A volt szentendrei fideszes polgármester is kancellár lett

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bejelentette, kiket neveztek ki kancellárnak az egyetemek élére. A most kinevezett kancellárok november 15-én kezdik meg a munkát. 

Bár több mint 300 pályázó volt, nyolc helyre egyelőre nem találtak alkalmas kancellárt. Több nagy egyetem, így az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetemen mellett nincs egyelőre kancellár a Pannon Egyetemen, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, az Eötvös József Főiskolán és a Kecskeméti Főiskolán sem. Itt új pályázatokat írnak ki.

A kancellárok

Semmelweis Egyetem: Ahogy csütörtökön megírtuk, a kancellár Szász Károly lett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének korábbi elnöke.

Budapesti Gazdasági Főiskola: Dietz Ferenc jogász-közgazdász, aki nyolc évig volt Szentendre fideszes polgármestere.      

Corvinus Egyetem: Pavlik Lívia. Tavasszal ő lett az egyetem megbízott gazdasági főigazgatója, miután az addigi főigazgató, Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke összeférhetetlenség miatt lemondott posztjáról.

Debreceni Egyetem: Ahogy várható volt, Bács Zoltán eddigi gazdasági igazgató lett a kancellár.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Barta-Eke Gyula, aki korábban a Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt.-t vezette. 

Óbudai Egyetem: Monszpart Zsolt. Korábban az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója, majd a Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. alelnöke. 

Szent István Egyetem: Figler Kálmán gazdasági főigazgatót nevezték ki kancellárnak

Miskolci Egyetem: Deák Csaba a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese, korábban az egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese volt. A Finn Köztársaság tisztelebeli konzulja.

Kaposvári Egyetem: Borbás Zoltánt, az egyetem Agrárközpontjának igazgatóját nevezték ki kancellárnak. 

Széchenyi István Egyetem: Filep Bálint egyetemi adjunktus, a rektori titkárság vezetője lett a kancellár.  

Testnevelési Egyetem: a Semmelweis Egyetemről leváló és önállósodó egyetem menedzsmentjét Genzwein Ferenc egykori futballedző és üzletember vezeti majd. Genzwein volt  a Vasas technikai vezetője és  a Stadler FC szaktanácsadója, többször pályázott a Magyar Labdarúgó-szövetség   elnöki tisztségére is. Kereskedett gépipari termékekkel és ő alapította  az Ilzer sörgyárat, de szállodákakat üzemeltetett.  Genzwein bábáskodott a felcsúti Puskás-futballakadémia létrehozásánál is. 

Nyugat-Magyarországi Egyetem: a kancellári posztra Dinnyés Álmost, a Széchenyi István Egyetem Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóságának projektvezetőjét nevezték ki.  

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem: Nagy Zsombor, aki már eddig is az intézmény kancellárjaként dolgozott (ezt a posztot itt már korábban is így hívták).    

Magyar Képzőművészeti Egyetem: Rakonczai Éva eddig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gazdasági igazgatója volt. 

Dunaújvárosi Főiskola: Mészáros Virág eddigi főtitkár lett a kancellár.

Nyíregyházi Főiskola:  Kvantz József, az intézmény gazdasági igazgatója.

Károly Róbert Főiskola: Szentgyörgyvölgyi László eddigi kijelölt gazdasági főigazgatót nevezték ki kancellárnak.

Eszterházy Károly Főiskola: Csathó Csaba József korábban a Printer Lízing  Pénzügyi Zrt.-nél dolgozott. Az utóbi években fideszes önkormányzati képviselő volt, és a Heves megyei közgyűlés költségvetési és gazdasági bizottságának elnöke. 

Pető András Főiskola: Az állami irányítás alá vont intézmény kancellárja Mihályi Máté Győző lett, aki korábban az Állami Autópálya Kezelő gazdasági-vezérigazgató helyettese volt.

Szolnoki Főiskola: Varga Csaba

Magyar Táncművészeti Főiskola: Antal József  

Balog Zoltán azt mondta: a felsőoktatási intézmények saját jövedelemre tehetnek szert, amelyet fejlesztésre fordíthatnak, emiatt is van szükség menedzserszemléletű kancellárokra.  Olyan felsőoktatási intézményekre van szükség, amelyek  megfelelnek a gazdaság igényeinek és adófizetőkének is. A PPP-konstrukciókra utalva Balog fontos feladatnak nevezte a rossz gazdasági működés felszámolását.

A kancellári rendszer bevezetésével szétválasztják az egyetemek akadémiai és gazdasági irányítását. Bár a rektor marad az egyetem felelős vezetője, hatásköre az oktatási és kutatási ügyekre szűkül. A kancellárok az állami pénzből fenntartott egyetemeken az állam mint fenntartó érdekeit fogják képviselni. Nekik kell őrködni az állami források takarékos és hatékony felhasználása felett. Vétójogot kapnak minden olyan kérdésben, ami érinti az egyetem költségvetését.

А kancellárokat az egyetem sem mozdíthatja el, hiszen munkáltatójuk az oktatásért felelős miniszter lesz. А rektor a kancellárok bizonyos döntései, intézkedései ellen legfeljebb a minisztériumhoz címzett kifogással élhet majd.