Gál
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

AB: Nincs nagy gond a budapesti önkormányzati törvénnyel

2014.07.21. 14:53 Módosítva: 2014.07.21. 19:58
Nagyjából rendben találta az önkormányzati törvényt az Alkotmánybíróság. Az ellenzék azért támadta meg a szabályt, mert aránytalan: a kicsi és a nagy kerületek is egy-egy képviselőt (a polgármestert) küldenek a képviselő-testületbe. Ezt egy kompenzációs lista ellensúlyozta volna, de az AB ezt a szabályt megsemmisítette, így tovább növelte az egyenlőtlenségeket, ami valószínűleg a győztesnek kedvez majd. Az ajánlóíveken csalni viszont egy kicsit nehezebb lesz.

A budapesti kompenzációs listán faragott egy kicsit az AB, de az új képviselő-testület most már biztosan nagyrészt a kerületi polgármesterekből fog állni. A törvényt az ellenzék támadta meg az AB előtt, mert szerintük igazságtalan, hogy a kerületek lakossága között ötszörös különbség is lehet, mégis mindegyik csak egy képviselőt küld az önkormányzatba. Az AB szerint ez a szabály nem alkotmányellenes, de a kompenzációs lista számításának módja igen, ezért ennek a szabályozásából bizonyos részeket kitörölt. (A döntés itt olvasható el pdf formátumban.)

Az AB szerint első ránézésre valóban aránytalan a választási rendszer, mert a kerületek között nagy lakosságszámbeli különbségek vannak. Ezt viszont ellensúlyozza a kettős többség, vagyis az, hogy egy döntés csak akkor megy át, ha nem csak az önkormányzati képviselők többsége szavazza meg, hanem ha ezek a képviselők a főváros lakosságának többségét képviselik.

A fővárosi képviselő-testületben a 23 kerületi polgármesteren és a főpolgármesteren kívül lesz 9 kompenzációs listáról bekerült ember is. Az ő összetételükre vonatkozó szabályokat találta alkotmányellenesnek az AB. Az MTI szerint a törvény eredeti szabályai alapján a vesztes jelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviseltek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a rendszer önmagában nézve szemben állt a választójog egyenlőségével, ezért az AB ezt megsemmisítette.

A döntés nagyon nagy vita után születhetett meg, egy részkérdésben 9-6, egy másikban 8-7 arányú döntés született. A tizenöt tagú testületből hatan írtak különvéleményt a döntéshez.

Nehezebb lesz csalni, de csak egy kicsit

Az országgyűlési választáson is nagy gondot okoztak a kamupártok, a kicsi, valódi támogatottság nélküli pártok egymás közt adták-vették az ajánlóíveket és ezekről másolták át az aláírásokat és személyes adatokat a saját papírjaikra, hogy el tudjanak indulni a választáson. Többen is meg akarták tudni, hogy hány párt ívein szerepel az aláírásuk, mert így kiderültek volna a csalások, de a választási irodák ezeket a kéréseket megtagadták. A Társaság a Szabadságjogokért több pert is nyert a választási irodákkal szemben, a bíróság kimondta, hogy az embereknek joga van tudni, hogy melyik pártok íven szerepel a nevük.

A Fidesz-KDNP-s többség ezután törvénybe írta, hogy ilyen kérdéseket ősszel csak néhány nap alatt lehet majd feltenni, ráadásul nem is az összes aláírásra vonatkozóan. Az AB megsemmisítette azt a szabályt, ami alapján csak néhány nap állt rendelkezésre a kérdés feltételére, de hatályban tartotta azt a korlátozást, ami szerint csak azokat az aláírásokat kell átnéznie ilyenkor a választási bizottságoknak, amiket amúgy is átnéztek (ha egy jelölt elindulásához 500 aláírásra van szükség, de 2000-et gyűjtött, akkor csak az első 500-at ellenőrzik).

Paczolay: Az AB csak rontott a helyzeten

Paczolay Péter, az AB elnökének különvéleménye szerint a súlyozás eltörlése csak tovább rontott a helyzeten és még aránytalanabbá tette az önkormányzati választást. Az elnök véleményét osztotta Bragyova András, Kovács Péter és Balogh Elemér is. Paczolay szerint az, hogy a töredékszavazatokat még a kerületek lakosságának száma szerint sem súlyozzák, tovább növeli a különböző kerületekben élők választójogának egyenlőtlenségét. Paczolay szerint meg kellett volna semmisíteni azt a szabályt, ami a fővárosi képviselő-testületbe beültette a kerületi polgármestereket.

Salamon László is hasonlóan érvelt: önmagában nézve valóban egyenlőtlen, hogy a nagyobb kerületekből érkező töredékszavazatok többet érnek, de ennek éppen az a célja, hogy ellensúlyozzon egy másik egyenlőtlenséget. Azt ellensúlyozza, hogy a kis kerületekben kevesebb ember választ meg egy képviselőt (polgármestert), míg a nagy kerületekben több ember kell ugyanúgy egy képviselő megválasztásához. Ezért szerinte igazságosabb rendszer volt az eredeti, amiben a nagyobb kerületekben a töredékszavazatok többet értek.

Stumpf István alkotmánybíró a párhuzamos indoklásában (amihez csatlakozott Szalay Péter és Szívós Mária is), azt kifogásolta, hogy az AB átengedett egy olyan módosítást, ami csak néhány hónappal a választás előtt lépett hatályba. Ezen túl azt is kifogásolta, hogy az AB nem elemezte elég részletesen, hogy különböző részvételi adatok és pártpreferenciák mellett milyen eredményhez vezet az új választási rendszer. Mint a párhuzamos indoklásban leírta, csak azért nem végezték el ezt a vizsgálatot, mert sürgette őket az idő: a választást hamarosan ki kell írnia a köztársasági elnöknek.

A Társaság a Szabadságjogokért nem ért egyet az Alkotmánybíróság döntésével. Szerintük a szabályozás sérti a választók egyenlőségét, ráadásul túl későn is fogadták el a választási rendszer módosítását, ami sérti a jogbiztonságot.

A Fidesz örül, az Együtt szerint rosszul döntött az AB

A Fidesz örül a döntésnek, szerintük az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy a kerületi polgármesterek jelenléte nemcsak helyes, de alkotmányos is a Fővárosi Közgyűlésben. Mint írták, a Fidesz képviselőcsoportja tiszteletben tartja és tudomásul veszi, hogy a töredékszavazatok korábbitól eltérő számítási módját, valamint a személyes adatigénylés választási eljárási szabályait az Ab megsemmisítette. Ugyanakkor, úgy vélték, hogy a testület döntése semmilyen törvényalkotási kötelezettséget nem eredményez az Országgyűlésnek, a törvény a megsemmisített rendelkezések nélkül világos, hatályos és alkalmazható.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság hétfői döntését, mert az szerintük a Fideszt segíti abban, hogy támogatottságánál sokkal jobb eredményt elérve szerezzen többséget Budapesten. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint a demokrácia utolsó bástyája is elesett, miután az alaptörvényt tiszteletben tartó bírák, már kisebbségben vannak az AB-ben. Kijelentette: a testület a Fidesz választási csalásról szóló javaslatát erősítette meg. Szerinte a Fidesz választási csalásra készül Budapesten és ennek lehetőségét nem hárította el minden elemében az AB, amely nem változtatott érdemben a jogszabályon a tekintetben, hogy a választást arányosabbá tegye.

Az Együtt-PM üdvözölte a súlyozott számítás eltörlését, de még mindig azt gondolják, hogy a kettős többségi döntés rendszere alkotmányellenes. Mint írták, "a törvény továbbra is csorbítja a budapesti polgárok népképviseletét, az egyenlő választójogot sérti, és kizárólag a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja." Ugyanakkor szerintük az, hogy még a fideszes többségű Alkotmánybíróság is talált benne kivetnivalót, bizonyíték arra, hogy mennyire rossz ez a törvény.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a budapestiek a legnagyobb vesztesei az Alkotmánybíróság(Ab) hétfői döntésének, mert a fővárosban nem lesz fair és egyenlő az önkormányzati választás. Mint írták, egy ilyen közjogi kérdésben minimum kompromisszumra, de leginkább konszenzusra kellene törekednie a politikai osztálynak és a „jogi társadalomnak”. A DK szerint az Ab véglegesen kettészakadt a kormány és a Fideszt „szolgai módon kiszolgáló” valamint a szakmai tisztességükre ügyelő alkotmánybírákra.

Az LMP véleménye szerint az lett volna a legjobb, ha az Alkotmánybíróság (Ab) teljes egészében megsemmisíti a törvényt, mert az Ab hétfői döntése nem kezeli a választójog közvetlenségének és egyenlőségének alaptörvényi sérelmétCsarnó Ákos, a párt országos elnökségének tagja szerint a szoros, 8:7-es döntési arány is azt mutatja, hogy a kérdést nem sikerült megnyugtató módon rendezni. Az önkormányzati választásokat így egy, az egyeztetéseket nélkülöző, valamint a választási jogszabályokat pártpolitikai beavatkozással megváltoztató, a nemzetközi sztenderdekkel ellentétes törvény alapján fogják lebonyolítani.

A Jobbik nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) önkormányzati választásokra vonatkozó döntésével, de tiszteletben tartja azt. Novák Előd szerint nem meglepő, hogy nem tudták érvényesíteni igazukat, hiszen "amióta a rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti alaptörvény került és az alkotmánybírók megválasztásánál is rendre a Csak a Fidesz jelszó érvényesül", azóta sokaknak megrendült a hitük az alkotmányosságban. A politikus fájónak nevezte, hogy újabb törvényesített politikusi álláshalmozásra nyílt lehetőség azzal, hogy a polgármesterek egyben képviselők is lesznek.