Miért kell vasárnap választanunk?

További Belföld cikkek

A világ nagyobbik része vasárnap szavaz, bár akad példa hétköznapi és többnapos voksolásokra is. Magyarországon a tavaly elfogadott törvényig a szokás határozta meg a vasárnapi szavazást, elvileg máskorra is ki lehetett volna tűzni, népszavazásoknál volt is erre példa. A világ választásainak részvételi arányai alapján azonban úgy tűnik, mindegy, hogy melyik nap mehetnek az emberek szavazni.

Bár az Egyesült Államok kedden, Nagy-Britannia csütörtökön tartja a választásokat, a világ nagy része a vasárnapot szereti. 1945-től Magyarországon is szinte csak vasárnap lehetett voksolni, bár ezt tavalyig nem törvény, csak a szokás határozta meg. A 2013-ban elfogadott törvény azonban már egyértelműen kimondja, hogy voksolni csak vasárnap lehet, legyen szó parlamenti, önkormányzati választásról, országos vagy helyi népszavazásról. Utóbbit csak idén októbertől nem lehet más napon tartani, korábban előfordult szombati időpont is.

Szerdán voltunk hűségesek

A trianoni határok egyetlen tartós eredményt hozó módosítását Sopronban és a nyolc környező faluban sikerült elérni. A város a hűségét nem vasárnap mondta ki: a népszavazásra 1921. december 14-én szerdán, a környező falvakban 15-én és 16-án került sor.

Az EU-tagságról sem vasárnap döntöttek a magyarországi népszavazáson,

hanem 2003. április 12-én, szombaton.

Épp ezért a Mazsihisz akkori ügyvezető igazgatója, Zoltai Gusztáv arra kérte Szili Katalin akkori házelnököt, hogy a szavazást hosszabbítsák meg egy órával, így az aznap este hétkor véget érő sabbat után még módjuk van a vallási előírásokat szigorúan betartó izraelitáknak is szavazniuk.

Izraelben egyébként vasárnap vannak a választások, ám az ott munkanap.

69 éves a vasárnap

Az utolsó szombat

Mindössze tizenheten szavaztak azon a helyi népszavazáson, amely az utolsó szombati referendum volt az előtt, hogy helyi népszavazást is érintő törvényrészek októberben életbe léptek. A 780 szavazópolgárt számláló Tolna megyei Alsónyék 17 érintett lakójának erre kellett válaszolnia:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg Alsónyék községhez tartozó 091/2, a 091/1, a 099/2, a 0163/28, a 0163/29, az 1064 és az 1067. hrsz.-ú külterületi lakott területrészek közigazgatásilag Bátaszék város közigazgatási területéhez kerüljenek átadásra?”

Azért csak tizenheten szavazhattak, mert az érintett terület lakói vehettek részt a referendumon. A választás érvényes volt, mert tizenegyen meg is jelentek. Közülük azonban kilencen nemmel szavaztak, így a területek nem kerültek Bátaszékhez.

1945 óta vált kizárólagossá az önkormányzati – később tanácsi – és a parlamenti választások vasárnapi időpontja. Ez jól passzolt az általános választójog valódi érvényesítéséhez, hiszen így senkit sem akadályozott a voksolásban a munka. Más kérdés, hogy 1949-től negyven éven át nem volt valódi jelentőségük a választásoknak.

A Horthy-éra alatt nem volt kizárólagos nap kijelölve, az országgyűlési választások két egymást követő napon zajlottak,

nem volt szempont, hogy beleessen a vasárnap.

„Először a nyílt szavazással lebonyolított választásokra került sor, utána, amikor a kormány már biztosította a győzelmét, jöhetett a titkos szavazás Budapesten, Szegeden és Debrecenben” – mondta Ignácz Károly. A Politikatörténeti Intézet választástörténésze felhívta a figyelmet arra is, hogy a titkos szavazást biztosító területeken kötelező is volt a választásokon való részvétel.

Ennek a magyarázata egyszerű volt: ezeken a területeken az ellenzéki szociáldemokraták erősek, jól szervezettek voltak, a munkások köreiben a választási aktivitás így nagyobb is volt. A kötelezővé tétellel a kormány ezt a szervezettséget akarta ellensúlyozni, törvénnyel kényszerítve a polgárságot a részvételre.

Igaz, 1939-ben a már országosan egységes titkos országgyűlési választásra vasárnap és hétfőn került sor. Ez viszont pünkösd napjára esett, ünnepnap ma már nem lehetne választást tartani vasárnap sem. Az általánosan titkos – és kötelező – választójogot egyébként már szűkítette, hogy a választás előtt három héttel életbe lépett a II. zsidótörvény, ami kizárta a zsidónak tekintett magyar állampolgárokat a voksolásból. (A hazai választások történetéről bővebben itt olvashat.)

Még nagyobb volt a káosz 1920 és 1945 között az önkormányzati választásokon: országosan ez nem volt egységes, területenként eltérő években is sor kerülhetett rájuk. Budapesten is csak látszólagos a rend: 1920-ban – vasárnap és hétfőn –, 1925-ben – csütörtökön-pénteken –, 1930-ban – vasárnap és hétfőn – és 1935-ben – vasárnap – volt a szavazás.

Ez valójában minden esetben az aktuális szabálytól való eltérést takar, mert hol hat-, hol hároméves volt a mandátum, de a kormány hol előrehozta, hol későbbre tolta a választásokat, pusztán véletlen, hogy ezekre végül így pont ötévenként került sor. Igaz, egy kivétellel mindig beleesett a vasárnap is.

A Monarchia idején sem feltétlenül vasárnap voltak a választások,

hiszen a szűk választási cenzus miatt úgyis olyanok rendelkeztek választójoggal, akik megengedhették maguknak, hogy szavazzanak, kevéssé korlátozta őket a munka. Az ellenzék mozgósítási lehetőségeit a kormánypárt így is igyekezett korlátozni, de ez nem a nap, hanem az évszak megválasztásával történt: a választásokra többnyire aratáskor került sor, hogy kevesebb legyen a bevethető ló és kocsi, amit a kormánypárt a saját forrásaiból viszont biztosítani tudott.

Ha már választani kell, legyen vasárnap

„A hatékony választójog-egyenlőség akkor érvényesül a legjobban, ha olyan napon van a szavazás, választás, amikor mindenkinek a legnagyobb eséllyel van lehetősége megjelenni” – érvelt a vasárnapi időpont mellett Mráz Attila. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint hétköznap a dolgozó választók nagy része 9–17 óráig biztosan kiesne, nagyobb esélyt biztosítva más szavazói csoportok számára – például a nyugdíjasoknak és az egyetemistáknak –, ami erősen befolyásolhatná a választás eredményét.

„Fontos, hogy hozzávetőlegesen mindenkinek ugyanakkora lehetősége legyen elmenni szavazni, és ez az egyenlő lehetőség elégséges is legyen a választójog hatékony gyakorlásához” – fogalmazott Mráz, aki úgy véli: sokkal több ellenérvet lehetne felhozni, ha kötelezően valamelyik hétköznapot – vagy akár a szombatot – jelölte volna ki a törvény a választások megtartására.

Fontos érv a vasárnap mellett az is, hogy ezt az emberek már megszokták, így nagy valószínűséggel az a választani szándékozó szavazó sem marad le, aki egyébként nem érdeklődik intenzíven a politikai események iránt.

„Ez nem alapjogsértő korlátozás, a gond akkor lenne, ha a megadott időpont nagy eséllyel zárna ki bizonyos csoportokat a részvételből. Ebben az esetben ez nem áll fenn” – mondta Mráz.

Nem mindenütt szent tehén

Az EU 28 tagországából húszban vasárnap tartják a választásokat. Szombaton csak Lettországban, Máltán és Szlovákiában szavaznak. Különleges a cseh gyakorlat: a legutóbbi elnökválasztáson péntek délután és szombat délelőtt lehetett szavazni. Hétköznapi voksolást csak Dániában, Hollandiában és Nagy-Britanniában tartanak.

Az utolsó nem csütörtöki választás a szigetországban 1931-ben volt. Az időpontnak praktikus okai lehettek: több városban csütörtökön tartották a piaci vásárokat, vagy éppen a legmesszebb akarták tenni a vasárnapi istentisztelettől a választást. 2011-ben törvénybe is foglalták, hogy minden parlamenti választást az adott év májusának első csütörtökén kell megtartani, kivéve, ha valamilyen különleges okból ez nem lehetséges.

Ha kedd, akkor Amerika

A WhyTuesday.org főszerkesztőjének kérdésére az előválasztások alatt kiderült, hogy még az elnökségért induló Mike Huckabee sem tudta pontosan miért is tartják kedden az elnökválasztást az Egyesült Államokban. A republikánus jelölthöz hasonlóan az amerikaiak többsége sincs tisztában azzal, hogy miért éppen a november első hétfőjét követő keddet írták elő a szavazásra

A válasz valójában meglehetősen egyszerű: 1845-ben, amikor a kongresszusnak döntenie kellett a választás napjáról, az amerikaiak többsége farmer volt, vagy legalábbis vidéken dolgozott. A törvényhozók úgy számoltak, hogy november elején zavarnák a legkevésbé a munkát a földeken, és még a kemény tél beköszönte előtt a választók viszonylag könnyedén eljuthatnak a városokban felállított szavazóhelyiségekhez.

Akkoriban sokszor akár egy-két napig kellett utazni a szavazáshoz, a hétvégéket pedig nem akarták megzavarni, ezért végül a kedd és a szerda közül választották az előbbit.

A november 1-jén tartott mindenszenteket pedig a november első hétfőjét követő kedd kitétellel kerülték ki.

Több amerikai szakértő szerint a keddi nap miatt alacsonyabb az elnökválasztáson a részvétel az Egyesült Államokban, ezért a XXI. században már inkább hétvégén kellene szavazni.

Leginkább vasárnap

Európában az EU-n kívüli országok közül csak Norvégiában nem kizárólag vasárnap szokás választásokat tartani. A tavaly szeptemberi választáson vasárnap és hétfőn is lehetett szavazni.

A muzulmán országokban vegyesebb a kép, keddtől péntekig bármi előfordulhat – a vasárnap itt hétköznap – Egyiptomban több napig tart a választás. Az egymilliárdos Indiában sem egyetlen napon szavaznak, a voksolás mindig hétköznapra esik. Ausztrália és Új-Zéland szombaton tartja a választásokat.

Afrika a legvegyesebb, ott a nem muzulmán országok esetében többnyire az egykori brit gyarmattartó hatása érvényesül, így – ha nem is csütörtökön – de többnyire hétköznap tartják a választásokat.

Ázsiában azonban Indián és a muzulmán országokon kívül vasárnap tartják a választásokat, ahogyan Kanadát és az Egyesült Államokat kivéve Amerika szinte összes országában is, így Európát is beszámítva a világon a legtöbb országban mégis vasárnap lehet szavazni.

Végül is mindegy

Bár az adott nap megválasztásakor minden esetben érv volt, hogy minél többen tudjanak szavazni – ez nem csak a vasárnapot, hanem az Egyesült Államok keddi és a britek csütörtöki gyakorlatát is illeti –, a részvételi hajlandóság láthatóan nem ettől függ.

A részvételi arányok legutóbbi parlamenti választásokon így alakultak az alábbi országokban:

Hétfő: