Műtétet akar? Előbb intézzen magának vért!

Lassan általánosan ajánlott lesz a magyar kórházakban műtétre váró betegeknek, hogy az operáció előtt

Nemrég a Facebookon jutott el hozzánk egy hír arról, hogy a Péterfy kórházban azt tanácsolják a betegeknek: baráti, ismerősi körből szerezzenek minél több véradót. Így nagyobb eséllyel nem kell majd elhalasztani  vérhiány miatt a kitűzött műtétet.

Elő szokott fordulni, hogy az előre tervezett műtétre bejön a beteg, megvan a műtő, készen állnak az orvosok, de nem tudjuk elkezdeni, mert az Országos Vérellátó Szolgálat nem tud elegendő vért adni

– ismerte el az Indexnek Sásdi Antal, a Péterfy kórház főigazgatója. Ez azonban egyáltalán nem csak a Péterfyben van így. „Ez a helyzet nálunk is, de az ország, sőt a világ szinte minden kórházában″ – mondta Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója is, aki szerint a kórházak vérigényét ma már nem tudják teljesen kielégíteni a vérkészletekből. 

Jöjjön vissza később, újra megpróbáljuk

A Péterfy főigazgatójának becslése szerint tíz előre kitűzött műtétnél átlagosan 2-3 esetben fordulhat elő, hogy vérhiány miatt el kell halasztani pár nappal az operációt, a sürgős, életmentő beavatkozásoknál azonban sohasem. A kórházban ezért az utóbbi időben tényleg azt ajánlják a fontos műtétekre váró betegeknek, hogy küldjék el ismerőseiket, családtagjaikat véradásra. Így nagyobb esély van rá, hogy a beavatkozást a kitűzött időben el tudják végezni. Ez persze csak egy ajánlás, mert 

Fotó: Mohai Balázs

Hullámzó, de nálunk is előfordul, hogy nincs elég vér, mondja Szabolcs Zoltán, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömbjének szívsebészeti vezetője. Ezért ők is azt javasolják a betegeknek, hogy szerezzenek véradókat. Aki ezt nem tudja megszervezni, a kitűzött időpontban természetesen az is sorra kerül a várólistán. Az ő esetükben, főleg a ritka vércsoportúaknál ugyanakkor előfordulhat, hogy halasztani kell a műtétet. A csúszás általában egy-két nap, de volt már, amikor két hetet kellett várni, míg lett megfelelő vér.

Ez főleg akkor jelent problémát, ha a beteg már bejött a kórházba, és lélekben felkészült a műtétre. Mindenkinek nagyon rossz, hogy ilyenkor azt kell neki mondani: jöjjön vissza később. 

Névre szóló vér

Természetesen nem a betegeknek kell magukkal vinniük egy zacskóban az ismerősök által összeadott vért. Ennek mára kialakult gyakorlata van, amit irányított véradásnak neveznek. A családtagok, barátok elmennek vért adni az Országos Vérellátó Szolgálathoz. Ott egy formanyomtatványon rendelkezhetnek arról, hogy a vért az ismerősük műtétjére ajánlják fel. Meg kell adni ehhez a beteg nevét, TAJ- számát, vércsoportját és a műtétet végző kórház nevét. A vért ezután az Országos Vérellátó Szolgálat 1-4 napon belül eljuttatja a megjelölt kórházba.

Az sem feltétel, hogy megfelelő vércsoportú vért adjanak az ismerősök. Ilyenkor a leadott vért majd más vagy mások kapják meg, a betegnek pedig továbbítanak egy egységnyi megfelelő vércsoportú készítményt.

Ezt hívják autotranszfúziónak. A műtét előtt leadhatjuk a szükséges mennyiséget, amit a műtétünkig tárolnak. A saját vérnek több előnye van: nem kell idegen vérkészítményt elfogadni, és a műtét után gyorsabb és simább a gyógyulás. Így lényegesen kevesebb a műtét utáni szövődmény, kevesebb a járulékos a betegség, ajánlja honlapján Szabolcs Zoltán szívsebész.

Bonyolult logisztika

Az időleges vérhiány problémája az Országos Vérellátó Szolgálat előtt is ismert.

Ritka vércsoportú beteg esetén gyakrabban fordulhat elő 1-2 nap halasztás a vérkészítmény hiánya miatt, de ennél hosszabb időt annak előteremtése sem szokott okozni

– válaszolták a kérdésemre. Külön hangsúlyozták, hogy az esetleges vérhiány az életmentő műtéteket nem veszélyezteti, ezekre most is 2-3 napi készlettel rendelkeznek. Vannak területi egyenlőtlenségek is, de ezeket épp az országos vérellátás hivatott kiegyenlíteni.

Egy véradótól vért vesznek a véradók világnapján a Budapesti Corvinus Egyetem E épületében 2013. június 14-én ahol a Magyar Vöröskereszt véradást szervezett.

Fotó: Koszticsák Szilárd

A vérkészletek elosztása az Országos Vérellátó Szolgálat dolga, a vér begyűjtésében és a véradások szervezésében a Magyar Vöröskereszt segít. Ha jobban belegondolunk, a vérrel való gazdálkodás nagyon nem egyszerű feladat:  

• évente átlagosan 670 000 egység vérkészítményt használnak el;
• egy véradáson 450 ml vért vehetnek le;
• vért csak 18-65 éves kor közötti emberek adhatnak;
• eszerint több mint 6 millió potenciális véradó van, de egy évben csak körülbelül 300 ezren adnak vért;
• míg a férfiak akár egy évben 5-ször is adhatnak vért, a nők csak maximum 3-szor;
• a nők menstruáció idején nem adhatnak vért;
• nem lehet vért adni nátha, torokgyulladás, herpesz, alacsony hemoglobinszint esetén, kis- és nagy műtétek után, HIV-fertőzés és egyéb, vérrel átvihető fertőzések kockázata esetén, vérképzőszervi betegségek vagy kezeletlen magas vérnyomás betegség mellett;
• két teljes véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie;
• nyáron kevesebb vért adnak, mint az év többi időszakában;
• az sem jó, ha egyszerre sokan akarnak vért adni akkor, amikor arra nincs igény – amikor ugyanis valóban kellene, sok véradó még nem adhat újra vért;
• a vörösvértest-készítmények 35 napig használhatók;
• Magyarországon az A+ vércsoport a leggyakoribb, ebből kell a legtöbb;
• egyetlen véradásból három betegen lehet segíteni, mert a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. Igaz tehát a szlogen: adj vért, és ments meg három életet! 

Balázs kollégánk rendszeres véradó. Egyetemista korában derült ki, hogy nagyon ritka vércsoportja van: az AB- a magyar lakosság 1 százalékánál jellemző. Azóta minden évben többször, rendszeresen hívják be vért adni, és Balázs mindig elmegy. Kap előtte egy nápolyit és egy félliteres vizet, amit meg kell innia. Fél óra alatt megvan az egész, aztán megkapja az 500 forintos utalványt:

Világos, hogy nem az 500 forintos utalványért csinálom, hanem azért, mert ezzel segítek valakin. Azt soha nem mondják meg, miért kell a vérem. Azt hiszem, ezt nem is tehetik meg. Volt már olyan, amikor úgy hívtak fel, hogy másnap délelőtt 11-re menjek vért adni, mert délutánra már kell egy műtéthez.

Vérpiac

A múlt héten volt az Európai Vérellátók Szövetségének ülése, ahol a véradók számának csökkenése külön téma volt. A világon mindenütt azonos problémákkal küzdenek: nincs elég rendszeres véradó, nehéz ma már az embereket rávenni arra, hogy időt áldozzanak erre a karitatív tevékenységre.

Amíg Magyarországon volt sorköteles katonaság, voltak nagy létszámú állami vállalatok és lelkes szocialista brigádok, sokkal könnyebb volt a vérkészlet begyűjtése. Ez a rendszer mára teljesen felbomlott. Nem véletlen, hogy a tipikus véradó ma is az az általában 50 évnél idősebb, jellemzően vidéki ember, aki még ebben a rendszerben szocializálódott, és büszke arra, hogy sokszoros véradó.

Régen még vonzó volt, hogy a véradásért májkrémkonzervet, a katonáknak pedig eltávozást adtak, vagy nyilvános rendezvényeken sörrel és virslivel jutalmazták az embereket. Ma ezzel már aligha lehet bárkit becsábítani. Az még nem merült fel, hogy a vérellátó pénzért vegyen vért, de

Remélhetőleg az egészségügynek ez az ága soha nem is kerül piaci alapokra, és soha nem kell embereknek pénzkereseti céllal vért adni. Az uniós szabályok egyébként is tiltják a véradás piaci alapokra helyezését, a kórházak legfeljebb az útiköltséget és a kiesett időt téríthetik meg a donoroknak. 

Miközben egyre kevesebb a véradó, az egészségügynek egyre több vérre van szüksége, hívja fel a figyelmet Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója. A korábban orvosi szenzációnak számító szívműtétek vagy egyes csípőprotézis műtétek vérigénye nagy, de ezek ma már a napi gyakorlathoz tartoznak. A pazarlás elkerülésére ezért ma már olyan orvosi berendezéseket is alkalmaznak, amelyek műtét közben felfogják a helyi vérzést, megtisztítják a vért, majd visszajuttatják a szervezetbe.

Véradás Franciaországban

Fotó: Bsip / Europress / Getty

Hogy lehetne mégis több véradó? 

Ahhoz azonban, hogy a jövőben legyen elég vér, új módszerek kellenek. Ezt mára  legalább a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat is felismerte. Ha kell, ma már „házhoz is mennek" oda, ahol van elég önkéntes, és folyamatosan járja a vidéket a véradókamionjuk. Cégekkel is kötöttek szerződést, amelyek vállalták, hogy egy évben 2-3 alkalommal segítenek véradókat verbuválni a dolgozóik közt.  

A fiatalokat azonban ezzel már aligha lehet megfogni. 

Az Y és Z generáció puszta léte új kommunikációs stratégiát igényel, a racionalitás és hatékonyság eszméjén felnövőknek új üzenet kell. Egy biztos: 2015-ben új eszközök bevonásával indítjuk kampányunkat.

– írta kérdésünkre az Országos Vérellátó Szolgálat, de ezt nem fejtették ki bővebben. Tény, hogy míg ma a gyerekek már az óvodában megtanulják a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, a véradás lényegéről még keveset hallanak. Az OVSZ ezért azt szeretné, ha az egymás iránt érzett felelősség és önzetlen segítségnyújtás is tanítandó témává válna. 

Önös érdekek

A rideg tapasztalat az, hogy mindenki csak akkor érzi át a véradás fontosságát, ha ő maga vagy közeli hozzátartozója kerül bajba. Nem véletlen, hogy a műtétekre várók ismerőseit a kórházak könnyebben rá tudják venni a véradásra. Balázs nemrég találkozott az irányított véradás egy igazán megható példájával:

A nyáron is hívtak vért adni. Ott volt egy egész főiskolás csoport. Egy társukat érte baleset, és sokan eljöttek, hogy vért adjanak a műtétjéhez. 

A már idézett Szabolcs Zoltán szívsebész is felemelő tapasztalatokról számol be honlapján:

Visszatérő tapasztalatom, hogy a beteg és hozzátartozója kétségbe esik, amikor meghallja, hogy véradókat kellene gyűjteniük! És egyszer csak kapom az üzenetet, hogy négy, öt, tíz véradót is tudtak toborozni!

Szabolcs Zoltánnak volt olyan betege, aki 31 önkéntes véradót szerzett, amikor szükség volt rá, a családtagok mellett még a szomszédokat is rá tudta venni, hogy megszúrassák magukat, de volt példa arra is, amikor a pap a a szószékről hirdette ki, hogy egyik hívüknek véradókra lenne szüksége.

Arcot kap a Facebookon 

Az emberek nagy részét nem vonzza a véradás általános eszménye, ha viszont mindezt egy archoz vagy személyhez tudják kötni, jobban megmozdulnak. Egy-egy Facebookon megosztott, sürgős műtétre váró gyermek vagy felnőtt szomorú fotója néha tömegeket tud véradásra bírni: 

Amikor páciensem leánya felrakta a Facebookra és különböző levelező listákra, hogy édesapja műtétéhez ilyen és ilyen vércsoportú véradók segítségére lenne szükség: több mint két tucat vadidegen ember jelezte véradási szándékát! Lépen-nyomon tapasztalom, hogy célzott segítségnyújtásra bőven van készség és hajlandóság a magyar társadalomban!  

Az ilyen kampányszerű és tömeges véradásokat azonban nem mindig szeretik az országos vérellátónál. Ahogy fent megírtuk: néha a túl sok vérrel nem tudnak mit kezdeni. Amikor viszont igazán kellene vér, mondjuk két hét múlva, ezek az aktív véradók még nem adhatnak vért – tehát rosszul gazdálkodtak az amúgy is szűkös kapacitásokkal. A kampányok viszont segíthetnek a téma népszerűsítésében és a véradási kedv fokozásában. Az OVSZ-nél azt szeretnék elérni, hogy 

akinek a hozzátartozója vért kapott, érezze, hogy ezt egy másik ember önfeláldozása tette lehetővé, és köszönetül, viszonzásként vért adnának a közösségnek, egy másik, ismeretlen, rászoruló embernek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!