Hamar botrány lehet a kancellárok miatt

Még júliusban kiírja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a pályázatokat az állami felsőoktatási intézmények kancellári pozícióra, válaszolta az Index kérdésére a tárca. A pályázatokat a nyár végéig elbírálják, hogy szeptember elsejétől ki lehessen nevezni a kancellárokat.

Összesen harminc állami egyetem és főiskola élére kell kancellárt találni. Ők jóval nagyobb hatalommal bírnak majd, mint az eddigi gazdasági főigazgatók. Feladatuk az lesz, hogy az egyetemek gazdálkodásában az állam mint fenntartó érdekeit képviseljék, akár a rektorral szemben is.

A kinevezendő kancellárok névsorát a minisztérium terjeszti majda kormányfő elé, ő nevezi ki az új vezetőket. A személyek kiválasztásába az egyetemek szenátusának nem lesz semmilyen beleszólása. А kancellárokat az egyetem sem mozdíthatja el, hiszen munkáltatójuk az oktatásért felelős miniszter lesz. А rektor a kancellárok bizonyos döntései, intézkedései ellen legfeljebb a minisztériumhoz címzett kifogással élhet majd.

Egyetlen helyen dől el

Több kormányzati kapcsolatunkkal és a felsőoktatást jól ismerő forrásunkkal beszéltünk, de egyelőre senki nem tud kész listáról a kancellárok személyét illetően. Egy egyetemi vezető az Indexnek azt mondta:

a kancellárok személye lényegében egyetlen helyen dől el, de ez nem a minisztérium, hanem annál följebb van. Nem csodálkoznék, ha magának az új felsőoktatási államtitkárnak és a miniszternek sem lenne jelenleg fogalma ezekről az emberekről.

Információink szerint a Fideszen belüli gazdasági háttérháború a kiválasztásra is hatással lehet. A kormányzat szeretné elkerülni, hogy a leendő kancellárok valamelyik fideszes gazdasági érdekcsoport szolgálatába álljanak. Úgy tudjuk: az oktatás ügyeit eddig is kiemelt figyelemmel kezelő kormányfő azt szeretné, ha „rendben mennének a dolgok”, a kancellári posztokat nem osztogatásra és érdekcsoportok jutalmazására akarja felhasználni.

Fotó: Czeglédi Zsolt

Egy másik forrásunk úgy fogalmazott: „elég kicsi a kancellárok piaca”. Kevés olyan ember van ugyanis Magyarországon, aki erre a feladatra alkalmas. Kézenfekvő lenne, hogy az egyetemek és főiskolák eddigi gazdasági vezetői pályázzanak a kancellári posztokra, de informátorunk erre azt mondta: ez ellentétes lenne a kormányzati céllal.

Épp azért született ugyanis a felsőoktatás irányítását alapjaiban megváltoztató döntés, hogy ne a rektorok egyéni intézményi érdekeit hűen végrehajtó eddigi vezetők kerüljenek most meghatározó pozícióba.

A mostani gazdasági vezetőknek nincs esélyük

A lehetőség azonban nyitott. Az Emmi kérdésünkre azt válaszolta, hogy minden olyan személy indulhat a felsőoktatási intézmények kancellári pályázatain, aki a törvényben rögzített feltételeknek megfelel. Senki, így az intézmények jelenlegi vezetői sincsenek kizárva a pályázatokból.

Korábban felmerült, hogy a kancellári posztokat a parlamenti helyek alapos megvágása után

Az tény, hogy a leendő kancellároknál nem is írnak elő gazdasági végzettséget. A főiskolai vagy egyetemi diploma mellett annyi a feltétel, hogy a pályázóknak felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, illetve а központi vagy területi közigazgatásban legalább hároméves vezetői gyakorlatuk legyen.

A szerény feltételeket a törvény azzal indokolta, hogy professzionális menedzsereket keresnek az egyetemek gazdasági vezetéséhez, ezért а gazdasági élet más területein bevett gyakorlathoz hasonlóan hozzáértés, az alkalmasság, а kompetencia és а tapasztalat számít, nem a papír.

Az egyik budapesti felsőoktatási intézmény képviselője azt mondta: egyáltalán nem lenne haszontalan, ha az egyetemek mostani vezetői köréből is választanának kancellárokat. Olyanokat, akik már valóban ismerik saját egyetemük működését:

Ha rossz kancellárokat választanak, pillanatokon belül botrányos működési problémák léphetnek fel a felsőoktatásban. Ez nemcsak az egyetemek érdeke, hanem a kormányzaté is.

Persze van benne ráció

Sokan elismerik, hogy az egyetemek tudományos és gazdasági vezetésének ilyen éles szétválasztásában van ráció. Az integrációval létrejött egyetemek hatalmas és bonyolult szervezetek, amelyek döntő részben közpénzből működnek. Ezek vezetésére nem mindig alkalmasak az egyetemi karrierjüket rektorsággal megkoronázó tudósok. Egy nemrég kiszivárgott Kehi-jelentéstervezet még a közgazdászokkal teli Corvinus Egyetem gazdálkodásában is súlyos működési, szervezési és hatékonysági problémákat tárt fel. 

Az akadémiai és a gazdasági irányítás szétválasztásával már Magyar Bálint is próbálkozott 2005-ben. Akkor a gazdasági irányítást – a vállalatok igazgatótanácsaihoz hasonlóan – az egyetemen kívüli menedzserekből, gazdasági vezetőkből álló irányító testületekre akarták bízni. Ezt az elképzelést aztán az egyetemi autonómia korlátozása miatt az Alkotmánybíróság elkaszálta.

Résztvevők tükröződnek egy lámpaburán a Korrupció és elszámoltatás címmel tartott vitafórumon az ELTE lágymányosi campusán 2012 novemberében

Fotó: Koszticsák Szilárd

A kancellári rendszerben ezt a feladatot a kormányzat által kinevezett helytartókra bíznák. A múlt hét pénteken elfogadott törvényjavaslat azzal érvel, hogy így lehet megteremteni  а megfelelő viszonyt а kutatás és oktatás szabadsága  érdekében fontos akadémiai autonómia, illetve a közpénzekkel való professzionális  gazdálkodás és szervezeti menedzsment között. 

Érzékeny autonómia

A baj csak az, hogy az egyetemek életében szinte lehetetlen szétválasztani az oktatási-kutatási tevékenységet a gazdasági vonatkozásoktól. A kancellári rendszer így óhatatlanul sértheti az egyetemek tudományos autonómiáját is.

Az alapkonfliktus a kancellár mozgástere körül van, vázolta a problémát az Indexnek egy egyetemi vezető. Egy jó kancellári rendszerben (USA, Németország) a kancellár kitűz egy tervet és azt mondja, a szervezeti egységekre bízza, hogy ezt hogyan hajtják végre. Ez a magyar rendszerben még csak vázlatosan sincs végiggondolva.

Forrásunk néhány példát is említett. Vajon mennyiben befolyásolja majd a kutatás szabadságát, ha egy projektben a kutató munkáltatója a rektor, a laboránsé pedig a kancellár, és a két vezető nem ért egyet? Egy másik példa: több egyetem futtat nagy nemzetközi pályázati projekteket külföldi egyetemekkel együtt. Ezekhez gondos gazdasági tervezésre van szükség, anyagbeszerzésre, hasznosítási tervekre: 

ez a kétfejű rendszer rendkívüli módon megnehezíti az ilyen projektek tervezését és a napi gyakorlati működést, és ha itt a professzorok korlátozást fognak érezni, abból nagy balhé lesz, nemzetközi balhé.

Lemaradunk

Külön kell választani az egyetemi autonómia és az egyetemeken belüli döntéshozatali rendszerek kérdését. Utóbbinál a sikeres külföldi intézményekre az jellemző, hogy terjednek az üzleti világra emlékeztető döntéshozatali módok. Ez ugyanakkor könnyen a korábbi demokratikus hagyományok rovására mehet – mondta az Indexnek Léderer Dániel, a Milestone Intézet igazgatója.

Autonómia tekintetében más a helyzet: az állam elvárása, hogy a központilag kitűzött célokat teljesítsék az intézmények, abban azonban egyre nagyobb autonómiát kapnak, hogy ezt hogyan teszik. Erre jó példa, amikor az egyetem szabadon dönthet arról, hogy kiket vesz fel és milyen felvételi követelmények mentén, ugyanakkor bizonyos szociális kvótákat teljesítenie kell. Léderer Dániel szerint

az, hogy a kancellár nélkül nem lehet döntéseket meghozni, nem jellemző a nemzetközi tendenciákra. Akkor lehet félő ez az irány, ha növeli a bürokráciát, ami lassítja a döntéshozatalt. Utóbbi pedig hátrányt jelenthet a kiélezett nemzetközi versenyben, amiben amúgy is lenne hova fejlődnünk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!