Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Még oda sem ért, már utálják az 1-est

2014.09.12. 13:01
Ha 1995-ben elkezdik, akkor az Etele úti fákért sem kellene aggódni, és talán a 4-es metró sem épül meg úgy, hogy a tervezett utasforgalomnak végül csak a felét hozza. Ennek ellenére az 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföld számára hasznos. Viszont sok helyi sérelemmel jár, amit a lakók szerint a BKK nem igyekszik konstruktív párbeszéddel enyhíteni.

„Áldozatokat kell hozni” – mondta még júliusban egy lakossági fórumon Vitézy Dávid, ahol a BKK vezérigazgatója arról győzködte az Etele út, Budafoki és Szerémi út környékének lakóit, hogy az 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföldig az ő érdeküket szolgálja.

„A jelenlegi tervek szerint ezeket az áldozatokat teljes mértékben a kelenföldi lakosoknak, több ezer családnak kellene meghoznia, az egészséges és élhető élettérhez fűződő jogaik teljes semmibe vételével” – írta viszont Vitézyhez és Tarlós István főpolgármesterhez intézett levelében a Civilek az Etele Útért Munkacsoport, amely szerint az 1-es villamos meghosszabbítását nem indokolja a várható utasforgalom, viszont garantáltan élhetetlenebbé, zajosabbá, a több mint 120 fa kivágásával egészségtelenebbé is teszi a lakók környezetét.

A Szerémi úton már aggódnak

Az 1-es kacskaringói

1910–1919 Már van 1-es villamos Budapesten, de ez a Keleti pályaudvartól Újpest vasúti hídig közlekedett.

1930–1944 A Közvágóhídtól a nagyvásártelepig futott 1-es számozású villamos. A viszonylatot 1945–1947 között ismét működtették.

1950 A jelenlegi 1-es útvonala a felavatott Sztálin híddal kezdődött, amely csak 1958 kapta meg az eredetileg is tervezett Árpád nevet: igaz, az elindult villamos az 1917-es forradalomra utalva 33-as számot kapta.

1954 A villamos a Bécsi úttól a Marx (Nyugati) térig közlekedett.

1968 Az Óbudára tervezett panel lakótelepek bekapcsolására felmerült a Bécsi úttól a Soroksári útig húzódó, 14 kilométer hosszú, 24 megállóból álló terve.

1982 Megkezdődött a Bécsi út-Lehel út közötti első szakasz építése.

1984 november 6. Az első szakaszon elindult az utasforgalom. Ettől a naptól érhető el metróval is az Árpád híd. A villamos innentől kezdve viseli az 1-es számot.

1987 A vonal meghosszabbodott a Kacsóh Pongrác útig.

1990 A villamos elérte a Thököly utat, átszállási kapcsolat jön létre a 44, 67-es villamosokkal és a 7-es busszal.

1993 Az 1-es vonala a Népstadionig nyúlt, elérve az M2-es metróvonalat.

1995 Elérte a Salgótarjáni utat.

2000 Eljutott mai végpontjára, az 1995-ben megépült Rákóczi (eredeti nevén Lágymányosi) hídhoz.

2014 Megindult a villamos dél-budai meghosszabbítása. A Fehérvári utat 2015-ben éri el, 2017 után a vonal az Etele útig érhet. Akkor az 1-es jelenlegi, 13,5 kilométeres vonala 18 kilométeresre nyúlik.

Forrás: Schulek Tibor: A budapesti 1-es villamos, BKK, Wikipedia.

Bár még csak épül az 1-es villamos meghosszabbított szakasza, a Szerémi út és a Hengermalom utca sarkán lévő házak lakói már most tudják, hogy nem lesz tőle könnyebb az életük.

Zölddel jelöltük a Szerémi úthoz vezető útvonalakat a felújítás előtt. Pirossal láthatják, hogy merre kell kerülniük a lakóknak a felújítás után.
Zölddel jelöltük a Szerémi úthoz vezető útvonalakat a felújítás előtt. Pirossal láthatják, hogy merre kell kerülniük a lakóknak a felújítás után.

A négy házsorhoz ugyanis a Szerémi út kiszélesítésével közelebb kerül majd az autósforgalom, de még nagyobb baj, hogy egy autós bejárat is kerül az eddig bontatlan zajvédő falra, ami az autós- és később a villamosforgalom zaját jobban ráereszti a lakótelepre.

Kis fórum, nagy döntés

Az eredeti elgondolás szerint a fal bontatlan maradt volna, ám az abban a tervben érintett egyik utca lakói egy tavaly nyári lakossági fórumon tiltakoztak, így jött a Szerémi úti bejárat gondolata, ami a lakók szerint az ingatlanok súlyos értékcsökkenését okozza.

„A fórum meghirdetésének formálisan eleget tettek, de mi sem tudtunk róla,  nagyon kevesen voltak rajta” – mesélte Nagy Szilárd. Az érintett negyed lakója szerint az is mutatja, hogy nem volt cél túl nagy hírt verni a nyári fórumnak, hogy a kész tervekkel előálló őszi találkozót már sokkal látványosabban hirdették meg. „Ezen már rengetegen voltak, mi itt szembesültünk vele, hogy a zajárnyékoló fal egyik pontján lesz az állandó kijáratunk, és megszűnik az eddigi kijárat a Hengermalom útra” – mondta Nagy.

A falbontás után megnövekedő zaj mellett ez a másik gondja a négy háztömb több mint kétszáz lakását érintő átalakításnak: a házak előtti parkolókhoz való bejutás az eddiginél sokkal hosszabb kerülővel lesz elérhető, azoknak, akik nem a Lágymányosi híd felől érkeznek.

A lakók szerint a délutáni forgalmat, a lámpák áteresztőképességét ismerve ez önmagában 15-20 perc araszolgatást jelenthet minden hazaérkezéskor.

Június 3-án volt egy találkozó a megbontott falnál, ahol a BKK projektvezetője, Novák Lajos is részt vett. „A jelenlévő 20-30 lakónak megígérte, hogy tartanak egy újabb fórumot, amelyre az engedélyt kiadó hatóság illetékese tervekkel felszerelkezve jön. Három hónap alatt erre nem került sor” – mondta Nagy, aki hiányolja az alapos megindoklását annak, miért kellett így kialakítani a terveket.

BKK: Tetszettek volna szólni

A lakók kérését a Hengermalom úti kijárat megőrzésére azzal hárították el, hogy a Szerémi út kiszélesítése miatt a kijárat túl közel kerülne a bekanyarodó forgalomhoz, bár Nagy szerint mód lett volna a kijárat arrébb helyezésére. „Erre azt mondták, sok közművet kéne áthelyezni, de ez az eddigi munkákra is igaz volt. Igaz, a Hengermalom úti kijárat áthelyezéséhez még a tűzcsapot is át kellett volna tenni, de ez nem tűnik megoldhatatlan feladatnak. Persze lehet, hogy a munkák mostani szakaszában már késő” – mondta Nagy.

A lakónegyed 140 aláírással tiltakozott a fal megbontása ellen, amire a BKK közölte: a tavaly nyári fórumon – amelyről sokan nem tudtak – a Nemzeti Közlekedési Hatóság figyelembe vette az érintettek véleményét.

„A lakosok a közzétételi időszak alatt az eljárás keretében a projekttel kapcsolatos véleményükről tájékoztathatták a polgármesteri hivatal jegyzőjét, de az előzetes vizsgálati eljárásban a lakosságtól nem érkezett észrevétel” – írta a BKK, megjegyezve, hogy az előzetes vizsgálat során a bevont szakértők sem tartották indokoltnak a környezeti hatásvizsgálatot. Az előzetes vizsgálati dokumentációt az illetékes hatóság az érintett önkormányzatok részére megküldte, azok pedig 15 napig közzé tették a határozatot.

„A környezetvédelmi engedélyezési eljárás lehetőséget ad az érintett civil szervezeteknek az eljárásban történő részvételre

az eljárásban történő bejelentkezés után. Civil szervezet a hatósági eljárásba nem jelentkezett be” – írta a BKK.

Etele úti fák

Erre a lehetőségre az építés további szakaszában már gondolt a Levegő Munkacsoport is. Az Etele úti fakivágási engedélyezési eljárásban a VIII. kerületi szakhatóság lett kirendelve. „Ügyféli bejelentkezésünket megtettük a kerületi jegyzőjénél, várjuk a választ” – mondta Schnier Mária. A Levegő Munkacsoport munkatársa szerint így lehetőséget kapnak arra, hogy betekintést nyerjenek a dokumentációba. „Sokkal alaposabban kell a dolgot megvizsgálni a fasorok megmaradásának érdekében” – mondta Schnier, aki szerint  környezetvédelmi eljárás vizsgálati tanulmánya meglehetősen felületes volt.

„A vizsgálat 70. oldalán maga a rezgésvédelmi szakértő is elismeri, hogy a vágányok rezgéscsillapításával kapcsolatosan nem kapott meg minden információt, pedig egy ilyen beruházásnál ezt is alaposan meg kell vizsgálni ”– mondta Schnier. Megjegyezte azt is, hogy a fasorok gyökérzete is fontos rezgéselnyelő tényező, ami csökkentené a környező panelházakra eső rezgésterhelést.

Hiányosság a környezetvédelmi tanulmányban, hogy nem az út teljes keresztmetszetét, „faltól falig” vette figyelembe, mert Schnier szerint így hibás következtetéseket lehet levonni.

Volt, ahol azt sem jelezték, hogy a járda nem szabadon húzódik az út mellett, hanem árkád alatt fut,

tehát a ház betonlábazata az úttest mellett, a járda külső oldalán húzódik – ami megint csak másfajta terhelést jelent az épületnek a villamos keltette rezgés szempontjából. Schnier adatai szerint az Etele úton a járdák 40 százaléka ilyen.

Az Etele út közepén legaláb száztíz fát vágnának ki, de az út két szélén is érinthet még a beruházás továbbiakat a zömmel 30-40 éves fák közül.

Legtöbbször azt az érvet halljuk, hogy erre lehet EU-s támogatást szerezni. Ez tehát nem az utasokról, és a környezet racionális tervezéséről szól, hanem az ötmilliárd forintról – mondta Antoni Alfonz. A Civilek Az Etele Útárt Munkacsoport tagja szerint az utasforgalomra vonatkozó becsléseket semmi sem támasztja alá. A BKK napi 25 ezer utassal számol az 1-es villamos meghosszabbításával, ám a nagyjából hasonló útvonalon haladó 103-as busznak Antoni szerint is csak 13 ezer utasa van. Szerinte semmi sem indokolja, hogy ez a duplájára nőjön, még a Kelenföldhöz tervezett irodaházzal és bevásárlóközponttal sem.

Az Etele úti fák kivágásával ráadásul nőne a már most is határértéken lévő zajszint, amit a villamos megjelenése csak tovább növelne. „Zöldövezeti szakaszon vágnák ki a fákat, az út zajszintje bizonyosan túlmegy majd a megengedett mértéken, a környezetvédelmi hatóság mégisúgy találta, hogy nincs szükség környezeti hatástanulmányra. Akkor milyen esetben lehet rá szükség?” – kérdezte Antoni.

Még nem berreg a láncfűrész

Igaz, az engedélyezés után még jó ideig nem indulnak meg a munkálatok az Etele úton. A 11. kerület gazdasági bizottságának augusztus végi ülésén a BKK képviselője elmondta: a fakivágási engedélyezési eljárás után még az építési engedélyeztetési folyamatnak is le kell zajlania, ezután lehet csak EU-s pénzekre pályázni, így várhatóan legkorábban 2017-ben indulhat a fakivágás az Etele úton, így Schnier szerint nincs késő az alapos vizsgálatra.

„Lehet, hogy cinikusan hangzik, de ha a Lágymányosi híd elkészülte után azonnal megindulnak a munkák, akkor ezek a fák nem is nőttek volna meg ekkorára”

– villantott fel egy váratlan szempontot Vargha Márton. A Levegő Munkacsoport szakembere szerint az Etele út eleve azzal az elgondolással lett kialakítva, hogy villamos fog rajta futni. De most, hogy egy nagy lombozatú fasor van rajta, feltétlenül megoldást kell keresni arra, hogy a villamost ne a fák helyére, hanem a most autóútnak használt – és gyengén kihasznált – sávokba építsék.

Így kellett volna tenni a Hengermalom úton is, ahol már nem sikerült megmenteniük a környezetvédőknek a fasort. „A BKK nem járt el korrekten, mert nem akkor ült le az emberekkel arról beszélni, hogy hol menjen a villamos, amikor még semmi sem volt, hanem csak miután

terveztek a középső fasor helyére egy útvonalat, amiről azt mondják, másképp nem is valósítható meg.”

„Még a Szerémi sor és a Hengermalom út fáiról való megbeszélésen ígéretet tettek rá, hogy a folytatásnál előre egyeztetnek velünk, de ez nem történt meg. A BKK-nál most úgy tesznek, mintha erre már nem is lenne idő, pedig kiderült, hogy egyelőre nincs pénz a megvalósításra” – ismételte meg Schnier értesülését Vargha.

A szakember szerint nem kérdés, hogy szükség van-e az 1-es villamos meghosszabbítására – amit például a Civilek az Etele útért Munkacsoport eleve ellenez. A csoport szerint ugyanis nincsenek meggyőző adatok a BKK által remélt forgalomra, hiszen azok

a hasonló útvonalon haladó 103-as busz adatain alapulhatnak, még abból az időből, amikor nem volt 4-es metró.

Messzebb kerül az Újbuda Center

A Civilek az Etele Útért Munkacsoport szerint rosszabb lesz az összeköttetés is: a Budafoki úton haladó 103-as a kelenföldiek számára ugyanis lehetővé tette az Újbuda Center – ahol üzletközpont működik –, a Budafoki út – ahol több cég telephelye van a Főtávtól a Főgázon át a T-Csoportig – és az Infopark közvetlen elérését. Ugyanakkor a Szerémi útra tervezett 1-es villamossal kizárólag az Infoparkhoz lehet átszállás nélkül eljutni.

A terv megvalósulása után megszűnő 103-as híján az Újbuda Center és a Budafoki út, ahol munkahelyek százai vannak, csak egy megállónyi távolság legyaloglásával vagy átszállással lesz elérhető – hívta fel a figyelmet a Civilek munkacsoportja, amely

inkább egy ingyenes shuttle busz bevezetését javasolná az 1-es villamos Fehérvári út és Etele tér közötti meghosszabbítása helyett.

„Ez a buszjárat a valóban a helyi lakosság érdekeit szolgálja, nemcsak azzal, hogy lehetővé teszi a sokak által igénybe vett Újbuda Center közvetlen elérését, hanem azáltal is, hogy megakadályozza 184 darab 30-50 éves fa elpusztítását” – írta a szervezet a Tarlósnak és Vitézynek küldött levélben, megjegyezve, hogy egy ilyen, 20 percenként indított járat jóval olcsóbb is volna, mint egy olyan tervezett beruházás, amire nagyrészt a 4-es metró is megoldást kínál, hiszen Kelenföldről még átszállással is gyorsabban érhető el a Népliget és a Népstadion, mint majd lenne az 1-essel.

Villamoskörte és metróalma

Vargha azonban vitatja, hogy a nagy tömegek nagy távolságra való eljuttatására kitalált metrót össze kellene vetni a kisebb távolságokban gondolkodó felszíni közlekedéssel. Optimális esetben a két eszköz kiegészíti egymást.

Az 1-es villamos meghosszabbítása nagyon jó kapcsolatot teremt Lágymányosnak, sok helyre el lehet jutni vele, nagy területet tár fel. „A Nagykörút és Hungária közötti rész elég nagy. Bemenni a Hungáriáról a Nagykörút felé kényelmesebb lehet villamossal, például a Salgótarjáni, Pongrác, vagy az Egressy útnál kényelmesebb, mint a város közepéről, miután odautazott valaki metróval.”

Vargha ezért sem az 1-es villamost, hanem a 4-es metrót tartja vitatható beruházásnak.

„Ha megépül 1995-ben az 1-es villamos meghosszabbítása, akkor látszott volna, hogy a 4-es metró egy blöff. 

Lám, most is feleannyi utas van rajta, mint amennyit állítottak a megvalósíthatósági tanulmányokban. Ezt még az EU bizottsága számon is kérheti” – jegyezte meg Vargha, aki szerint a felszíni hálózat fejlesztése és így az 1-es meghosszabbítása viszont továbbra is indokolt.