Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Bozótvágó és sebészkés kell ehhez
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
A kormány nem zárná ki teljesen, hogy állami kórházak fizetős ellátást is nyújtsanak, de következetesen szét akarja választani a tb-ért járó és a magánegészségügyet – információnk szerint így lehet értelmezni Zombor Gábor keddi, nagy visszhangot kiváltott bejelentését. A kórházak a jövőben csak olyan ellátásárt kérhetnének pénzt, amire nem kapnak állami támogatást. A zavaros viszonyok tisztázása a hálapénz ellen is hathat. Egy kórházigazgató és egy szakértő szerint ha teljesen megtiltanák az orvosok mellékállásait, alig maradna használható szakember a magyar kórházakban.
A hónapok óta szinte észrevétlenül dolgozó Zombor Gábor egészségügyi államtitkár kedden általános megdöbbenést keltő bejelentést tett a Napi Gazdaság konferenciáján. Zombor szavait azóta sokan sokféleképpen próbálták meg értelmezni. Abban mindenki egyetért, hogy a csak általánosságban ismertetett tervek gyökeres változásokat hozhatnak az egészségügyben. Mi is több emberrel beszéltünk, eddig ezt sikerült leszűrni:
- Ha egy állami kórház állami finanszírozást kap egy ellátásra, ugyanabból nem nyújthat majd fizetős ellátást is.
- Fizetős magánszolgáltatásokat állami kórházak is nyújthatnak, de azokat térben és időben teljesen el kell választani az állami ellátástól.
- A társadalombiztosítás nem fog finanszírozni semmilyen magánszolgáltatást.
- A kormány nem ellensége a magánegészségügynek, sőt. A gazdasági minisztérium pályázatokkal, kedvezményes hitelekkel kész támogatni magán-egészségügyi beruházásokat.
Összenőttek
A fentiek alapján a kormányzatnak most bozótvágóval és sebészkéssel kellene szétválasztani azt a televényt, ami a magyar egészségügyben kialakult. Mára ugyanis bejáratott szimbiózisban működnek az állami kórházak a magáncégek által működtetett rendelőkkel, dialízisközpontokkal, laborokkal, ultrahang-, CT- és MR-diagnosztikai központokkal.
Mivel a jogszabályok lehetővé teszik, sok kórházban az orvosok által alapított kft.-k bérlik ki az eszközöket és a helyiségeket. Az orvosok és ápolók a rendes munkaidejük végeztével lényegében ugyanott és ugyanazokkal az eszközökkel folytatják a munkát, csak már a fizetős betegeknek. Több intézmény maga alapított nonprofit kft.-t. A befolyó bevételből így fejlesztheti eszközeit, és valamelyest emelni tudja az orvosok és ápolók jövedelmét, hogy azok ne legyenek rászorulva a hálapénzre. A kórházi dialízisközpontokban vagy a CT-vizsgálatnál a beteg sok esetben nem is tudja, hogy magánszolgáltatónál jár egy állami kórház kellős közepén. Csak az tűnhet fel, hogy a kórház lerobbant folyosójának végén váratlanul szépen kifestett és ízlésesen berendezett részlegre érkezik.
Orbán Viktor és Zombor Gábor megtekint egy felújított kórtermet a bajai Szent Rókus Kórház 4 milliárd forintos fejlesztésének ünnepélyes zárórendezvényén 2014. szeptember 16-án.
Fotó: Ujvári Sándor
A szürkezónában kivirágzott üzlet
Ezek olyan ellátások, amelyek amúgy beletartoznak a tb által finanszírozott csomagba, és olyan betegek kapják, akik tb-ellátásra jogosultak. A rendszernek az a nem elhanyagolható varázsa, hogy aki fizet, annak nem kell heteket, hónapokat várnia egy vizsgálatra vagy műtétre, mondta az Indexnek Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese. Sinkó szerint az egészségügyi államtitkár által elmondottak alapján a jövőben ilyet nem csinálhatnának a közkórházak. Ha a beteg soronkívüliséget akar, azt a magánszolgáltató intézményeknél kell majd megvennie.
Pedig ezek a néha a nyolcvanas évek gmk-korszakát idéző kezdeményezések első ránézésre hasznosak. Miért álljon üresen a műtő délután? Miért ne használják a CT-t vagy az ultrahangkészüléket este vagy a hétvégén is, ha van orvos, aki ezt pénzért vállalja és van beteg, aki fizet ezért?
Ez a látszólag mindenki számára előnyös konstrukció azonban az állami és a magánszféra közötti szürkezónában virágzott ki. Mi van, ha az a CT állami vagy uniós pénzből származik, és kizárólag a közfinanszírozott ellátásra adták hozzá a pénzt? Ki fizeti ki a több használattal járó amortizációt? Vajon a magánrendelések által kifizetett bérleti díj fedezi-e az állami kórház valós rezsiköltség-emelkedését, vagy ezt megbeszéli egymás között az igazgató és a nappal közalkalmazottként működő, délután kft.-ügyvezetőként színre lépő főorvos? Ha a délutáni magánrendelést ugyanabban a vizsgálóban végzik, vajon ki fizeti a felhasznált kötszert, egyszer használatos eszközt, az ápolónőt és takarítót?
Elválasztani térben és időben
A kormányzat nem akarja teljesen ellehetetleníteni a kórházak fölös kapacitásain alapuló magánszolgáltatásokat, de térben és időben konzekvensen szét akarja választani ezeket, mondta az Indexnek Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Kórház főigazgatója. Rácz a Magyar Kórházszövetség vezető tisztségviselőjeként részt vett az államtitkárral a konferencia után tartott megbeszélésen, így több részletet tisztázni tudtak a kormányzati tervekről.
A tárca azt szeretné, hogy ha egy kórháznak egy bizonyos területen ellátási kötelezettsége van és arra közfinanszírozást is kap, akkor ugyanabból ne végezhessen fizetős ellátást is, mondta Rácz Jenő. A kórházigazgató szerint ez érthető elvárás. A műtőknek vagy a diagnosztikai eszközöknek ebben az esetben teljes egészében a tb-finanszírozott betegeket kell szolgálniuk. Így nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy ha este sürgős vizsgálatra vagy műtétre van szükség, a kórház azt mondja: most nem lehet, mert éppen fizetős betegeket fogadnak.
Rácz szerint ugyanakkor az államtitkárság nem akarja teljesen ellehetetleníteni a magánszolgáltatásokat. Ezeket teljesen el kell különíteni a közfinanszírozott ellátástól. Másik épületben, más eszközökkel, de a kórházban dolgozó orvosok, asszisztensek rendes munkaidején kívül folytathatnak ilyen ellátásokat, de csak olyat, amire nem kapnak közfinanszírozást.
Rácz egy példát is említett. A veszprémi kórházban hamarosan átadják az ország legmodernebb műtőblokkját. Itt teljes egészében állami ellátás zajlik majd. Megmaradt azonban a korábbi műtők ÁNTSZ engedélye is. Itt az elképzelések szerint fizetős plasztikai sebészeti beavatkozásokat végeznek majd a jövőben – akár a hétvégén is. A részleget teljesen leválasztják az állami ellátásról, saját ápolási osztályt is kialakítanak, azaz a fizetős betegeket semmilyen módon nem a közfinanszírozott osztályokon kezelik. Rácz szerint
ha az ilyen, az orvosoknak legális mellékkeresetet hozó lehetőségeket teljesen kizárnák, drámaivá válhat az elvándorlás és a szakemberhiány.
A központi forrásból vásárolt 3 teslás MR-berendezés a budapesti Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben 2014. október 21-én.
Fotó: Illyés Tibor
A változás hátrányosan érintheti az olyan teljesen legális vállalkozásokat is, mint a Semmelweis Egyetem által alapított Semmelweis Egészségügyi Kft.-t. A nonprofit cég az egyetem klinikai hátterére építve nyújt olyan ellátásokat, amiket az OEP nem finanszíroz, vagy amelyeknél nagyon hosszú a várólista. A cég a hagyományos nőgyógyászati, urológiai, andrológiai, belgyógyászati, kardiológiai, fogászati kezelések mellett vállal CT-vizsgálatokat, alkoholfüggőség-kezelést, alvásvizsgálatokat, pszichiátriai kezelést, molekuláris neurológiai vizsgálatokat, szexuális panaszok kezelését és komoly műtéteket is. A honlapjukon részletes árlista is olvasható.
Az egyetem kérdésünkre csak annyit közölt, hogy még nem ismerik a szabályozás pontos részleteit, ezért információ hiányában nem tudják, mindez hogy érinti a Semmelweis Kft.-t. A kft. csak magánszolgáltatásban lát el betegeket, OEP finanszírozása nincs. A járóbeteg-ellátást térben és/vagy időben elkülönítetten végzi az egyetem közfinanszírozott ellátásaitól. Ígéretet kaptak kormányzati egyeztetésre, várják ennek időpontját.
Megvárják, amíg lejárnak a szerződések
Kormányzati forrásunk kérdésünkre azt mondta: az orvosoknak a jövőben sem akarják megtiltani, hogy vállalkozóként munkaidejükön kívül magánszolgáltatónak dolgozzanak. Megtehetik ezt a jövőben, csak nem az államilag finanszírozott kórházban és nem a közfinanszírozott eszközökkel.
Nagy kérdés, hogy a mára teljesen összefonódott állami és magánszolgáltatásokat mennyi idő alatt lehet szétszálazni. Ezt egyik napról a másikra lehetetlen megvalósítani, az ugyanis az ellátás azonnali összeomlását eredményezné. Ezzel a helyzettel a tárca is tisztában van. Forrásunk azt mondta: hosszabb távon terveznek, a Zombor által említett átalakítások csak a célját és irányát mutatják az elkövetkező hónapoknak, éveknek.
A tervek például nem sérthetik a meglévő szerződéseket. Meg kell várni a CT- és MR-központokkal kötött megállapodások lejáratát, mondta forrásunk. Addig az állami kórházban az államnak kell megszerveznie ugyanezeket a rendkívül költséges műszerekkel végzett ellátásokat. Erre Zombor Gábor is utalt a Weborvosnak, amikor azt mondta: az OEP addig vásárol külső szolgáltatók által végzett diagnosztikai ellátásokat, amíg maga nem tudja biztosítani ugyanezt.
A magánszolgáltatók kiváltása miatt komoly átalakulásra lesz szükség az állami kórházak munkaszervezésében. Ha a CT-t ezután az állami kórház működteti közpénzen, a kapacitások teljes kihasználása érdekében három műszakban kell majd működtetni azt a kórházi közalkalmazottaknak. Úgy tudjuk, a tárca ezért most azt is fölméri, hogyan lehetne egy-egy helyre koncentrálni az eszközöket és a személyzetet a most már állami fenntartásba vett kórházakban.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász ezen a téren szkeptikus:
A magánszolgáltatók ma közfinanszírozás ellenében közfeladatot látnak el. Kétséges, hogy ezt a feladatot hogyan tudják majd átvenni a közintézmények. Az egészségügy technológiaigényes ágazat, a technológia pedig folyamatosan változik, fejlődik. A megújuló technológia költséges, az államnak pedig nem lesz forrása ennek megvásárlására.
Navracsics Tibor és Rácz Jenő főigazgató a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház új szülőszobáinak és műtőblokkjainak átadásán 2014. október 9-én.
Fotó: Nagy Lajos
Ez is egy csapás a hálapénzre
Az állami és a magánszféra szétválasztása a VIP-szobák mai rendszerének megszüntetését is jelentené, pedig ezeknek a kialakítását épp az elmúlt évek jogszabályai tették lehetővé. Úgy tudjuk, hasonló lehetőség ezután is lenne az állami egészségügyben, de ezt teljesen a kiegészítő magánbiztosításokra alapozva valósítanák meg.
Sinkó szerint nem logikus lépés, sőt visszalépés lenne a kormányzat részéről, ha a VIP-szobákért sem lehet majd pénzt kérni. A VIP-szoba ugyanis olyan többletszolgáltatás, ami nem hátráltatja a nem fizetős beteg gyógyulási esélyeit egy közkórházban, így indokolatlanul veszik el a kórházaktól a lehetőséget, hogy többletbevételhez jussanak.
Sinkó szerint teljesen érhető, hogy a súlyosan forráshiányos közkórházak vezetői különböző magánszolgáltatásokkal próbálkoznak, mert csak így tudják megtartani még megmaradt jó orvosaikat, nővéreiket. A tiltással egyidejűleg ezért a kormánynak foglalkoznia kell azzal, honnan ad elegendő pénzt a kórházigazgatóknak a személyzet megtartására, és hogyan biztosítja a betegek számára a rövidebb várakozási időket az állami rendszerben. Ha a jelenséget kiváltó okokat nem szünteti meg a kormány, csupán tüneti kezelést biztosít.
Arra a kérdésre, hogy az állami és a magánszolgáltatások szétválasztása mennyiben jelenthet csapást a hálapénzes rendszerre, Rácz Jenő ezt mondta:
Mivel a hálapénz jelentős részben a bizonytalanságon, a tisztázatlan viszonyokon, az egészségügy szürke- és feketezónáján alapul, ez a folyamat is az egészségügy kifehérítése felé vezethet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
