebb szabadsággal rendelkező szülőkre. Mindenütt tart ügyeletet egy-egy intézmény, bár ez a kistelepüléseken gyakran a szomszéd falut jelenti. Így sokszor a nagyszülők veszik le a terhet a szülőkről, vagy a munkanélküliség oldja meg a feladatot.

A gyereknek is kell szabadság

Pécelen nyaranta négy hétre zárnak be az óvodák, de mindig van a településen olyan óvoda, amelyik  biztosít ügyeletet a gyerekek számára. A tapasztalat szerint a szülők ezzel csak a végső esetben élnek, általában igyekeznek családon belül áthidalni a szünidőt.

Vannak gyerekek, akik napi 8-10 órát vannak az óvodában, fontos, hogy legalább nyáron jusson rájuk több idő otthon. Ez a feltöltődés ideje, az életüknek egy nagyon fontos szakasza, amiből nem szabad, hogy hiányozzon a családi együttlét

– mondta Gudmann-Bokor Anita. A kisgyermekes óvodai igazgatónő szerint sok szülőt fel kell világosítani arról, hogy mekkora tétje van az iskola előtti életszakaszban az otthon közösen eltöltött időnek. „Tudom, nehéz mindig lekötni a gyereket, de nem is kell örökké programokat szervezni.

Elég csak közösen palacsintát sütni, együtt boltba menni, beszélgetni. Ez az érés, a feltöltődés ideje.

A kisgyerek idegrendszerének is fontos az az idő, amikor nem kell a szabályoknak megfelelnie, időre kelnie, amikor szabadabban lehet.

Amikor nem csak arra van ideje a szülőnek, hogy felöltöztesse, elvigye az óvodába, délután meg egy kicsit álldogáljon vele a játszótéren, aztán otthon megetesse, megfürdesse, lefektesse.”

Az igazgatónő szerint sok szülőnek év közben nincs alkalma, hogy valóban megismerje a gyerekét. Az óvoda háromhetes nyári szünete erre is alkalom.

„A szabadságok miatt hetente vagy akár gyakrabban is változik a nevelő személye, de folyamatosan változik a gyerekek összetétele is, és az ügyelet helye is” – mondta az igazgatónő, megjegyezve, hogy emiatt úgysem lehet a gyerek számára az év közben megszokott közeget biztosítani.

Persze ott, ahol hosszabb az ilyen szünet, már komoly logisztikai teher hárul a szülőkre. „Nálunk a szülők nyomására változott meg a rendszer, korábban öt hétig volt zárva az óvoda, ez csökkent háromra” – mesélte egy háromgyermekes szegedi édesapa.

A kisebb vidéki városokban vagy falvakban sokkal nehezebb helyzetben vannak a szülők, mert az egyetlen óvoda bezár nyáron, helyettesítő intézmény viszont nincs a közelben.

„Fertőendréden sincs ovi 6 hétig! Ez egy kicsit sok, gondot is okoz a munkahelyen. Helyettesítő óvoda nincs a környéken” – írta egy olvasónk. Az ovi egy alkalmazottja kérdésünkre megerősítette, hogy valóban zárva lesznek hat hétig.

„Nem tudom mit csinálnak a gyerekekkel, de eddig minden évben megoldották”

– mondta arra kérdésre, hogyan oldják meg a szülők ezt a hosszú szünetet. A hathetes szünet olvasói levelek alapján vidéken nem ritka, kaptunk erről szóló leveleket Szabolcsból és Békésből is.

Tiszadada gyermekmentes

A településen hat hétig bezár az egyetlen óvoda. Egy olvasói levél szerint, volt aki amiatt veszítette el az óvodáztatási támogatást, mert a zárva tartás ideje alatt nem járt a távol lévő ügyeleti óvodába, így túllépte a hiányzás megengedett keretét. (Ez a munkanapok 25 százalékát jelenti, de a nyári hiányzásból 10 napot nem kell beszámítani. Önmagában a hathetes hiányzás sem elegendő a támogatás elveszítéséhez. A szűk feltételek között nyújtott támogatás gyerekenként első alkalommal akár húszezer forint is lehet, utána félévenként tízezer.)

Veszprémben négy-öt hetes szüneteket tartanak az óvodák, de az egyik óvoda képviselője szerint ezt szigorúan összehangolva teszik, így valamelyik mindig nyitva áll azok előtt, akik igényt tartanak az ügyeletre. „Nekünk ez nem hiányzik, amikor a legnagyobbnak megkezdődik a nyári szünet, a kisebbek sem mennek óvodába” – mondta egy négygyermekes veszprémi édesanya, jelezve, hogy a iskolás gyerek esetén a dolgozó szülőknek amúgy is gondolniuk kell a gyerekek nyári felügyeletére, így az ő esetükben másodlagos, hogy az óvoda egyébként biztosítana ügyeletet.

A gyes nem kizáró ok

„Amióta kisebbikkel itthon vagyok, már nem alhat az óvodában a nagylányom: ebéd után haza kell hozzam, és egész nyáron nem vihetem az óvodába, ami majdnem 3 hónap kiesést jelent a megszokott közösségből” – írta egy olvasónk.

„Mondtak olyat is, hogy nincs elég levegő a szobában, hogy bent aludjon. Valóban sokan vannak a szobában, de ezt a helyzetet nem így kellene megoldani. Előző évben még, amikor dolgoztam nem volt ilyen panasz.”  Ő egyike azon sok panaszos édesanyának, akik azért nem vihetik nyáron óvodába a nagyobb gyereküket, mert a kisebbel otthon vannak. Többen arra is panaszkodtak, hogy ugyanerre a hivatkozva az óvónők gyakran arra kérik őket, hogy délben vigyék haza a gyereküket, hogy már ne az oviban kelljen aludnia.

Gudmann-Bokor Anita szerint ilyen különbséget nem szabad tenni. Az igazgatónő szerint ilyen követeléssel nem állhat elő az óvoda. Ettől függetlenül azonban tud olyan esetről, amikor valóban különösen fontosnak tartaná, hogy az óvodás inkább az otthon lévő édesanyjával legyen.

Például amikor megszületik a kistestvér. A nagyobbik eddig a világ központja volt, most meg az anyukája otthon van egy másik babával. Az óvodában aztán csak a sarokba bújik és sír.

Ráadásul a nyári időszakban az óvodai közeg is más, sok barátja nincs itt, és a megszokott nevelője sem dolgozik épp. Mindezzel nagyon nehéz megbirkóznia egy négyéves gyereknek” – érvelt a szakember.

Más óvodák szerint a gyeses anyukák gyerekeinek az otthon tartására a nagy zsúfoltság miatt van szükség. Egy olvasónknak például ezt írta egy óvónő a problémafelvetésre: „A jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint az óvoda 5 éves kortól kötelező a gyermekek részére, azonban az óvodák többsége 3 éves kortól felveszi a gyermekeket az intézménybe. Néhány óvodában magasabb a gyereklétszám az előírtnál – 30 négyzetméteren 24 gyerek, mert mindenkit felvettek – , ezért az intézmények a házirendben meghatározhatják, hogy kik azok, akiket egész nap tudnak fogadni, és kik azok, akiket ebéd utánig vagy a nyári a szabadságolások ideje alatt az összevont csoportokban.”

Egy mogyoródi óvoda pedig azzal indokolta a gyesesek felé intézett kérést, hogy a tagóvodájukat felújítják, ezért onnan a gyerekeket átirányítják hozzájuk, és így nincs elég hely.

Van, de igény nem lenne rá

A 640 fős Szentgáloskéren egész augusztusra bezár az óvoda. A Somogy megyei falu a szünetet az öt kilométerre lévő Mernyével és Somodorral hangolja össze, így valamelyikben egész nyáron van ügyelet.

„Szentgáloskérről senki sem kérte az ügyeletet, a gyerekek is örülnek a szabadságnak” – mondta a falu polgármestere. Egerszegi Ferenc szerint a városokban lehet, hogy nagyobb terhet jelent a zárva tartás, ám falun kevésbé.

Sajnos, a munkanélküliség miatt mindig van otthon valaki

– adott fanyar magyarázatot a polgármester.

Gyakorolni kéne a játékot

Egy másik, név nélkül nyilatkozó fejlesztőpedagógus szerint is nagyon fontos a család, a közösség fejlődése szempontjából, hogy a nagyobb testvér sok időt töltsön a kisebb testvérével vagy testvéreivel, mert meg kell ismerniük egymást, össze kell szokniuk. „A nyár a legalkalmasabb arra, hogy végre az egész család együtt legyen, játsszanak, minőségi időt töltsenek együtt. Nagyon sok gyereken látjuk az oviban, hogy egyszerűen nincs játékélménye, szinte azt sem tudja mi az a klasszikus értelemben vett játék. Ennek a bepótlására is alkalmas a nyár” – mondta.

Sok szülő viszont azzal érvel, hogy az egészséges fejlődéshez kell az óvodai közösség. A fejlesztőpedagógus szerint ez valóban így van, de egy kisgyerek idegrendszerének bőven elég a közösségi élmény nyolctól délig is, aludni pedig a legtöbb gyerek otthon szeret inkább, ahogy nyáron is örülnek a gyerekek egy kis szabadságnak. „Ez nem azt jelenti, hogy visszadobjuk a szülőknek a labdát, hogy oldjátok meg, hanem azt, hogy sok szülő egyszerűen nem tudja, mit jelent pontosan szülőnek lenni, vagy azt, hogy hogyan lehet kötődést felépíteni anya és gyerek között, ahogy azt sem, hogy ez mennyire fontos. Ezt a problémát is orvosolni kéne valahogy” – mondta.

Embereket építenek

Az óvodákban a „zárva tartás” alatt végzik azokat a szükséges felújítási, fertőtlenítési munkákat, amelyekre a gyerekek mellett nem is lehetne mód.

De fontos a szünet azért is, mert enélkül nem is lehetne kiadni az óvodai és iskolai pedagógusoknak járó, alap- és pótszabadságokkal együtt 46 nap szabadságot. A nevelők ugyanis nem mehetnek el év közben akármikor, ezt a munka jellege sem engedi meg.

Márpedig erre a mentális regenerálódásra szükség van. „Az óvoda nemcsak megőrzi és megeteti a gyereket, nem csak nevel és tanít, de lelket is ápol. A nevelő, aki komolyan veszi a hivatását, rengeteget kiad magából, ezt a munkát nem lehet egyfolytában csinálni. Ráadásul nagy a leterheltség, nálunk például 135 gyerekre tíz pedagógus jut” – mondta az igazgató.

Aki ezt hittel csinálja, tudja milyen óriási dolog. Itt embereket építünk. A gyerek személyisége hatéves korára alakul ki. Azzal az önképpel megy iskolába, ami kialakul benne. Ekkor készül el az alap, amire az élete épül. Ebben az időszakban tanul meg barátságokat szőni, konfliktust kezelni, közösségbe beilleszkedni.

Gudmann-Bokor Anita szerint ennek az önképnek a kialakításában az óvoda mellett a legnagyobb szerepet a családban töltött idő, a szülőkkel átélt közös élmények játsszák, amit nem szabad megspórolni. Szerinte azonban az is fontos, hogy az óvodák ne éljenek vissza a zárva tartással és valóban csak annyi ideig tartsák fenn, amennyi az év közbeni harmonikus működéshez szükséges.