Alkotmányellenesen rúgták ki a bírót, aki szidta a bírósági rendszert

Alaptörvény-ellenesnek mondta ki és megsemmisítette Ravasz László bíróval szembeni fegyelmi eljárás során hozott határozatokat, így a bírói tisztségből való felmentését is az Alkotmánybíróság, írja a Népszabadság. A Csongrád megyei bíró ezért kérheti ismételt kinevezését.

Ravasz 2011 áprilisában a Magyar Hírlapban jelentett meg publikációt, amelyben azt állította, hogy a

bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti.

Szerinte a bíróságok iránti lakossági bizalom csökkent az elmúlt 15 évben, "hűbéri rendszer" alakult ki a bíróságokon, és nem a legalkalmasabbak kerülnek a felsőbb pozíciókba. A felsőbb szinteken az ügyeket gyakran "olyan bírák bírálják felül, akiknek a kompetenciáit az elsőfokú bírák vitatják".

A bíróval szemben a Szegedi Törvényszék volt elnöke kezdeményezett fegyelmi eljárást. A Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság fegyelmi elbocsátás büntetést szabott ki, valamint felfüggesztette a bírói tisztségből, és elrendelte illetménye visszatartását. Ezt a döntést a Kúria mellett működő másodfokú szolgálati bíróság helybenhagyta.

A Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság határozatában úgy foglalt állást, hogy Ravasz László elfogult és bizonyítatlan állításokat tett, amelyben a bírósági vezetőket alkalmatlannak, politikailag elfogultnak állította be.

A Csongrád megyei bírót június 6-án mentette fel Áder János köztársasági elnök. Ravasz László az Alkotmánybírósághoz és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatásával a strasbourgi bírósághoz fordult, mert úgy vélte, hogy "véleménye nyílt vállalása miatt" indítottak fegyelmi eljárást ellene.

A szolgálati bíróság szerint az, amit Ravasz László bíró mondott, a politikai tevékenységtől tartózkodás tilalmának megszegését jelenti. A TASZ viszont úgy vélte, a tilalom csak arra vonatkozik, hogy a bíró a pártpolitikai szimpátiáit és antipátiáit nyilvánossá tegye, de nem zárhatja ki azt, hogy a közügyekhez a bíró is hozzászóljon.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem foglalkozott azzal, hogy a bíró megvalósította-e a fegyelmi vétséget, a testület eljárásjogi problémákra hivatkozva semmisítette meg és mondta alaptörvénybe ütközőnek a korábbi döntéseket. Azt kifogásolták, hogy a fegyelmi bíróság tagjai az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatukat úgy hozták meg, hogy a tanácsülésen a tagok nem voltak jelen, és nem készült jegyzőkönyv.

Az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt is, hogy a fegyelmi felelősség megállapítására irányuló első fokú eljárásban részt vevő bíró bírálta el másodfokon az általa meghozott határozatot.