Alfréd
-7 °C
2 °C

Az utolsó sikeres szocialista

2014.10.07. 10:48
Október 12-én negyedszer próbálják meg legyőzni az önkormányzati választásokon a szocialista Botka Lászlót, aki a szocialisták utolsó, igazán erős és sikeresnek nevezhető vidéki embere. Hogy lehet, hogy miközben az egykori MSZP–SZDSZ-kormány szétesett, a szocialista párt már csak árnyéka önmagának, több mint négy éve kétharmados jobboldali kormány van hatalmon, továbbra is ő vezeti az ország harmadik legnagyobb városát. Ő a sikeres vagy az ellenfelei gyengék?

Laci több mint egy nagyvárosi polgármester, de sajnos lehet, hogy országos pártvezetőnek kevés

– egy évtizedek óta politizáló MSZP-s ezt még a nyár elején jegyezte meg csalódottan Botka Lászlóról, amikor eldőlt, a szegedi polgármester ismét nem vállalta a pártelnökséget Mesterházy Attila lemondása után. Botka több szocialista támogatója is ekkor beszélt arról, hogy a párt egyik nagy reménységének tekintett, kiemelkedően sikeres politikusa a párt élére „örök reménység marad", és hosszú távon lemondhatnak róla a szocialisták.

Botka László kétségtelenül az elmúlt egy évtized egyik legsikeresebb baloldali politikusa: 2002 óta Szeged polgármestere, a 2010-es fideszes tarolás idején is sikerült megőriznie a posztját, ezért az utóbbi években Mesterházy Attila mellett az MSZP másik legbefolyásosabb politikusává vált.

Éppen ezért a baloldal áprilisi hatalmas veresége, az MSZP májusi EP-kudarca, majd Mesterházy Attila lemondása után párton belül rengeteg szocialista azt várta, hogy Botka ezúttal „beleáll a feladatba", nem ugrik el a pártelnökség elől, és ugyanúgy sikerre viszi az MSZP-t, ahogy azt sokak szerint Szegeddel tette. Ám – mint jól tudjuk – Botka ezúttal is Szegedet választotta, és ha negyedszer is polgármesterré választják, le kell mondani a parlamenti mandátumáról, ami igencsak megnehezítheti jelenlétét az országos politikában.

Botka a Mesterházy lemondása után tartott május végi zárt választmányi ülésen többek szerint azzal indokolta a döntését, hogy

Szeged megtartása nem egyszerűen Botka László-kérdés.

Vagyis Botka szerint azt is mérlegelni kell, hogy ha nem ő indul a szegedi polgármesteri posztért, a szocialisták elveszíthetik ezt a megyei jogú várost. Ez a megjegyzés azt jelzi, hogy Botka és az MSZP-sek ezúttal messze nem olyan biztosak a győzelemben, mint a korábbi választásokon, és megkockáztatni sem merték, hogy ne Botka mérkőzzön meg a Fidesszel, aki ezúttal Kothencz Jánost jelölte a posztra.

Taktikus, rutinos, szerethető

De vajon mitől képes Botka a fideszes tarolás közben is kitartani? Több párttársát is megkérdeztük erről, és olyan válaszokat adtak, hogy 

  • szerethető polgármester, szerethető politikus, ritka ez mostanság az MSZP-ben
  • jó taktikus, aki ritkán áll bele a kemény vitákba, inkább megelőzi a konfliktusokat
  • rutinos politikus, aki tudja, hogy milyen munkát képes elvégezni, amiben benne van a kudarc lehetősége, ahhoz hozzá sem fog.

Nem véletlenül említik az MSZP-sek a rutint. Botka ugyan csak 41 éves, mégis több évtizedes pálya áll mögötte. 21 évesen, szegedi joghallgatóként már 1994-ben országgyűlési képviselő lehetett az MSZP Csongrád megyei listájáról. A pályája azonban nem automatikusan ívelt felfelé: 1998-ban egyéniben alulmaradt a fideszes Bartha Lászlóval szemben, és a megyei listáról sem jutott be az Országgyűlésbe. Ellenfele néhány hónappal később Szeged polgármestere is lett.

Botka László polgármester és Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter az Úton Európába című felvonuláson Szegeden, 2003. június 15-én.
Botka László polgármester és Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter az Úton Európába című felvonuláson Szegeden, 2003. június 15-én.
Fotó: Németh György

Botka ekkor döntötte el, hogy csak úgy tud érvényesülni Szegeden, ha a városban és egész Csongrád megyében minden hatalmat átvesz. Több párttársa is úgy fogalmazott, hogy miután Botkát 2000-ben Csongrád megyei elnöknek választották, egyszerűen „ledarálta” az addigi pártszervezetet, a riválisokat pedig kiszorította a pártból. Az egyik kiszorított MSZP-s el is indult függetlenként ellene 2002-ben a polgármester-választáson, ám kevés sikerrel.

Botka a 2002-es parlamenti választáson tíz százalékkal verte meg a fideszes ellenfelét, és pár hónappal később az önkormányzati választáson még fényesebb győzelmet aratott. A független, de fideszes és MDF-es támogatással indult jogtudósra, Balogh Elemérre 23 százalékot vert rá. Egy őt ismerő MSZP-s szerint Botka sikerének titka lehet, hogy a győzelmek után „nem szállt el”, és kemény hatalmi politizálás helyett a gesztusokra is maradt ideje. Például a simán legyőzött fideszes ellenfelét felkérte a szegedi képviselő-testület ügyrendi bizottságába külső jogi szakértőként (Balogh Elemér később alkotmánybíró lett).  

 

Botkát a győzelmekben és a karrierépítésben persze nem kicsit segítettek a külső tényezők. Az első Orbán-kormány végén nem volt éppen Fidesz-barát hangulatban az ország, és Medgyessy Péter száznapos programjának köszönhetően a 2002-es önkormányzati választásokon nagy fölénnyel nyertek mindenhol az MSZP és az SZDSZ jelöltjei. Botka országgyűlési képviselővé, majd polgármesterré választásában emellett jelentős szerepe lehetett a szegedi fideszes városvezetés csúfos leszereplésének is.

Bartha László polgármesterségét ugyanis korrupciógyanús ügyek, a rokonok, barátok, ismerősök helyzetbe hozása jellemezte, amit a Magyar Narancs a találó című, Dzsentrivilág Dél-Magyarországon című cikksorozatában tárt fel. 

Sok helyi szerint ez az időszak annyira bevésődött a szegediek emlékezetébe, hogy máig széles körben tartja magát a nézet, miszerint a városnak nem lehet többé fideszes polgármestere.

A nagy győzelmek után azonban törvényszerűen következett a nagy pofon. Botka úgy gondolta, elérkezett az idő, hogy beszálljon az országos politikába, így 2003-ban elindult az MSZP országos választmányának elnöki posztjáért (ez gyakorlatilag a második legerősebb pozíció a pártban ma is). Hiába biztatták és ismerték el a szegedi teljesítményét a szocialista társai, a posztra esélye sem volt: Jánosi György simán lenyomta. Botka egy hozzá közel álló MSZP-s szerint ekkor tanulta meg:

az MSZP-ben körültekintően kell indulni posztokért.

Berezelt a miniszterelnök-jelöltségtől

Botka 2006-ben a csúcsra került. Az országgyűlési választásokon bőven a kezére játszott az MSZP országos sikere, és az, hogy Gyurcsány Ferenc nagy lendülettel kezdett bele a szocialista párt és az ország megreformálásába. Botka az országgyűlési választáson 25 százalékkal több szavazatot kapott fideszes vetélytársánál. Helyi elismertségét jól jelzi, hogy a polgármesteri kampányára alig volt hatással az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, amely máshol alaposan megrengette a baloldalt. A megyei jogú városok többségében (és az ország nagy részében) ellenzéki győzelem született, Botka azonban így is 19 százalékkal tudott győzni a Fidesz-KDNP-s Oláh János ellen. 

Tudatosan távol tartotta magát Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt az országos politikától, így kevésbé használódott abban az időszakban. Gyurcsány 2009-es lemondása után nem véletlenül látták benne az MSZP újjáépítőjét és megmentőjét. 2009 végén az MSZP vezetése lázasan kereste a miniszterelnök-jelöltjét a 2010-es választásokra, és miután Bajnai Gordon ezt határozottan elutasította, a két legbefolyásosabb szocialista, Lendvai Ildikó elnök és Kiss Péter kancelláriaminiszter rögtön Botkára gondolt. Bár a vereség biztos volt, azzal kecsegtették, hogy utána támogatják a párt újjáépítésében. A szegedi polgármester azonban – ahogy egy MSZP-s fogalmazott – „berezelt a feladattól”, és Szegedre hivatkozva elutasította a lehetőséget. (Ezután kérték fel Mesterházy Attilát, aki kapva kapott az alkalmon.)

Bár megosztja a szocialistákat, hogy jól döntött-e, de tény, Botka 2010-ben az MSZP–SZDSZ-koalíció teljes összeomlása és a Fidesz kétharmados gőzhengere idején is talpon tudott maradni, és ő volt az egyedüli baloldali, aki győzött egy megyei jogú városban. Igaz, a szegediek ekkor már megosztották szavazatukat, és a közgyűlésben nem volt meg az MSZP-s többség.

Botkának ekkortól már nehéz dolga volt. A 29 fős szegedi közgyűlésben a 14 fős Fidesz-frakció a jobbikos képviselő segítségével többséget szerzett. Az új többség a jobbikos segítséget közműcéges igazgatósági állásokkal hálálta meg, és hamar országos botrányt okozott. 2012-ben egy alaptalanul vallásgyalázónak titulált kiállítás ürügyén leváltották Bátyai Edinát, a Szegedi Szabadtéri Játékok sikeres igazgatóját. Ezt Botka első körben nem volt hajlandó aláírni, de második nekifutásra már nem tudta megakadályozni. A harcot a fideszes közgyűléssel az utolsó pillanatig folytatta. Idén májusban például a szegedi közgyűlés vagyongazdálkodási bizottságának fideszes többsége 15 millió forint jutalmat szavazott meg az amúgy veszteséges Szegedi Hőszolgáltató Kft. két ügyvezetőjének. Botka mindkét döntés végrehajtását felfüggesztette, arra hivatkozva, hogy sértik a város érdekeit.

Nehezen találja a fogást a Fidesz

A Fidesz több mint egy évtizede próbál fogást találni Botkán. A sikerét szocialista és fideszes politikusok is abban látják, hogy már 2002-ben sem csak szocialista politikusként vette át Szeged vezetését, sokkal inkább városmenedzserként. Nagy víziókban gondolkodott, amiben igyekezett mindig mindenben Szeged érdekeit is megjeleníteni. A Fidesz ezért mindmáig nem tudott igazán fogást találni rajta.

Tizenhat éve még komolyabban vehető pletyka sem kapott lábra arról, hogy lopott, csalt vagy levette volna a kivitelezőket

– egy Szeged közéletét jól ismerő forrásunk leginkább ezzel magyarázta a szocialista politikus népszerűségét a városban. 

Korábbi elemzések azt mutatták, hogy Botka tevékenységével mindig a szocialista szavazóknál jóval nagyobb kör szimpátiáját tudta megszerezni, támogatói köre mindig szélesebb volt annál, mint amit az aktuális pártviszonyok indokoltak volna. Politikailag ügyesen használta ki, hogy az uniós, a kormányzati vagy az egyetemre alapított beruházásokat Szeged és saját sikereként mutassa fel, a problémákat viszont a kormány nyakába varrja.

Sok szegedi például most is neki tulajdonítja, hogy polgármestersége idején két autópálya is elérte a várost (M5-ös, majd az M43-as), és mostanra szépen megújult a belváros is, holott ezek nagyrészt kormányzati és uniós forrásoknak köszönhetők. Most viszont, amikor a kampányban a szegedi lakótelepen élők rossz szociális helyzetével támadják, könnyen mutogathat a kormányra: hát persze, hiszen Orbánék idején az ország fele teljesen elszegényedett, elvették a rokkantnyugdíjakat és 47 ezer forintra csökkent a közmunkásbér.

Botkának a szegediek érdekét fókuszba állító politikája sok szavazatot hoz, és csak óvatosan támadható. Ezt érzékelte Orbán Viktor is, aki meglepő módon többször is megdicsérte az MSZP-s politikust. Az idei parlamenti választások előtt két hónappal ugyanis a kormányfő gratulált a szocialista polgármesternek a város által elért eredményekhez, amikor a volt szovjet laktanya helyén 245 millió eurós, 85 százalékban uniós pénzből épülő ELI szuperlézer-kutatóközpont alapkövét tették le. Később a miniszterelnök a Szegedma.hu-nak ismét csak dicsérte Botkát:

Vigyáznom kellett, mert ha még egyszer megdicsérem, lehúzzák a listáról a szocialisták! 

Orbán arra utalt, hogy a kormány átvállalta a város 25 milliárd forintnyi adósságát, de ennek ebben az esetben volt értelme, mert Szegedre 2007 óta közel 300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett vagy érkezik. 

A lakótelepen próbálják megfogni

Szegedi erősségünk titka, hogy közös értékekről, álmokról, ideákról beszélünk. Én ebben vagyok jó.

Amikor Botka az MSZP tavaszi választási bukása után ideiglenesen átvette a párt vezetését, ezzel válaszolt arra a kérdésre, miért nem akar a párt elnöke lenni a későbbiekben. Szerinte most pártépítésre van szükség, amihez Tóbiás József ért, neki pedig nem szabad elfeledkeznie Szegedről és a közelgő önkormányzati választásokról.

Bár Botkát évek óta emlegették az MSZP titkos reménységeként, leendő miniszterelnökeként, az MSZP-nek hatalmas kudarcot hozó EP-választás után sokaknak csalódást okozott. Nyilatkozataiban nem volt igazán átütő és meggyőző, nem lehetett érezni rajta az új hangot. Szegedi forrásunk szerint ez nem meglepő, az ő igazi terepe a szegedi közgyűlés. „Ott könnyedebben beszél, ügyes debattőr, és folyamatosan osztja az őt támadó fideszes képviselőket." Van, aki szerint ezt már túlzásba is viszi, és a helyi Fidesz folyamatos alázása akár visszájára is fordulhat. 

A szegedi választás jelentőségét jelzi, hogy Botka ellenjelöltjének kiválasztásába most felülről szóltak bele. A helyi szervezet az ottani elnököt, Gyimesi Lászlót favorizálta, a Fidesz választókerületi elnöke azonban közbeszólt. Így lett az országos elnökség által is támogatott Kothencz János a polgármesterjelölt. A helyi sajtó szerint az egyházi vonalon dolgozó Kothencz kiválasztásában fontos szerepe volt Kiss-Rigó László püspöknek is, aki jóban van Orbánnal. 

Azt már szegedi riportunk készítésekor is érzékeltük, hogy a közszereplésben járatlan Kothencz nem kiemelkedő szónoki teljesítményével fogja megszorongatni Botkát. A fideszes jelölt Botkával egyidős, de nagyon más életutat járt be. Kiskunhalason született, állami gondozásban nevelkedett. Innen küzdötte fel magát. Négy diplomát szerzett, állami gondozottakat segítő alapítványt hozott létre, foglalkozott romákkal és drogosokkal. Most a katolikus egyház gyermekvédelmi szakellátását irányítja. Ő hozta létre a Lakótelepi Emberek Érdek-képviseleti Társulását (LÉT) is, és ma is egy panelház kilencedik emeletén él. Egy állítólagos közvélemény-kutatás ugyan azt mutatja, hogy már csak néhány százalék a különbség a két jelölt támogatottsága között. Igaz, ezt azért árnyalja, hogy a kutatást a Kothenczet támogató LÉT rendelte meg. 

Botkától tehát ott akarnak szavazatokat elvenni, ahol kimutathatóan erős – a lakótelepeken. Nagy kérdés, mennyire fog ez sikerülni, ugyanis Botka gyakran hivatkozik arra, hogy 2010-ig 18 milliárdot költöttek Szegeden a panelházak felújítására, és ebben nemcsak pályázati pénzek és önrész volt, hanem egyharmadrészt városi forrás is.

Botka számára több MSZP-s szerint most azért van jelentősége az újabb győzelemnek, mert 2016-ban érezné késznek magát arra, hogy végre az országos politikába lépjen, és akkor akár a miniszterelnök-jelöltséget is elvállalná. A pártban gúnyosan „Vaci Lacinak” is nevezett  állandó örök reménységnek és titkos aduásznak azonban ezt már az MSZP-ben is egyre kevesebben hiszik el.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!