Jogellenesen szegregálták a cigány gyerekeket a gyöngyöspatai iskolában

 Helybenhagyta és jogerőre emelte másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla azt az elsőfokú ítéletet, amely szerint jogellenesen különítették el a cigány és a nem cigány gyerekeket a gyöngyöspatai általános iskolában, és a cigány gyerekek alacsonyabb szintű oktatásban részesültek.

Az iskola állította, nem tudják ki cigány, ki nem

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány  2011-ben személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított pert a jobbikos vezetésű gyöngyöspatai önkormányzat, illetve a község által fenntartott általános iskola ellen.

Az alapítvány szerint az intézményben osztályonként és az épületben térbelileg is elkülönítették a cigány és nem cigány gyerekeket. Diszkriminálták őket a napközi ellátás, az úszásoktatás és az iskolai ünnepségek során is, illetve már az iskolai beiratkozás alkalmával úgy osztották be őket, hogy a cigányok szegregált osztályba kerüljenek.

Az önkormányzat és az iskola azt állította, hogy nem rendelkeznek adatokkal a tanulók etnikai hovatartozásáról. Az iskola ilyen tartalmú nyilatkozatot senkitől sem kérhet, ezért nem is különíthették el a cigány gyerekeket. Beiratkozáskor az érkezési sorrend dönti el, hogy milyen osztályba kerül a tanuló.

Az alperesek jogi képviselői szerint az alapítvány csak politikai tőkét akar kovácsolni az ügyből, politikai előítélet motiválja, hiszen csak azután nyújtották be a keresetet, hogy 2011 júliusában jobbikos polgármester került a község élére.

Az ítélőtábla kedden kihirdetett másodfokú, jogerős ítélete az Egri Törvényszék 2012. decemberi elsőfokú döntését emelte jogerőre.

Mégis tudták, ki a cigány

Az elsőfokú ítélet a jogellenes elkülönítés megszüntetésére kötelezte a fenntartót, illetve az iskolát.

Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklásában hangsúlyozta: a politikai hivatkozásokat elvetette, csupán az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvények alapján hozta meg ítéletét. Megállapította, hogy az iskola igazgatója tisztában volt a gyerekek etnikai hátterével, hiszen egy korábbi, az Oktatási Hivatal által végzett ellenőrzés során osztályonként tudta közölni a roma gyerekek számát.

Abban a tekintetben viszont az elsőfokú bíróság nem adott helyt a felperes keresetének, hogy a napközi ellátás, az úszásoktatás, illetve az iskolai ünnepségek során is megvalósult volna az elkülönítés.

Semmibe vették az ombudsmant

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány emlékeztetett arra, hogy Kállai Ernő kisebbségi ombudsman már 2011 tavaszán súlyosan jogsértő elkülönítési gyakorlatot állapított meg, és nyomatékosan kérte, hogy számolják fel a szegregációt az iskolában. Az alapítvány szerint azonban az ombudsmani ajánlást semmibe vették, és továbbra is elkülönítve oktatták a cigány gyerekeket az iskola csak számukra fenntartott alsó szintjén.

A közlemény kitért arra is, hogy az iskolában - a vezetőség állítása szerint - a 2012-es tanévtől a földszinten tanuló roma gyerekek tíz százalékát integrálták az emeleten lévő osztályokba, megnyitották a napközit, az úszásoktatást számukra, amivel az alapítvány szerint hallgatólagosan elismerték a szegregációt, bár a tárgyalás során végig tagadták.

A Juhász Oszkár vezette önkormányzatot és annak iskoláját a Jobbik képviselőjelöltje, Pápai Ákos ügyvéd képviselte, ami azonban igazán meglepő, hogy ugyanezzel az ügyvéddel képviseltette magát a másodfokú eljárásban a Klik is - olvasható a civil szervezet közleményében.

A jobbikosok szerint csökken az oktatás színvonala

Juhász Oszkár, Gyöngyöspata jobbikos polgármestere az MTI kérdésére szerdán elmondta: az ítéletet még nem látta, ezért nem is kívánja kommentálni, de véleménye szerint "lerágott csontról, nem nagy horderejű ügyről" van szó.

Pápai Ákos az MTI kérdésére azt mondta: álláspontja szerint a kérdést szabályozó esélyegyenlőségi, illetve köznevelési törvény ellentmond egymásnak, ezért betarthatatlan, a peres eljárás negatív hatásai pedig már érezhetők az iskolában.

Sok szülő Gyöngyösre íratta be a gyerekét - tette hozzá -, ezért jövőre évfolyamonként már csak egy-egy osztály indul, így lényegében értelmét is veszíti a szegregációs vád. Mindennek azonban egyenes következménye lesz az is, hogy csökkeni fog az oktatás színvonala, amiről pedig nem a pedagógusok tehetnek - mondta Pápai Ákos. Megjegyezte, hogy a per ilyen irányú következményeivel talán nem is számolt a felperes.

Az alapítvány nem a gyerekek érdekeit tartotta szem előtt, hanem politikai támadást akartak indítani Juhász Oszkár és a Jobbik ellen - hangsúlyozta az ügyvéd.