Szilárda
0 °C
6 °C

Kövér: Ez a nagyság átka!

2014.08.14. 07:51

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a csütörtöki Heti Válasznak - méghozzá Borókai Gábor főszerkesztőnek - adott terjedelmes interjút. A beszélgetés elég döcögősen kezdődik:

- Van-e köze - akár csak impulzusadóként is - a tusnádfürdői előadáshoz?

- Nincs

- Értelmezné az "illiberalizmus" kifejezést?

- Nem.

- Ha így haladunk, aligha lesz hosszú az interjú.

- Önön múlik.

A házelnök azért végül ha indirekt módon is, de beszél az illiberalizmusról. Szerinte a liberális demokrácia növeli az Európán belüli jövedelemkülönbségeket és ezzel együtt a politikai feszültségeket. De arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs univerzális modell, a gazdaságilag sikeres, de tekintélyuralmi rendszert működtető Kína vagy a liberális demokrácia keretei között szenvedő Görögország sem lehet az.

Kövér a liberalizmus elmúlt kétszáz évének belső vitáit átaludva azt állította: a liberális demokrácia egyik baja, hogy

miközben farizeusmódra fennen hirdeti a korlátlan szabadságot, addig képviselői a legkimódoltabb, legkifinomultabb szellemi, erkölcsi terrort alkalmazzák mindazokkal szemben, akik el akarnak térni az éppen hatályban lévő "tudományos" tételektől.

Ezért a liberalizmussal való küzdelem "nem spórolható meg", hiszen nemzeti létünk forog kockán. Ezzel kapcsolatban elmondja véleményét arról is, mi a különbség a Fideszt támogató és a Fidesz-kormánnyal szemben kritikus Soros Györggyel. Az, hogy 1988, Orbán Viktor Soros-ösztöndíja óta

 végbement egy rendszerváltozás. Soros akkor az egypártrendszerű Magyarországon járult hozzá a diktatúra lebontásához. Most pedig egy demokratikus országban igyekszik gyengíteni a választáson kormányra jutott erők pozícióját. Jelentős különbség.

Ezen kívül Sorossal kapcsolatban Kövér azt gyanút is megfogalmazza - persze bizonyíték vagy érvek nélkül -, hogy 

Akkor ugyan nem tettük fel a kérdést, melyet ma érdemes feltenni: a pártállam utolsó éveiben Soros miként kaphatott privilégiumot saját befolyásának a kiterjesztésére a kommunistáktól?

A házelnök beszélt Orbán Viktorral való bensőséges kapcsolatáról is. Elmonda, a hőskorral ellentétben, amikor még keresték önmagukat és fogalmazgattak, ma már nem kell mindent részletesen megbeszélnie a kormányfővel. Ezért ma már

biztonsággal hagyatkozhatunk arra, hogy ezekben a kérdésekben nincs közöttünk vita

Ami azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne még több ügy, amit a Fidesz elnöksége megvitat, és "amelyekre ráüti hitelesítő pecsétjét".

Az interjúból az is kiderült, hogy a német megszállás emlékművének - többek között mértékadó történészek részéről érkező - kritikáit egyszerű hecckampánynak tartja. A kampány okán sem kellett sokat gondolkoznia:

A baloldal szellemi leépülésével arányosan növekszik az agresszivitása, a képmutatás vagy a kettős mérce.

Ezért Kövér szerint megalkuvás, meghátrálás az, hogy a kormány lemondott az emlékmű avatásáról, mert ez azt is jelenti, hogy a magyar állam egyetlen képviselője sem fog fejet hajtani az áldozatok emléke előtt. De rögtön utána a házelnök azt is elmondja, hogy a rendszerváltás óta már ezerszer bocsánatot kértek,

Abban a játszmában azonban nem veszünk részt, hogy egy politikai kisebbség uralmi igényeihez alakítsuk a történelem értékelését és az egész magyar társadalmat fasisztává és antiszemitává nyilvánítsuk.

A Fideszen belül kialakult érdekcsoportok harcával kapcsolatban Kövér fontos politikai törvényszerűségre tapint rá, azt mondja ugyanis, hogy potens ellenzék híján minden politikán kívüli érdekcsoport a kormánypárton belül keresi a jobb érvényesülés lehetőségét:

Ez a nagyság átka!

Az viszont nem tetszik Kövérnek, hogy a kormányzati pozícióba kerülnek az államszocialista rendszer ügynökei és az offshore-világhoz kapcsolódó emberek. Tasnádi Lászlót és Seszták Miklóst nem nevesítve azt mondta: az elvektől függetlennek látszó döntések akkor is kárt okoznak, ha rövidtávon nincs látható hatásuk.