Vilhelmina
11 °C
28 °C

Szómágiával küzd a kormány a romák szegregációjáért

2015.01.23. 15:40 Módosítva: 2015-01-23 22:28:38

Bár meghívójában a felzárkózás és esélyteremtés a témája az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) masszív részvételével zajló konferenciának, a valódi cél a jelek szerint nyelvújítás. Az Alapjogokért Központ nevű kormányközeli szervezet a törvényileg tiltott iskolai szegregációt szeretné mostantól felzárkóztatásnak hívni.

Miközben ugyanis a szegregáció már bírósági ítéletekkel megerősítetten tiltott, Balog Zoltán miniszter évek óta sikertelenül küzd olyan iskolák fennmaradásáért, amelyek elkülönítik a hátrányos helyzetű gyerekeket a szerencsés hátterűektől. Ha viszont felzárkóztató iskoláknak hívnák ugyanezeket az intézményeket, nem lenne baj, gondolhatják a törvénygyártók.

A január végére hirdetett konferencia két további okból is trükkös:

  • A szervező az az Alapjogokért Központ nevű civil szervezet, amely még annyira sem „civil”, mint a Békemenetet szervező CÖF: vezetői ugyanis nemrég még a KDNP különböző szervezeteinél dolgoztak.
  • A konferenciát sem kell a klasszikus módon érteni: vita nem várható, köszönhetően annak, hogy szinte kivétel nélkül az Emmiben dolgozó vezetőket hívtak meg előadni.

A szegregáció ellen küzdő és sorozatban pereket is nyerő igazi civil szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetője úgy véli: a konferencia csak álca. A program arra kell az Emminek, hogy a szegregációt lehetővé tevő törvényi változások részleteinek kidolgozásánál legyen egy olyan, a kormány elképzeléseit támogató és függetlennek tűnő szerveződés, amelyre hivatkozhatnak.

Balog Zoltán küzdelme a szeretetért és a romák jogai ellen. Az előző részek tartalmából.

A január 27-i konferencia egyébként Balog Zoltán és a CFCF régóta zajló csatájának újabb terepe lesz. Balog Zoltán évek óta nyíltan kiáll a szegregáltan oktató egyházi iskolák mellett. A legismertebb összecsapás Nyíregyházán zajlott, ahol bezárták a cigányok lakta részen működő, csakis cigányok által látogatott iskolát, és így a gyerekek a város azon iskolájába járhattak, ahol nem roma diákokkal együtt tanulhattak. A görögkatolikus egyház Balog Zoltán támogatásával újra akarta nyitni a szegregációt már csak elhelyezkedése miatt is megvalósító telepi iskolát. A miniszter a bíróságon is megjelent az ügyben, és ott az iskola szegregációs gyakorlatát egyebek mellett azzal védte, hogy a tanárok szeretetteljesen viszonyulnak a gyerekekhez.

A bíróság a szép szavak ellenére is bizonyítva látta, hogy a szegregált oktatásban tanuló diákok rosszabb eredményt érnek el, mint az integrált oktatásban részt vevő társaik, és mivel a hátrányos megkülönböztetés nem megengedett, nem járult hozzá a nyíregyházi Huszár-telepi iskola újraindításához.

Mire a miniszter azt nyilatkozta, hogy „az ítélet fokozta a harci kedvét”, és tovább fog küzdeni az ügyért. Ennek keretében Balogék novemberben csendesen beleírták a köznevelési törvénybe, hogy a miniszter vallási iskolák esetében rendeletben kivételt tehet esélyegyenlőségi kérdésekben. Magyarul, ha épp azt szeretné, lehetővé teheti, hogy egyházi iskolák a saját feltételeik szerint szűrjék a diákokat.

A szegregációnak megágyazó novemberi törvénymódosítás olyan hullámokat vetett, hogy a kormány közleményben ígérte: a módosítás részletszabályait társadalmi egyeztetés után dolgozzák ki. Ezt a társadalmi egyeztetést szeretnék kipipálni az Alapjogokért Központ mostani konferenciájával.

A köznevelési törvény kiegészítése szerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg: 

z) a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit”

.

A meghívó bonyolult körmondatai a kormányzati fogalmazásban járatlanok számára azt a hatást keltik, hogy a konferencia a szegregáció ellenében dolgoz majd ki megoldásokat. Alább a konferencia szövege, de ha nem akar elveszni a szómágiában, ugorjon rögtön rövid fordításunkhoz.

A konferencia arra keresi a választ, hogy „a törvényesség talaján állva milyen módjai lehetnek azon oktatási intézmények működtetésének, melyek a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózó vagy előnybe részesítő oktatását segítik elő.

Elutasítva a jogellenes elkülönítés minden formáját, az Alapjogokért Központ szerint érdemes megvizsgálni mind a jogalkotói, mind a fenntartói oldal, mind az oktatás területén aktív – különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekek boldogulását segítő – civil szervezetek részvételével, hogy milyen módon lehet a halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrált oktatásban való részvételét elősegíteni. Számos magyarországi iskola oktat – sok esetben nemzetiségi vagy vallási alapon való elkülönült oktatás keretében – nagy számban ilyen gyermekeket, mely intézmények a jogellenes elkülönítésben egyáltalán nem érdekeltek, ugyanakkor olyan speciális tantervekkel rendelkeznek, melyek éppen az ott tanuló diákok későbbi integrációját segítik elő.”

Fordítás: Mostantól a szegregációt a kormány „felzárkózásnak” vagy „előnybe részesítő oktatásnak” fogja hívni, és ezeket a törvénymódosítással engedélyezni kívánja.

Olyan változtatás ez, mintha a törvény tiltaná a dohányzást a kocsmákban, de „füstölő dohányrudacskák” fogyasztását a miniszter egyedi esetekben engedélyezhetné.

A független civilek az Emmit hívták meg előadni

„Nem mondott igazat a miniszter, amikor azt állította, a módosítás éppen hogy növelni fogja a szegregáció tilalmának biztosítékait. A konferencián éppen arról fognak munkatársai tanácskozni, hogy milyen jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a most szegregált felzárkóztató iskolák a jövőben tovább működhessenek. Beigazolódott félelmünk, elindult a munka a szegregált felzárkóztatást lehetővé tevő jogszabály megszövegezésére” – mondta a konferenciáról Daróczi Gábor, a CFCF kurátora. „Ha így lesz, az egyúttal garancia a nyomor újratermelődésre, a cigányság társadalmi leszakadásának visszafordíthatatlanná tételére.”

A konferencia függetlenségét jelzi, hogy a megnyitóbeszédet Czibere Károly, az Emmi államtitkára mondja. A témáról pedig olyanok vitáznak majd, mint Sipos Imre, az Emmi helyettes államtitkára, Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója, Sztojka Attila, az Emmi főosztályvezetője, Langerné Victor Katalin, az Emmi helyettes államtitkára. Ismert szegregációellenes szakembereket, jogvédőket nem hívtak meg. (Cikkünkben korábban írtuk, hogy ott lesz dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is, ő azonban jelezte, visszamondta a meghívást, neve tévedésből kerülhetett a programba.)

A szervező „civil” szervezet két vezetője Törcsi Péter, aki az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) alelnökeként volt ismert, és Mikula Klaudia, IKSZ-tag, Rétvári Bence egykori gyakornoka, mint ahogy erre a Nol.hu cikke is rámutatott.

A szegregációellenes oldalt képviselő, az ügyben pereket vivő CFCF-et csak hallgatóságként hívták meg a konferenciára.

A konferencia szervezője szerint minden máshogy van

Két közleményt adott ki az Alapjogokért Központ cikkünk megjelenése után. Egyikben azt állítják, hogy szervezetük nem "minisztériumi háttérintézmény, minisztériummal közigazgatási jogviszonyban nem áll, a www.kormany.hu-n megtalálható háttérintézmények listáján sem szerepel." Emlékeztetőül, cikkünk nem állította, hogy az AK háttérintézmény lenne, hanem kormányközeli álcivil szervezetként definiáltuk őket. Ez a közlemény itt olvasható el.

Második közleményükben arról írnak, hogy bár az esélyegyenlőség fontos, néha azért elengedhetetlen a megkülönböztetés. A Közoktatás: Nem minden megkülönböztetés tilos című írásuk ezen a linken érhető el.