Senki nem akar Tétényi Éva lenni

Néhány megválasztatott polgármester nem örülhetett önfeledten a választási eredménynek október 12-én éjszaka. Békéscsaba, Siófok, Gyöngyös, Rákospalota vagy Zugló új polgármestere is ráncolhatta homlokát a kellemetlen gondolattól: hogy fog együttműködni a képviselő-testülettel, amelyben nincs meg a többsége.

Korábban összeszedtük azokat a településeket, ahol a polgármestereknek fel kell készülniük, hogy a következő öt évben minden egyes szavazásnál le fognak izzadni. Hiszen a városvezető más pártállású lett, mint a kerületi, települési képviselők többsége. Most megnéztük, milyen stratégiát választottak a polgármesterek, hogy együttműködésre kényszerítsék a velük nem feltétlenül rokonszenvező képviselőket. És persze kiderül, hogy a többségben lévő képviselők mennyire akarják szívatni saját polgármesterüket.

1. A polgármester beleáll a harcba

A leginkább kockázatos stratégia a háborúskodás. Vagyis ha a polgármester képtelen, nem próbál vagy nem tud háttéralkukat kötni, így szinte minden veszekedés a nyilvánosság előtt zajlik. Tétényi Éva esztergomi polgármester példáján láttuk, hogy hová vezethet ez az ellenségeskedés: a városvezető úgy állóháborúzott négy éven keresztül a fideszes többségével, hogy ez olykor a közvilágítást, a tömegközlekedést és a gyermekétkeztetést is veszélyeztette. Tétényi ugyan országosan ismert városvezető lett, a háborúskodás azonban a posztjába került, a város most októberben leváltotta, és a fideszes többség mellé fideszes polgármestert választott.

Tétényi Éva dolgozószobája

Fotó: Kovács Attila / MTI

Senki nem akar Tétényi Éva lenni

– mondta az Indexnek korábban egy baloldali vezető, aki szerint minden polgármesternek csak óvatosan szabad belemennie a háborúskodásba, ezt javasolja az érintett baloldali polgármestereknek is. Rákospalota polgármestere, a DK-s Hajdu László ennek ellenére belement ebbe a játékba. 

A XV. kerületi testület (10 fideszes, 9 baloldali, 1-1 jobbikos és LMP-s) október 31-i alakuló ülése rögtön botrányba is fulladt, ugyanis az általa jelölt alpolgármestereket a Fidesz-KDNP nem fogadta el. A Fidesz ellenben a Jobbik által biztosított többséggel létrehozott egy bizottsági struktúrát, amely a bizottságokban is a Fidesz fölényét biztosítja. A Fidesz egyeztetést követel az alpolgármester személyéről, Hajdu viszont azzal fenyegetőzik, hogy a patthelyzet állandósulása esetén új választás is lehet. Igaz, azt nem tudni, hogyan kényszeríti ki, és jól jön-e ki a baloldal az adok-kapokból.

2. A polgármester a háttérben kavar

Sokan aggódtak a baloldalon Karácsony Gergelyért, aki Zuglót (9 fideszes, 10 baloldali, 1-1-1 jobbikos, LMP-s és civil) kisebbségben kénytelen vezetni. Karácsony viszont azt ígérte, „nem leszünk új Esztergom”, és lám, tényleg sikerült a háttérben minden ellentétet elsimítania. A pénteki alakuló ülésen nem hogy botrány vagy vita nem volt, de ellenszavazat nélkül fogadta el az egész testület Karácsony átláthatósági rendeletét (eszerint minden szerződés, amit mostantól köt az önkormányzat, automatikusan nyilvános), és a fideszes képviselők is megszavazták a PM-es és MSZP-s alpolgármestert. A következő időszakban persze biztos kiderül majd, milyen háttéralkut kötött Karácsony ezért a sima alakuló ülésért cserébe.

Szintén botrányok nélkül alakult meg Erzsébetvárosban a VII. kerületi közgyűlés. Itt Vattamány Zsolt fideszes polgármester szorult kisebbségbe (8 fideszes, 7 baloldali, 1-1 LMP-s és jobbikos), mégis sikerült  vita nélkül megszavaztatnia három fideszes alpolgármestert és a bizottsági struktúrát. Egy erzsébetvárosi baloldali képviselő azt mondta az Indexnek, hogy a háttérben annyi történt, hogy Vattamány az előző ciklushoz képest sokkal nyitottabb volt az ellenzéki javaslatokra, baloldali tanácsnokokat és bizottsági elnököket jelölt, sőt, arra is volt már példa, hogy egy baloldali képviselő rendeletét szavaztatta meg és fogadtatta el. A képviselő szerint Vattamány az újraválasztása óta minden lépéséről egyeztet a baloldallal, így nincs okuk keresztbe tenni neki.

3. A polgármester megvesz valakit

Szombathely polgármestere, a fideszes Puskás Tivadar el akarta kerülni a háborúskodást, és egy elég hagyományos, ám hatásos módszerrel vette elejét a vitáknak: gyakorlatilag megvásárolt egy képviselőt, hogy meglegyen a többsége. Szombathelyen azért alakult ki patthelyzet, mert a 10 fideszes szavazattal szemben 9 baloldali állt, és bejutott még a testületbe egy jobbikos és egy civil szervezet (Pro Savaria) tagja is. Épp ez utóbbi képviselővel kötött szövetséget Puskás polgármester, és alpolgármesterré emelte a kampányban még sokat támadott és baloldalisággal vádolt Molnár Miklóst. 

Fotó: Czika László / MTI

Amikor alpolgármesterré választották, a Nyugat.hu tudósítása szerint a teremben helyet foglaló közönségből többen lejúdásozták, és olyanokat kiabáltak, hogy „Megvettek kilóra!”. Ez azonban nem a fideszes polgármester gondja, hiszen így meglett a többsége, és kizárólag fideszes bizottsági elnökökkel és két fideszes alpolgármesterrel nyugodtabban irányíthatja a várost. Így tehát kevésbé válhat valóra az MSZP-s Czeglédy Csaba fenyegetése, hogy „egyenként csontozza ki” a fideszes képviselőket.

4. A polgármester feladja önmagát

Arra is akadt példa, hogy a polgármester úgy próbálja megnyerni magának a többséget, hogy teljesen visszakozik. Gyöngyösön éppen ez a helyzet. A városban, amely politikailag meglehetősen széttagolt, MSZP-s polgármestert választottak, Hiesz Györgyöt, ám a testületbe csak öt baloldali került be, hat jobbikossal és három fideszessel szemben. Nem is sikerült alpolgármestert választani az alakuló ülésen, mire Hiesz elég váratlant húzott a Gyöngyös.hu tudósítása szerint:

Ha a lehető leghatékonyabb integrációnak az az ára, hogy le kell mondanom a párttisztségeimről, akkor ezt is megteszem, sőt ha kell, a párttagságomat is megszüntetem.

Vagyis a polgármester hajlandó az MSZP-ből is kilépni ahhoz, hogy megszerezze a többség támogatását. Ez persze rövid távon gyümölcsöző stratégia lehet, a Fidesz és a Jobbik nyilván szívesebben elfogadja egy exszocialista, független polgármester javaslatait, ám a következő választáson Hiesz valószínűleg nehezebben tud majd a baloldali szavazók szemébe nézni.

5. A polgármester le van tojva

Több településen is előfordult, hogy az alakuló üléseken eldöntendő kérdésekről és a város irányításáról nem volt hatalmas vita: a képviselők letojták a polgármester véleményét, és maguktól megszavazták, amit akartak. A polgármester ilyenkor nem tud nagyon mit tenni, csak széttárja karját és beletörődik.

Békéscsabán a független polgármester, Szarvas Péter – akit a Jobbik előszeretettel tüntet fel a saját jelöltjének – hatalmas fideszes többséget kapott a nyakába (11 fideszes, 3 baloldali, 1-1-1 jobbikos, LMP-s és független szavazat). Az alakuló ülésen így Szarvasnak nem is volt sok választása, mint fideszes alpolgármestereket jelölni, akiket meg is szavaztak a kormánypártiak. (A Beol.hu szerint Szarvas munkáját egy kívülről érkező alpolgármester is segíti majd.)

Siófokon szintén nincs sok választása a független polgármesternek, Lengyel Róbertnek, akit a fideszes többség kedvére leszavazhat bármikor (7 fideszes, 1-1 baloldali, jobbikos, független és civil). A Fidesz itt azzal indított a Népszabadság riportja szerint, hogy benyújtott egy olyan javaslatot, amely elvonta volna a polgármestertől azt a jogot, hogy a testületi ülések közötti időben beleszóljon – akár egy forint erejéig is – az önkormányzati cégek működésébe. (A korábbi polgármester húszmillió forint értékhatárig tehette meg ezt.) Emellett a Fidesz minden munkáltatói jogot elvett volna a polgármestertől, de ettől a jegyző jogi közbevetései után elállt.

Lengyel válaszként inkább a megegyezést javasolta, és egy fideszest, illetve egy külsős alpolgármestert jelölne, amire a Fidesz még nem adott választ. A helyi Fidesz-frakcióvezető azt mondta, előbb meg kell ismerniük, mit akar a polgármester, „addig a húzd meg, ereszd meg” jellemzi majd az üléseket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!