Eleonóra
-1 °C
2 °C

Akár Hadrianus palotáját is újraépíthetnék a Hajógyárin

2014.12.29. 14:35
Rómában elhatározták, hogy helyreállítják a Colosseum egy részét. A műemlék így vonzóbb lesz, a látogatók jobban igénybe vehetik, már azt találgatják, milyen előadásokat fognak tartani az egykori cirkuszban. A jelentős döntés Magyarországra is kihat, már sokan elismerik, hogy a társadalom félig-meddig joggal háborog a térdig érő műemlékek miatt. Többet akarnak látni, amit még többen néznének meg, de a hitelesség se sérülhet. Összeszedtünk tíz magyar romműemléket, amit virtuálisan már újraépítettek, szavazhat, melyik tetszik a legjobban.

A napokban érdekes hír bolygatta meg az olasz, majd a nemzetközi régésztársadalmat: újjáépülhet a római Colosseum arénájaAz, hogy a világ egyik legismertebb műemlékromjához hozzányúlnak, irányt mutathat mindenhol, így Magyarországon is abban a régi vitában, hogy a műemlékeket szabad-e rekonstruálni, vagy konzerválni kell őket örök időkre a mostani állapotukban. Megkérdeztünk neves régészeket és műemlékvédelmiseket, hogy látják, Magyarországon meddig lehet elmenni, milyen épületeket lenne érdemes újraépíteni és mennyire.

Sághi Attila, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezetője szerint Magyarországra is hatással lesz a Colosseumról szóló döntés, de még inkább annak tapasztalata lesz megtermékenyítő a vitában.

Véleménye szerint Rómában a társadalom lélektanilag  eljutott odáig, hogy legyen hiteles rekonstrukció. A virtuálisan felépített modellt már ismeri mindenki, a valóságban akarják látni és használni a Colosseumot. A társadalmi nyomást segítette az is, hogy egyfelől a régészet is tart már ott, hogy a rekonstrukciót hitelesen végre tudják hajtani, másfelől a romokat megvédi a látogatók okozta akaratlan pusztulástól az új aréna.

Nagy Gergely tervező-építész, az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesületének elnöke véleménye szerint az alapelvet nem változtatja meg a Colosseumról szóló döntés: a kulturális örökség, folytonosság nem szenvedhet csorbát. Nagy Gergely szerint két fő irányvonala van a műemlékvédelemnek: hogyan lehet konzerválni az emlékeket, valamint hogy a történelmi adatok ismeretében mit lehet helyreállítani és hitelesen, autentikusan bemutatni.

A tervező-építész szerint védeni illik a tárgyat, a történetiséghez minden kornak joga van. Egy műemlékhez csak akkor szabad hozzányúlni, ha egyfelől nem csorbul a hitelessége, másfelől a változtatás segíti az értelmezést és a használatot. Jó példának tartja például a korábban a Hajógyári-szigeti Hadrianus-palotáról szóló vitát: mivel teljes megismerésre törekvő ásatás még nem volt, ha rosszul állítjuk helyre, átírjuk a történelmet. Ne akarjunk rómaibbat építeni a rómaiaknál, figyelmeztet. (A Hadrianus-palota meglehetős épségben vészelte át a történelmet az elmúlt évszázadok során a föld alatt, most feltárásra vár. Volt elképzelés a teljes helyreállítására is.)

A régi Pannónia határa világörökség lehet

Sághi Attila osztja azt a véleményt, hogy a Hadrianus-palota nem teljesen kutatott, de hozzáteszi, hogy a jövőben a világörökség-várományossá vált „Római Birodalom határai” magyar limesszakasz feltárásának egy fontos eleme lehet. Mindenképpen először azt kell majd eldönteni, mit akarunk vele, közölte. Lehetne először régészeti park, ahol a kutatások eredményeit mutatják be, aztán következő lépésben meg kell keresni az optimumot, amennyi magából az épületből is bemutatható. Hasonlóan az óbudai amfiteátrumhoz: először a funkcióját kell kitalálni, és azután tartalommal megtölteni.

Benkő Elek régészprofesszor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének elnöke nemrég járt Rómában, le is fényképezte a Colosseum még látható alagútrendszerét. Véleménye szerint aki bemegy az épületbe, egy arénát várna, de lát helyette egy pusztulófélben levő, labirintusszerű alagútrendszert. Ha ezt befedik az eredeti változatban, az szerinte nagyon hasznos lehet: megállítja a pusztulást, megvédi a műemléket az időjárás viszontagságaitól, és az sem baj, ha az egészet működőképessé teszik. Ehhez azonban meg kell lenni a részletek ismeretének is, mert anélkül hamis valóságot építenének.

Sőt, Benkő Elek tovább megy: egyes esetekben az sem ördögtől való, hogy mint a németeknél, modern eszközökkel történik a helyreállítás. A fontos, hogy a látogató előtt egyértelmű legyen, hogy az új rész csak egy sematizált változata a réginek, ami inkább az arányokat mutatja. Rossz példának az esztergomi Fehér tornyot emelte ki, ami inkább preparátumkészítés volt, nem helyreállítás.

A visegrádi vár rekonstrukciója is vitát kavart

Jellegzetes vitatéma volt korábban a visegrádi vár, ahol érthető a régészprofesszor szerint az az álláspont, hogy ha látogatót akarunk, élvezhetőnek kell lennie a műemléknek. Úgy tartja: egy bizonyos szintig bátrabbnak kell lenni, de bölcsen de hitelesen. Érdemesnek tartja folytatni a feltárásokat Esztergomban a várhegyi öregtoronynál és a dzsáminál, a visegrádi vár további elemeinél, a pécsi városfalnál és az ókeresztény kápolnáknál.

Óvatosságra int Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszora is. Elmondása szerint a teljes rekonstrukcióra a Velencei Charta pontos meghatározást alkotott, amit az ICOMOS, számos ország és a műemlékes szakma változtathatatlan elvnek tart. Ennek alapján a „rekonstrukció megáll ott, ahol a hipotézis kezdődik”. Egyetlen kiegészítés született, amely kimondja, hogy fegyveres vagy természeti katasztrófának áldozatul esett teljes épület rekonstrukciója akkor fogadható el, ha annak az egész közösség önazonosságára nézve van kivételes társadalmi vagy kulturális motivációja. Ez is csak abban az esetben, ha vitathatatlanul pontos dokumentáció áll rendelkezésre.

Mindebből kiindulva pl. a II. világháború idején elpusztult valamely fontos hazai épületünk rekonstruálása nem kifogásolható, de egy régebbi időből származó romműemléké, amelynek a dokumentációja nem áll(hat) rendelkezésünkre, és amelyet éppen ezért nem tudunk eredeti pontosságában rekonstruálni, igen, teszi hozzá Visy Zsolt. Romműemlékeink ugyanakkor szerinte is fokozott veszélynek vannak kitéve. Tető híján az eredetileg nedvességtől óvott falakat és padlókat eső és hó, hőség és fagy rombolja. Csak részben küszöböli ki ezeket a veszélyeket a szokásosnál erősebb (de az eredetitől eltérő) anyagok használata, valamint az érzékenyebb, értékes elemek (freskó, mozaik, szobor, stb.) eltávolítása és múzeumi elhelyezése. A jó, de drága megoldás a védőtető, védőépület készítése, ami ezeket a negatív hatásokat kiküszöböli. A romműemlékek másik problémája az, hogy didaktikai és esztétikai feladatukat csak részben tudják betölteni. A társadalom félig-meddig joggal háborog a térdig érő műemlékek miatt. Tény a jobbára kétdimenziós bemutatás olykor még a szakembereket is kellemetlen helyzetbe hozza.

UNESCO: Nem a modern rekonstrukciókra

A rekonstrukció azonban nem fogadható el az ilyen esetekben, erre figyelmeztet az UNESCO Világörökségi Bizottság több döntése is, amelyek során a modern rekonstrukcióval látványossá tett régészeti műemlékeket nem fogadta be a világörökségi helyszínek sorába. A rekonstrukció formája és módja tehát behatárolt, a feltárások során eltávolított épületrészek és díszítő elemek ritkán kerülnek vissza eredeti helyükre. Az egyetlen lehetőség ezekben az esetekben a társadalmi elvárás és a fizikai védelem biztosítására olyan védőépület létesítése, ami anyagában és kivitelezésében nem, de formájában a tudományos vizsgálatok alapján a lehető legnagyobb mértékben megegyezik az eredeti épülettel (kubatúra-rekonstrukció). Az ilyen rekonstrukció lehetővé teszi a belső terek padlózatának, valamint az épület díszítőelemeinek a visszahelyezését, közölte a régészprofesszor.

Többen nem várnak a vita eldőlésére: ha nem lehet a valóságban újjáépíteni a romokat, újraépítik virtuálisan. Sok várromunkról van már hiteles virtuális 3D-s rekonstrukció, sokan hobbiból készítenek hasonlót. A komolyabb munkáknál lézerszkenneres állapotfelmérést végeznek, majd azt és a történelmi ismereteket tovább elemezve építik fel a modellt. A lapozgatós brossúra sok helyen már a múlté: a somogyvári apátságnál már olyan letölthető mobilos applikációt kínálnak mobiltelefonra, ami virtuálisan megmutatja, mi volt régen, ha a készüléket ráirányítják a rom megadott részére, tulajdonképpen be is lehet vele járni a helyszínt. Lentebb tíz virtuálisan újjáépített magyar romműemléket mutatunk be, alattuk szavazhat, melyik tetszik leginkább önnek.

1. A visegrádi királyi palota

2. A szigligeti vár a 16. században

3. A Hadrianus-palota a Hajógyári-szigeten

Forrás: fricifer.blogspot.hu, a fővárosi önkormányzat által készített makett fotója
Forrás: fricifer.blogspot.hu, a fővárosi önkormányzat által készített makett fotója

4. A simontornyai vár

5. Az (óbudai) római katonai amfiteátrum, ami 10-13 ezer néző befogadására volt alkalmas.

kip

6. Vitányvár, digitális rekonstrukció és virtuálisan bejárható interaktív tér

7. Csabdi templomrom

8. Cseszneki vár (rekonstrukciós rajz)

9. Regéci vár

Forrás: regecivar.hu/3d_rekonstrukcio/
Forrás: regecivar.hu/3d_rekonstrukcio/

10. Csobánc vára

Szavazzon!

Melyik rekonstrukció lenne a legjobb?

  • 1321
    A Hadrianus-palota a Hajógyári-szigeten
  • 1056
    A visegrádi királyi palota
  • 965
    Az (óbudai) római katonai amfiteátrum
  • 677
    Regéci vár
  • 421
    A szigligeti vár a 16. században
  • 280
    Cseszneki vár
  • 180
    Csobánc vára
  • 107
    A simontornyai vár
  • 61
    Vitányvár
  • 42
    Csabdi templomrom