Alkotmányos a röghöz kötés, de az állami cégek titkolózása nem

Második körben alkotmányos a röghöz kötés

Az AB egyszer már elkaszálta a hallgatói szerződést (azt a szabályt, ami alapján az állami pénzből egyetemre járó diákoknak végzés után Magyarországon kell dolgozniuk), de csak formai okokból. A testületnek az volt a baja, hogy törvény helyett kormányrendelet szólt a szerződésről, pedig alapvető jog lényeges tartalmát (a felsőoktatásban való részvételhez fűződő jog, a foglalkozás szabad megválasztásának joga) csak törvényben lehet korlátozni. Ezt könnyű volt kijavítani: a rendelet tartalmát beleírták a törvénybe.

Az ombudsman szerint azonban más probléma is volt a törvénnyel: a rossz anyagi körülmények között élő diákok számára nem biztosít választási lehetőséget, ezért az ő munkalehetőségeiket korlátozza a szabály. A biztos szerint ez az EU-s munkaerő szabad áramlásának elvével is ütközik.

Mivel a röghöz kötés az Alaptörvénybe is bele van írva (XI. cikk), az AB hétfői döntésében egyhangúan utasította el az ombudsmani indítványt (pdf).

Ki kell adni a közvetett állami tulajdonban álló cégek adatait

2012 óta azok a cégek, amelyek valamilyen állami cég tulajdonában álltak, megtagadhatták az adatigénylések teljesítését. Ez azért volt, mert a Kúria egy 2012-es ügyben azt mondta, hogy csak azoknak az állami cégeknek kell elszámolni a közpénzek elköltésével, amelyek nevesítve szerepelnek egy törvényben. A döntést az Átlátszó.hu és a TASZ ügyvédjei támadták meg, az Alkotmánybíróság nekik adott igazat. A mostani döntés általános jelleggel kimondja, hogy a tartós állami tulajdonban lévő vállalatok leányvállalataira is vonatkoznak a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvények.

A TASZ szerint a döntés után akár a Paksi Atomerőműről is többet tudhatunk majd meg. A döntéssel egyedül a KDNP-által jelölt alkotmánybíró, Dienes-Ohm Egon nem értett egyet. A döntés itt olvasható (pdf).

Örökre lemondhatunk a kezelésekről

Az AB hétfőn tágította az önrendelkezési jogunkat is: ezentúl cselekvőképtelenségünk esetére egyszer és mindenkorra, előre lemondhatunk az orvosi kezelésekről. Arról van szó, hogy előre dönthetünk úgy, hogy ha mondjuk egy súlyos autóbalesetben kómába esünk, akkor ne küzdjenek az életünkért, hanem hagyjanak meghalni. Eddig pszichiáteri véleménnyel kellett igazolni, hogy tényleg látjuk a döntésünk következményeit, és akkor is csak két évre dönthettünk előre. Az AB szerint viszont ezek a szabályok alkotmányellenesek, ezen túl pszichiáteri vélemény nélkül, örökre meghozhatjuk a döntést. Az AB vizsgálta az egészségügyi törvény passzív eutanáziára vonatkozó szabályait is, de azokat rendben találta.

A döntéssel Dienes-Ohm Egon, Balogh Elemér, Juhász Imre és Salamon László nem értettek egyet (pdf).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!