Beindult a borsodi kiszorítósdi

Egyre több borsodi település áll bele abba, hogy akár törvénysértő rendeletalkotás árán is, de megakadályozza, hogy nála kössenek ki a Miskolcról elköltöztetett szegények. Szeptember elején írtuk meg, hogy Sátoraljaújhelyen elfogadtak egy rendeletet, amely azzal próbálja elejét venni a beköltözésnek, hogy a jövevényeknek se segélyt, se közmunkát nem ad. 

Mivel a rendelet jó eséllyel törvénysértő, az ügyben akkor megszólaltak a jogvédők, vizsgálódott a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal. A júliusban megszavazott sátoraljaújhelyi rendelet azonban most is zavartalanul él, és mostanra az is kiderült, hogy nincs egyedül: legalább négy másik település hozott nagyon hasonló helyi szabályt. Elképzelhető, hogy az érintett települések listája még hosszabb. Mi a nemzeti jogszabálytár rendeletkeresőjét használtunk, és ha egy település még nem küldte be ide az épp meghozott rendeletét, akkor az egyelőre nem került elő.

A keresőben már megjelenő rendeletek sorát Abaújszántó nyitotta júniusban. Sátoraljaújhely a második volt, aztán csatlakozott szeptember 18-án Szerencs, október 3-án Monok, majd október 21-én Hangony is. Az öt település közül a legközelebb Szerencs van Miskolchoz, a távolság nagyjából 37 kilométer. Sátoraljaújhelyig már 87 kilométert kell utazni a megyeszékhelyről.

Beilleszkedni nem tudó személyek

Az öt, biztosan meglévő rendelet nagyon hasonlít egymásra. A címük is ugyanaz: rendelet „a más önkormányzat által elköltözés céljából nyújtott pénzbeli térítés helyi intézkedéseiről”. Miskolcot név szerint nem említik. Sok részletük szó szerint megegyezik, de azért vannak kisebb eltérések.

Annak a megfogalmazásában, hogy milyen emberekről is szól az adott rendelet, van például hangulati különbség. Sátoraljaújhely és Hangony óvatosabb szóhasználatával ezek a valakik egyszerűen „más önkormányzatok által nyújtott támogatásban részesülő személyek”.  Szerencs, Monok és Abaújszántó direktebben fogalmazó rendeletében olyan „más településeken beilleszkedni nem tudó személyek” szerepelnek, akik más önkormányzat által nyújtott támogatással náluk telepednének le.

Se pénz, se munka, se lakás

Az egész dominót elindító, májusi miskolci rendeletből egyébként egyáltalán nem az következik, hogy „beilleszkedni nem tudó személyeknek” adna pénzt a város elhagyásáért cserébe Miskolc. A lényeg, hogy az önkormányzati szociális bérlakások problémamentes, egyébként rendesen fizető, jó bérlőivel köt Miskolc olyan alkut, hogy 1,5 és 2 millió forint közti összeget kapnak, ha elköltöznek Miskolc városából, és legalább öt évig vissza se jönnek.

Helyi lakosok tüzelő- és építőanyagot gyűjtenek egy lebontott épület romjai között 2014. szeptember 29-én a miskolci Békeszálló telepen, ahol folytatódott a nyomortelep-felszámolási program.

Fotó: Vajda János

Ahogy azt többször megírtuk: a nyomortelepek többi lakójával az önkormányzatnak nem kötelező egyezkednie, és nem is egyezkedik. Akinek tartozása gyűlt össze, aki megsérti a közösségi együttélés önkormányzat diktálta szabályait, azt egyezkedés, segítség és pénz nélkül utcára tehetik, ha végigjárják a hivatalos utat: bérleti szerződés felmondása, jogcím nélküli használóvá nyilvánítás, bírósági végrehajtás, kilakoltatás. Akik tehát a Miskolctól kapott pénzzel a zsebükben keresnének új otthont valahol Borsodban, akiket az öt település rendeletei céloznak, azok nem ők, nem a problémások.

Az egykori rendes bérlőkről, illetve a családjaikról (közeli hozzátartozóikról) rendelkezik úgy az abaújszántói, sátoraljaújhelyi, monoki, hangonyi és szerencsi rendelet, hogy náluk

• nem kaphatnak önkormányzati segélyt,
• a közfoglalkoztatásnál nem részesülhetnek előnyben,
• nem vásárolhatnak önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant.

A rendeletek többsége az önkormányzati ingatlanok bérlését is megtiltja nekik.

A sátoraljaújhelyi rendelet elfogadásának körülményeiről, a jegyző törvényességei aggályainak lesöpréséről korábban részletesen írtunk. A négy másik rendelet körül a szerencsi keletkezéséről érhető el információ a kisváros honlapján.

Nem lehetünk túlzottan elnézőek mi sem

A szerencsi polgármester által jegyzett előterjesztés egyáltalán nem köntörfalazott. Teljesen világosan fogalmazott arról, hogy a rendeletnek azért érzi szükségét, mert Miskolc májusban módosította a saját, lakások bérletéről szóló rendeletét:

„Magyarul a nem kívánatos személyeket kívánják a városból eltávolítani, azonban ez csak úgy történhet, ha más településen vásárolnak ezen személyek lakást. Úgy gondolom, amennyiben az önkormányzat és intézményei nem biztosítanak ezen személyek részére önkormányzati támogatást, segélyt és nem részesülhetnek a közfoglalkoztatásnál előnyben, nem juthatnak önkormányzati ingatlanokhoz, úgy elkerülik városunkat. Ez minden jóérzésű szerencsi polgár érdeke, hiszen ha valakik nem tudnak beilleszkedni Miskolcon, nem lehetünk velük szemben túlzottan elnézőek mi, szerencsiek sem.”

Fotó: Bődey János

A szeptember 18-i ülés jegyzőkönyve szerint itt is felszólalt a jegyző, és elég részletesen megindokolva kifejtette azt az aggályát, hogy a rendelet törvénybe ütköző lehet. Az egyik leglényegesebb kifogása az volt, hogy a szociális törvény alapján nem lehet csak úgy, önkényesen leszűkíteni a szociális segélyben részesülők körét

Ezen viszont nem akadt fenn a testület. „Koncz Ferenc polgármesternek az a véleménye, hogy ha ez a rendelettervezet törvényellenes, akkor a miskolci is az. Ha pedig a miskolci rendelet is törvényellenes, akkor

ők egy pillanatig se moralizáljanak ezen,

hiszen nekik az a dolguk, hogy a szerencsi békét megőrizzék” – áll a jegyzőkönyvben. De ugyanezen az ülésen hangzott el az is, hogy a pénzügyi bizottságban felvetődött, nem diszkriminatív-e a rendelettervezet, de ahogy a bizottság elnöke elmondta: „A bizottság tagjai között nincs jogi felkészültségű személy,

érzelmi alapon támogatták a tervezetet.”

Az alpolgármester az ülésen azt mondta: „Hivatalos bejelentés is érkezett, miszerint van olyan taktaközi kötődésű csapat, akik már kinéztek kis értékű, rossz állapotú ingatlanokat, amelyekbe kiköltöző családokat telepítsenek be. Ennek a folyamatnak útját kell állni." A praktikus kulcsmondatot a jegyzőkönyv szerint ő, a békétlenséget szító, beilleszkedni képtelen jövevényektől tartó alpolgármester mondta ki:

addig él a jogszabály, amíg bíróság ki nem mondja azt, hogy vissza kell vonni.

Sátoraljaújhelyen is azt ismerték fel, hogy ha egy évekig húzódó jogi hercehurca végén vissza is vonatják egyszer velük a rendeletet, a fő, hogy időt nyernek, és ez éppen elég ahhoz, hogy ne hozzájuk költözzenek a Miskolcot elhagyók.

Az Alkotmánybíróság lehet a végállomás

Az önkormányzati rendeletek törvényességi felügyeletét a kormányhivatalok látják el. Az ügymenet azonban nem éppen gyors. Ha a kormányhivatal jogsértést észlel, törvényességi felhívást ad ki. Azt megvizsgálja az érintett képviselő-testület, vagy egyetért vele, vagy nem. Ha az önkormányzat kitart a rendelete mellett, akkor két eset van. Ha a rendelet csak valamilyen jogszabályba ütközik, akkor a kormányhivatal a Kúriához fordul. Ha a rendelet az Alaptörvénybe ütközik, akkor a kormányhivatal az illetékes miniszterhez fordul, aki a kormányon keresztül tovább, az Alkotmánybíróság elé viheti az ügyet.

A sátoraljaújhelyi rendelet ismertté válása után, szeptemberben a Társaság a Szabadságjogokért indítványozta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnál, hogy vizsgálják meg a rendelet jogszerűségét. Az ő álláspontjuk szerint a rendelet nemcsak egyes törvényeket (például a szociális- vagy a lakástörvényt) sérti, hanem magát az Alaptörvényt is. Egészen gyors választ kaptak: a kormányhivatal szeptember 22-i levélben arról tájékoztatta őket, hogy előzetes szakmai álláspontjuk szerint a sátoraljaújhelyi rendelet „nem mindenben felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak”, és mivel a képviselők ragaszkodnak a rendelethez, a „törvényességi felhívás tervezet kiadmányozásra történő előkészítése folyamatban van”.

Fotó: Vajda János

A kormányhivatal levelének egy félmondatából az is kiderült már akkor, hogy létezik Sátoraljaújhelyen kívül „más, a tárgykörben szabályokat megállapító" önkormányzat. Csak éppen azt nem lehetett tudni, hogy melyik ez. Jovánovics Eszter, a TASZ romaprogramjának a vezetője az Indexnek szerdán azt mondta, október 9-én vette át a kormányhivatal azt a levelét, amelyben kérte, hogy küldjék meg nekik az összes hasonló önkormányzati rendeletet, és a hivatkozott törvényességi felhívást is. A választ azóta is várja.

Szerdán az Index is újabb levelet írt a kormányhivatalnak. A Sátoraljaújhelyet érintő törvényességi felügyeleti vizsgálat állásáról érdeklődtünk, és megkérdeztük azt is, indult-e vizsgálat Hangony, Abaújszántó, Szerencs és Monok azonos című és közel azonos tartalmú rendeletei ügyében. Ha választ kapunk, meg fogjuk írni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!