Válaszolt Navracsics az írásbeli kérdésekre

Az Európai Parlament oktatási és kulturális szakbizottsága hétfőn, azaz ma dönt arról, hogy támogatják-e Navracsics Tibor biztosi jelölését. A volt magyar minisztert szerdán kérdezték az EP-ben, de a bizottság nem volt maradéktalanul elégedett. Újabb kérdéseket tettek föl neki, amelyekre hétfő délutánig kellett írásban válaszolnia.

Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nevű képviselőcsoport azt kérdezte Navracsics Tibortól:

• készen áll-e arra, hogy hivatalosan és nyilvánosan kinyilvánítsa: a média- és igazságszolgáltatási reform, amelyet ő „inspirált”, eredeti javaslat formájában nem volt összhangban az EU alapjogi chartájával? Készen áll, hogy hivatalosan és nyilvánosan elítélje ezeket, elhatárolódjon a Fidesz, a magyar kormány és Orbán Viktor által képviselt álláspontoktól?

Navracsics Tibor válaszában azt írja, hogy az egyéni indítványként beterjesztett jogszabálytervezetek több ponton nem tükrözték az ő álláspontját, illetve hogy a kormány mind a média, mind az igazságszolgáltatás átalakítására a közszolgálat legmagasabb szintjének garantálása és az állampolgárok legnagyobb haszna érdekében tett javaslatot, írja az MTI.

Navracsics szerint a magyar kormány nyitottnak mutatkozott, hogy az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd útján javítson a kérdéses jogszabályokon.

„A párbeszéd végeztével az Európai Bizottság és az Európa Tanács is elégedett volt azzal, hogy a reformok, lényeges módosításokat követően, valóban minden vonatkozó normának megfeleltek" – válaszolja az EFDD-frakció képviselőinek Navracsics, és hozzáteszi, határozottan támogatja a média szabadságának és sokszínűségének eszméjét.

Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban

− írja az MTI birtokába került írásbeli válaszában a volt igazságügyi és közigazgatási, majd külgazdasági és külügyminiszter.

A liberálisok kérdései a reklámadóra is kitértek, mondván: az az egyik olyan függetlennek tartott médiavállalkozást, az RTL-t érinti leginkább, amely nem a kormány álláspontját hirdeti.

Megjegyzem: az Európai Unióban bevett gyakorlat a hirdetések adóztatása

− írja válaszában Navracsics Tibor, aki szerint a kormány azért vezette be az új adót, hogy méltányosabban oszoljanak meg az adóterhek a médiaszektorban.

Navracsics teljes mértékben egyetért azzal, hogy az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányultságába való beavatkozásként alkalmazni.

A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak

− válaszolja a liberális képviselők által feltett kérdésre.

A magyar politikus válaszait hétfő délután, zárt ülésen értékeli majd a szakbizottság, amely várhatóan szavazással dönt majd arról, támogassa-e Navracsics kinevezését oktatási, kulturális, ifjúsági, valamint uniós állampolgárságért felelős biztosnak. Az Európai Parlamentnek és bizottságainak nincs joguk megvétózni egy-egy biztos kinevezését, a plenáris ülés az egész testületről egyben kell véleményt mondjon.