Borulhat a három csapás egy része

Alkotmányellenes a büntető törvénykönyv (Btk.) egy bekezdése az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. Arról a szabályról van szó, ami alapján azt, aki legalább három, ember ellen elkövetett, erőszakos bűncselekmény miatt egyszerre áll bíróság előtt, súlyosabb büntetéssel (akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is) lehetett sújtani, mint aki mondjuk csak két ilyen bűncselekmény miatt került a bíróság elé.

Ha egy ember több bűncselekményt követett el, de ezeket egyszerre tárgyalják, akkor halmazati büntetést szabnak ki, amire speciális szabályok vonatkoznak: nem egyszerűen összeadják a különböző bűncselekményekért járó börtönbüntetések hosszát, hanem máshogy számolnak. Az új Btk. szerint a súlyosabb halmazati szabályok csak azokra vonatkoznak, akiket egyszerre állítanak bíróság elé legalább három erőszakos bűncselekmény miatt – akiket külön-külön ítélnek el, azokra nem.

Az AB szerint viszont ezek a szabályok nem jól lettek kitalálva és önkényeskedéshez vezethetnek. A bíróságok ugyanis saját maguk dönthetik el, hogy melyik ügyeket tárgyalják együtt, és melyeket külön. Vagyis előfordulhat, hogy van két ember, akik mind a ketten elkövettek három erőszakos, személy elleni bűncselekményt, de valamiért a bíróságok úgy látják célszerűnek, hogy egyikük három ügyét együtt tárgyalják, a másik ember ügyeit pedig külön-külön.

A Btk. szabályai szerint pedig így az egyikük más büntetést kapna ugyanolyan tettekért, mint a másik. Az AB szerint ez sérti a kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét. Vagyis az a baj, hogy nem lehet előre tudni, hogy milyen cselekményért milyen büntetés jár, ez pedig önkényes ítélkezéshez vezethet.

Az AB azt is kifogásolta, hogy volt olyan eset, amikor a három bűncselekményt elkövető embereket kötelező volt életfogytiglani büntetéssel sújtani. Az AB szerint ez sértette azt az elvet, hogy minden bűncselekményt a tényleges súlya szerint kell értékelni, ezért ezt is megsemmisítette a testület. Az volt az AB baja, hogy így a bírók nem mérlegelhettek, és nagyon különböző bűncselekményeket is ugyanúgy kötelezően életfogytiglani szabadságvesztéssel kellett büntetni.

Ez nem a három csapás...

Bár nagyon hasonlít rá, az AB is hangsúlyozta a közleményében, hogy nem a három csapásról van szó. A három csapás arról szól, ha valakit már kétszer elítéltek, akkor a harmadik ítéletben kell szigorúbbnak lenni. Ez a halmazati szabály pedig arról, amikor valaki elkövetett három bűncselekményt, de ezekért egyszerre ítélik el.

Az AB döntése visszamenőleges hatályú, vagyis akiket ilyen halmazati szabály alapján korábban elítéltek, azoknak felül kell vizsgálni a büntetését, de csak azt. Tehát nem kell az ügyeket újratárgyalni, csak a kiszabott büntetés mértékét kell csökkenteni. Valószínűleg a közvélemény megnyugtatása érdekében az AB beleírta a közleményébe, hogy „az Alkotmánybíróság határozata alapján egyetlen büntetés sem szakad meg automatikusan, illetve egyetlen büntető ügyet sem kell újratárgyalni”.

...de annak egy része is borulhat

Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben nem foglalkozott a három csapással, mert nem arról volt szó (az eljárást két bíró indította, akiknek az alkotmányellenes halmazati büntetést kellett volna alkalmaznia). A döntésnek ennek ellenére lehet az a következménye, hogy a három csapás egy része is borulni fog, ha majd egy másik ügyben az is az AB elé kerül.

Az AB-nek az az érve, hogy a kötelező életfogytiglan sérti a büntetés egyéniesítésének elvét (tehát azt, hogy a bírók minden esetben mérlegelhetnek, hogy milyen súlyos bűncselekményért milyen súlyos büntetés jár), vonatkozhat a három csapásra is, mondta Tóth Balázs a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője.

A differenciált büntetéskiszabást e speciális halmazati szabályok esetében az szolgálta volna, ha a jogalkotó megteremtette volna a jogalkalmazói mérlegelés lehetőségét a határozott ideig tartó, illetve az életfogytig tartó szabadságvesztés között, amely lehetővé tenné az egyéniesített büntetéskiszabást

– fogalmaz az AB-döntés. Vagyis arról van szó, hogy a testület szerint alkotmányellenes, ha kötelező az életfogytiglant kiszabni nagyon különböző bűncselekményekre is. A három csapásnál ugyanez a helyzet, ott is van olyan eset, amikor kötelező kiszabni az életfogytiglani szabadságvesztést. Tóth szerint ha az AB elé kerülne a három csapás, a hétfői döntésnek az értelmében annak ezt a részét is meg kellene semmisíteni.

A döntéssel Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla nem értett egyet, szerintük az alkotmányellenesség csekély jelentőségű volt, ezért a megsemmisítés helyett elég lett volna, ha felszólítják az Országgyűlést, hogy módosítsa a törvényt. A határozat teljes szövege itt olvasható el (pdf ).