Szijjártó teljesen átalakítja a külügyi tárcát

Bár a sajtó Szijjártó Péter szerdai tájékoztatóján leginkább a miniszter villaügyére volt kíváncsi – hogy erről miket mondott, arról itt olvashat –, valóban fontos dolgok inkább a magyar külügyi rendszer átalakításával és a külpolitikával kapcsolatban hangzottak el.

Fotó: Huszti István

A Külgazdasági és Külügyminisztérium állománya előtt kissé militáns szófordulatokkal Szijjártó ugyanis bejelentette, hogy a minisztérium átalakítása – azaz: „totális integrációja” –  eredményeképp a kormány „végleg és visszavonhatatlanul” lerakja az új külpolitika alapjait:

Az új világrendben új típusú külpolitikára van szükség; akik nem alakítják át a külpolitikát gazdasági típusú külpolitikává, azok véglegesen le fognak maradni.

A Brüsszelbe távozó Navracsics helyét elfoglaló miniszter ehhez azt is hozzátette, hogy

az érdeksérelmek személyes és politikai támadásokat generálnak, de meghátrálni nem fogunk, teljesen mindegy milyen támadást intéznek ellenünk.

Távozik az utolsó női helyettes államtitkár is

Parlamenti államtitkár – egyben miniszterhelyettes – a Tevától igazolt Szabó László eddigi külgazdasági és külügyi államtitkár lesz. Az erőteljes gazdasági vonalnak megfelelően a gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkárság szintet lépett, államtitkársággá vált – vezetője Szijjártó régi beosztottja, Magyar Levente lesz a Miniszterelnökségtől. Íjgyártó István jelenlegi keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár váltja Balatoni Monikát a kulturális diplomáciáért felelős államtitkári poszton. Ezzel egyébként az utolsó nő is eltűnik a KKM helyettes államtitkárai közül.

Az eddig a gazdasági ügyekért felelős Kohut Balázs helyettes államtitkár váltja Bíró Marcellt a közigazgatási államtitkári poszton. Az ő feladata lesz a 900 fős létszámból 400 főnyi adminisztratív személyzettel működő KKM „áramvonalasítása”, azaz neki kell levezényelnie az elbocsátásokat, melyek akár 200 főt is érinthetnek. A helyettes államtitkárok számát nem érinti az áramvonalasítás – számuk a kormányban 102 (!) –, Szijjártó Balogh Csaba volt pozsonyi nagykövetet a keleti nyitásért, Altusz Kristófot pedig az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárrá nevezte ki. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) élére Ésik Róbert került.

Fotó: Huszti István

A két, hónapokkal ezelőtt kinevezett, de most távozó államtitkár egyelőre pozíció nélkül marad.

A Szijjártó által felvázolt struktúra egyébként tökéletesen beleillik az Orbán-kormány alapfilozófiájába, mely szakterületek helyett inkább személyekre szabja portfólióit. Így például Magyar Leventéhez nemcsak a külgazdaság tartozik majd, hanem azok az EU-s témák, amelyek nem kerültek Lázár János alá. Ezek között olyan, kevéssé gazdasági feladatokkal is találkozunk, mint a vízumpolitika, a Külügyek Tanácsa vagy az Általános Ügyek Tanácsa.

Befektetésekkel kell házalniuk a nagyköveteknek

A szervezeti átalakításokon túl Szijjártó kitért a diplomáciai működés kérdésére is. A nagykövetekkel szemben az az elvárása, hogy „elsőként érkezzenek” a beruházási szándékkal kacérkodó vállalatokhoz, és ismertessék a magyarországi lehetőségeket.

Az unortodox diplomáciai profilnak megfelelően egy év alatt lényegében teljesen lecserélik a külképviseleti vezetőket: Szijjártó elmondta, hogy három hullámban 113-ból 84-ben leváltják a missziók vezetőjét. Eddig 34 helyen történt váltás, 26 esetében folyamatban van, és további 24 esetében pedig a jövő év első felében lesz esedékes a csere. A nagykövetetek saleses profilja ellenére a KKM 81-ről 136-ra növeli a gazdasági attasék számát – lesz olyan hely, ahol négy megbízott is tevékenykedik majd. Azaz az eddig hierarchikus diplomáciai karra is kiterjed a kormányzat egy másik alapelve: mindenhol versengő, párhuzamos struktúrát kell kiépíteni.

Nem nagyon tudni, jön-e Merkel

A miniszter kacifántos körmondatok kíséretében, de lényegében elismerte: semmit nem tudni Angela Merkel Lázár János által kedden belengetett budapesti látogatásáról. Az viszont kiderült, Szijjártó első útja Pozsonyba vezet, de Washingtonba is elutazik, igaz, ott nem John Kerryvel, inkább csak energetikai ügyekért felelős szakpolitikusokkal fog találkozni. Szijjártó a tájékoztató során azonban sokszor elmondta, hogy az USA a barátunk, de Obama vagy Clinton civil szervezetek melletti kiállása nem volt helyes.

Szijjártó nem tért ki rá, de többen is kérdeztük: mit szól a még Németh Zsolt által is kritizált tallinni követségbezáráshoz. Nos, Szijjártó szerint elég oda a megmaradt magyar kulturális intézet, és a bezárás „nem okoz semmilyen érdeksérelmet”.

Fotó: Huszti István

Egy külügyminiszteri tájékoztató esetében szokatlan módon egyetlen szó sem esett az ukrán válságról, arról pedig pláne nem, hogy a magyar kormány „pragmatikus” politikája kiverte a biztosítékot a lengyeleknél, és lényegében maga alá temette a magyar külpolitika egyik büszkeségét, az elmúlt ciklusban új életre keltett visegrádi négyeket. Az Index erre vonatkozó kérdésére Szijjártó egy kicsit zavarba jött, és nem is tudott kézzelfogható választ adni azonkívül, hogy elismerte az ukrán válsággal kapcsolatos lengyel és magyar nézetkülönbségeket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!