Maga Tóth János? Akkor nem szavazhat!

Ha nem akart volna más helyen szavazni, akkor csak a választás napján jött volna rá Tóth János, hogy a hatóságok szerint neki nincs is választói joga. (Cikkünkben az eredeti gyakori nevet egy másik gyakorira változtattuk, ezért elnézést kérünk a Tóth Jánosoktól.)

Az első elvesztés

Tóth az áprilisi országgyűlési választásokon még gond nélkül leadhatta a szavazatát lakhelyén, a májusi EP-választásokra viszont elutazása miatt kérte, hogy vidéken szavazhasson. „Másnap arról értesített a helyi választási bizottság, hogy nem vagyok a névjegyzékben, tehát nincs is szavazati jogom” – mesélte Tóth, akit azután a Nemzeti Választási Irodához (NVI) irányítottak. „Egy nagyon segítőkész munkatárs karolta fel az ügyemet. Ő küldött vissza az illetékes önkormányzathoz, ahol fellebbezést írattak velem, amit a protokoll szerint – még elnézést is kértek érte – helyben el is kellett utasítaniuk, hogy elküldhessék az ügyet az illetékes kerületi bíróságra. Mindenki nagyon kedves volt.”

A névjegyzék lezárása előtti utolsó pillanatban meg is érkezett a bíróság végzése, amely szerint Tóth mégis szavazhat.

A bürokrácia malmai gyorsan őröltek végül annak sem volt akadálya, hogy a szavazatot vidéken adhassa le. Hogy mi volt a bonyodalom eredeti oka, az nem derült ki, az NVI-ben mellékesen csak annyit kérdeztek Tóthtól, hogy „nem volt-e valami ügye Pakson”, 1979-ben. Nem volt, sosem járt arra.

A második elvesztés

Tóth a nyáron lakcímet változtatott, eladta lakását, újat vett, fel is merült benne, hogy az új lakcím miatt gond lehet az önkormányzati választások miatt kiküldendő választói értesítővel, ezért augusztus végén érdeklődött a helyi választási irodában, ahol megint közölték: nincs a választói névjegyzékben, tehát nem szavazhat.

„Beszéltem a már ismert NVI-s munkatárssal, jót röhögtünk, hogy megint ez van és kérésére el is küldtem a májusi bírósági végzést, ami igazolta, hogy márpedig én szavazhatok.”

Munkája miatt áprilisban Tóth erkölcsi bizonyítvány kiállítását is kérte, ami jól jött az illetékes járási bíróság májusi döntéséhez is:

„Az erkölcsi bizonyítvány szerint a kérelmező szavazati jogát jogerős határozat nem korlátozza. Bíróság nem korlátozta a kérelmező cselekvőképességét a választási jog vonatkozásában” – állt a bírósági végzésben, amely kijelentette: 

„A jelen végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.”

Pár nap múlva azonban hivatalos levelet kapott az NVI-től. E szerint az NVI többször egyeztetett az Országos Bírósági Hivatallal (OBH), amely megerősítette, hogy márpedig Tóth 1979. óta egy paksi bíróság döntése alapján gondnokság alatt van.

Ez már csak azért is furcsa, mert hosszú idő óta felnőttképzési programok ellenőrzésével megbízott hatósági szakértőként is dolgozik.

„Pedig ezek szerint mindig meg kellett volna kérdeznem az apukámat, hogy aláírhatom-e a jegyzőkönyvet”

– viccelődött Tóth.

A választójogát érintő újabb döntésnél már csak az volt a váratlanabb, hogy az OBH-ra hivatkozva az NVI közölte:

a kerületi bíróság májusi végzése nem vehető figyelembe, mert téves döntést tartalmaz.

Ezt az NVI levele szerint az OBH a bíróság – vélhetően az 1979-es ítéletet hozó paksi bíróság – elnökének közlésére alapozták.

ennek pontos eljárása van, az OBH más bíróság véleményére hivatkozva – anélkül, hogy a végzést bárki megtámadta volna – nem tekinthet semmisnek egy ilyen dokumentumot.

Az NVI szerint azonban a kérdés ezzel eldőlt, fellebbezni a paksi bíróságnál lehet a döntés ellen. Tóth azonban nem akart a paksi bírósággal vitatkozni egy 35 évvel ezelőtti ügyről, amihez semmi köze, így az OBH-hoz fordult. Handó Tünde elnök titkársága közölte, hogy vizsgálódnak.

„A vizsgálódás szót nem értettem, elvégre csak arról kell megbizonyosodni, hogy én vagyok-e a paksi ügyben vagy nem. Kicsit viccelődve írtam nekik egy levelet a megoldási algoritmussal is. Pár ap múlva jött a válasz, amelyben az OBH kimondta:

a személyazonosság nem bizonyítható.”

– ennek alapján a jogi státusz rendeződött, „gondnokoltak nyilvántartásából az ön neve, adatai töröltettek.”

Tóth tehát mégis szavazhat az októberi önkormányzati választáson. Az NVI ezután levélben elnézést kért, jelezve, hogy a hiba nem náluk történt – hiszen a gondnokoltak központi listája az OBH-nál van, az NVI a saját listáját ennek alapján állítja össze a választójoggal nem rendelkezőkről.

Hogy az OBH miképp dönthetett először úgy, hogy figyelmen kívül hagy egy érvényes bírósági végzést – a Tóth választójogának meglétét igazoló májusit – az nem derült ki. A hivatal válaszában ezzel kapcsolatban csak annyit közölt:

„Az OBH bírósági döntéseket illetően jogi álláspontot nem fogalmazhat meg, határozatot semmilyen formában nem minősíthet és nem is minősített. Az ön által jelzett jogi visszásság sajnálatos módon valóban fennállt a tekintetben, hogy a gondnokoltak adatait kezelő nyilvántartás nem állt összhangban a peres iratokkal, ugyanakkor az ön panaszára a helyzet már tisztázódott, az ön választójoga véglegesen helyreállításra került.”

Lefordítva civilre: ne firtassuk, hogy miért kellett kétszer is megküzdenie a választónak a választójogért, hogy miként lehetett egy ideig nem figyelembe veendőnek tekinteni egy érvényes bírósági végzést, inkább örüljünk, hogy a dolog rendeződött.

Ön biztos benne, hogy nem gondnokolt?

Nagyjából 55 ezren vannak Magyarországon azok, akiket gondnokság alá helyeztek – jogászul ők a gondnokoltak – így nincs szavazójoguk sem. Tóth esete alapján kérdés, mennyien lehetnek azok, akik tévesen vannak a listán, és emiatt hiányoznak a választói névjegyzékről – és legfeljebb azért nem jönnek rá, mert nem mennek el szavazni és nem érdekli őket az sem, ha nem kapnak választói értesítőt.

A gondnokolt is utánajárhat

De még azoknak is érdemes utánajárniuk szavazati joguknak, akiket 2012 előtt valóban gondnokság alá helyeztek. Korábban ugyanis a gondnokság elrendelésével automatikusan lekerültek az érintettek a választói névjegyzékről – és felkerültek a választói joggal nem rendelkezők jegyzékébe.

ezt most már külön bírósági ítéletnek kell kimondania – hívta fel a figyelmet Mráz Attila. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) alapítvány munkatársa elmondta, hogy azok, akiket még az előző alkotmány érvényességének idején helyeztek gondnokság alá, az új szabályozásból adódóan lehetőségük van arra, hogy felülvizsgáltassák a szavazati jogukat érintő döntést. Bizonyos esetekben elképzelhető ugyanis, hogy a gondnokoltság fenntartása mellett szavazati jogukat mégis visszakapják. A felülvizsgálatot azonban a gondnokoltnak kell kérnie.