Corvinus: a rektor azt állította, nem tud róla, pedig ő írta alá
További Belföld cikkek
- Vitézy Dávid: A panaszkodásban és a semmittevésben nem tudok Karácsony Gergely partnere lenni
- Öt autó ütközött az M1-es autópályán, több kilométeres a torlódás
- Mégsem az embereken, a kormányon múlhat az újabb munkaszüneti nap
- Új trolivonalat indít a BKK Zuglóban
- Lemondott Laczó Adrienn, a Simonka-ügy bírája
Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora egy egyetemi körlevélben és a Hír TV-ben is cáfolni próbálta az Index által is ismertetett Kehi-jelentés súlyos megállapításait. Mint megírtuk: a Kehi-jelentés több ponton megerősíti, hogy a Corvinus komoly gazdasági nehézségeit nemcsak az állami támogatás drasztikus csökkenése, de az intézmény korábbi menedzsmentjének pazarló gazdálkodása is okozta.
A Kehi-vizsgálat jelentéstervezetére hivatkozva leírtuk például, hogy az egyetem olyan dolgozókat foglalkoztatott vissza, akik korábban milliós végkielégítéssel távoztak. Az egyik kollégium üzemeltetését pedig egy olyan cégre bízták rá, amely a gondnoki tevékenységen kívül minden más munkát (takarítás, őrzés-védelem, karbantartás) más alvállalkozóknak passzolt le. A gondnoki munkát a cég ügyvezetője látta el havi 1,4 millió forintért.
A rektor a Hír Tv-nek azt mondta: ezeket az állításokat nem tudja értelmezni, mert még semmilyen hivatalos vizsgálati eredményt nem kapott a Kehitől. A rektor a riporter kérdésére azt mondta: sajtóhírek alapján nincs miért vizsgálatot indítania. Az egyetem gazdálkodásában jelenleg nincsenek problémák, és csak akkor tud utánanézni a fenti eseteknek, ha megkapja a jelentést. Ha ebben bármilyen probléma felmerül, azonnal belső ellenőri vizsgálatot indít.
A rektor írta alá
Az Index birtokába jutott dokumentumok szerint legalább két esetben előfordult, hogy egy dolgozó munkaviszonyát megszüntették, jelentős végkielégítést adtak neki, majd nem sokkal ezután egy új szerződéssel tovább foglalkoztatták. A visszafoglalkoztatásról szóló iratokat Rostoványi Zsolt rektor írta alá. A dokumentumokat a nevek közzététele nélkül ismertetjük
- Egy 1984 óta az egyetemen dolgozó egyetemi tanár közalkalmazotti jogviszonyát közös megegyezéssel 2012. január 6-i hatállyal szüntették meg nyugdíj igénylés miatt. A dolgozó nyolc havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést kapott. Mivel az egyetemi tanár vezető beosztásban is volt, ezért pótlékokkal együtt 15 millió forint körüli összeget kapott végkielégítésként. Ezzel az egyetemi tanárral 3 nappal később újabb szerződést kötöttek úgy, hogy nem kellett visszafizetnie a végkielégítést, holott jogszabályok szerint ez feltétele lett volna a visszafoglalkoztatásának. 2012. január 9-én egyetemi tanárrá nevezték ki határozatlan időre. Bérét bruttó 927 ezer forintban állapították meg.
- Az egyetem egyik vezető beosztású alkalmazottjával ugyancsak nyugdíj igénylés miatt 2012. március 31-ével, közös megegyezéssel szüntették meg a közalkalmazotti jogviszonyt. Ő a hat havi átlagkeresetének megfelelő összeget kapta meg végkielégítésként (ez bruttó 13,5 milliós összeget jelent). Két nappal később ugyanezt a dolgozót szakértőnek nevezte ki a rektor határozatlan időre 649 600 forintos bruttó illetménnyel.
Ezeket a szerződéseket feltehetően azért köthették, mert a közalkalmazotti törvény szerint nem jár végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősülnek.
Nem lehetett tudni, ki mire kap pénzt
A Corvinuson több mint 40 százalékkal magasabbak voltak az átlagkeresetek a közszféra és a nemzetgazdaság átlagánál is. Az oktatóknak jellemzően alacsony óraszámot határoztak meg, majd egyéb munkákért külön díjazást fizettek nekik. Egyes esetekben viszont még az sem volt meghatározható, hogy egy-egy alkalmazott milyen feladatra kap plusz pénzt. A felsőoktatási törvény ezzel szemben a szabad kapacitások legjobb kihasználását írja elő. Az oktatók és a kutatók az alaptevékenységükön kívüli munkaidejükben kötelesek egyéb egyetemi feladatokat ellátni. Röviden: munkaköri feladatokra vagy valós többletfeladatok nélkül fizettek ki kereset-kiegészítéseket.
Emlékezetes: hasonló módszer, de egészen más nagyságrend miatt tört ki botrány annak idején a BKV-nál. 2009-ben a humánpolitikai igazgató rendes felmondással távozott, 100 milliós végkielégítést kapott, majd havi 4 milliós fizetéssel tovább foglalkoztatták.
A Corvinus Egyetem 2009-2012 közötti gazdálkodásának átvilágítása után a Kehi jelentéstervezete egyebek mellett azt állapította meg, hogy az egyetem nagyon rosszul és gazdaságtalanul használta ki a munkaerőt.
Rostoványi: nem tiltotta jogszabály a visszafoglalkoztatást
Megkerestük Rostoványi Zsoltot, aki közölte: médiában megjelent állításokra akkor kíván érdemben reagálni, ha megkapja a Kehitől a jelentést, s "így pontosan és egyértelműen megismerheti a KEHI által tett tételes megállapításokat".
A rektor közölte, a törvény nem tiltja, hogy ha a közalkalmazott végkielégítést kapott, ismételten a közszférában helyezkedjen el. "Azt is fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy nem jár végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Ezeket a jogszabályi rendelkezéseket a Budapesti Corvinus Egyetem mindig betartotta" - írta Rostoványi.
Közölte azt is, hogy mielőtt 2013 január elején jelentősen megváltoztak volna azok a szabályok, amelyek körülhatárolják, hogy a közszférában milyen feltételekkel köthető munkavégzésre irányuló szerződés, jogszabály nem tiltotta a visszafoglalkoztatást, illetve nyugdíjasok foglalkoztatását. "Erre természetesen csak olyan esetekben kerülhetett sor, amikor szükség volt a dolgozó munkájára" - írta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
