Szép magyar karrierek szovjet diplomával

Az elhunyt Kiss Péter helyére kerülő Horváth Imre 1997-es nyugdíjazásáig a határőrségnél szolgált. 1967-ben elvégezte az Egyesített Tiszti Iskola határőr szakát és a Szegedi Tanárképző Főiskola földrajz szakát. A Szovjetunióban tartott továbbképzés két részből állt: a határőr-alakulatok taktikai irányításából és hadvezetési ismeretekből. Horváth Imre mindkettőre jeles minősítést kapott. Horváth alezredesi rangban vonult nyugdíjba. Később labdarúgó-edzői szakképesítést szerzett a Testnevelési Egyetemen, 2000 és 2006 között pedig az újpesti önkormányzat gazdasági intézményénél volt portás, majd 2006-ban önkormányzati képviselő lett.

A Jobbikban is csak Kágébélának nevezett Kovács Béla zavaros múltját az Index tárta fel. Kovács nevelőszüleinek köszönhetően egy tokiói amerikai alapítású középiskola, majd egy budapesti közgazdasági szakközépiskola után 1978-1982 között Tokióban tanult egy amerikai magánegyetemen, aztán pedig 1986-ban Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében szerzett nemzetközi közgazdász diplomát. Kovács 1988-ban visszatért a Szovjetunióba és egészen 2003-ig nagyrészt Japánban és Oroszországban dolgozott nemzetközi kereskedelmi cégeknél. 2003-ban Moszkvában a Beruházási Szféra Szakembereinek Állami Akadémiájának (Gaszisz) jogtudományi karán szerzett befektetési szakjogász végzettséget. Amikor Kovács 2003-ban visszatért Magyarországra, komoly üzleti tapasztalatai birtokában egy salátabárt nyitott Angyalföldön.

Persze volt olyan idő, amikor egy titkosszolgánál előírás volt a moszkvai diploma, de Laborc Sándor életrajzában ez már nem számított túl jó pontnak 2007-ben, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója lett. A Dzerzsinszkij-főiskola szinte kezdetektől titkosszolgálati, nemzetbiztonsági szakembereket képzett. A húszas évektől a Cseka, majd a KGB, ma pedig a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB)intézménye (mai neve: az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának Akadémiája). Laborc 2009-ig volt az NBH főigazgatója. Később felmerült, hogy hivatali ideje alatt Orbán Viktorról és más ellenzéki politikusokról is gyűjtött adatokat az NBH. Laborc ellen eljárás indult, 2013-ban pedig jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt dandártábornokból honvéddá fokozták le.

Molnár Gyula a vidám nyolcvanas években a moszkvai egyetem után a KISZ III. kerületi titkára lett. A rendszerváltás szele a Baloldali Ifjúsági Társulás elnöki székébe fújta. 1990-ben alpolgármester lett a XI. kerületben, 2002-ben pedig Újbuda polgármestere. A kerületet 2010-ig vezette, sikeres és népszerű polgármesternek számított. A Lágymányosi-öböl privatizációja miatt azonban büntetőeljárások indultak ellene. Ezek hosszas bírósági procedúrák után jogerősen felmentéssel zárultak. 2010-ben a közgyűlés tagja maradt és 2014-ben is elindult az önkormányzati választásokon.

A nyolcvanas években a Magyar Televízió külpolitikai újságírói közé a belépőt az MGIMO jelentette. Hardy Mihálynak a nyelvvel nem volt problémája, miután kétnyelvű családba született: apja magyar, anyja orosz vegyészmérnök kutató volt. Moszkvában végezte el a nemzetközi újságíró szakot, mivel újságírást akkoriban a MÚOSZ kétéves képzésén kívül nem lehetett máshol tanulni. Ezután a Híradó külpolitikai hírszerkesztője volt, majd 1988 és 1991 között az MTV moszkvai tudósítója. A kilencvenes és kétezres években a TV3-nál és a Magyar ATV-nél volt vezető, majd átült az asztal másik oldalára, és előbb a Tesco, 2008 óta pedig a Budapest Airport Rt. szóvivője.

Chrudinák Alajos a nyolcvanas években azzal vívott ki magának sztárstátust, hogy többet volt közel-keleti háborús helyszíneken mint a stúdióban, és több interjút készített palesztin terroristákkal mint MSZMP-s funkcionáriusokkal. Az ő pályája jól mutatja, milyen különbség van Moszkvában és Moszkvában (is) tanult emberek között. Chrudinák az ötvenes évek közepén rövid ideig tanult a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetében is, de 1956-os szerepével 19 évesen azonnal el is vágta magát: börtönbe került, majd az ország összes egyeteméről kitiltották. Nyelvtanárként, fordítóként dolgozott, egyetemen is tanított, majd tíz év rádiózás után 1972-ben került a Magyar Televízióhoz. Nemcsak a Közel-Keletet, de a Romániában élő magyarok helyzetét és Ceausescu szörnyű diktatúráját is ő mutatta meg először a magyar közönségnek.

A rendészeti érdekvédőből mozgalomalapítóvá lett Kónya Péter katonacsaládból származik, így nem véletlen, hogy a gimnáziumból nyílegyenesen a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára ment. A gorbacsovi peresztrojkának köszönhetően innen került a lvovi katonai elitiskola katonai újságírás szakára. A rendszerváltást ott élte végig, emiatt az iskolája is félbeszakadt, amit később fejezett be. Itthon a MÚOSZ újságíróiskoláját is elvégezte, majd a Magyar Honvéd című lapnál dolgozott. A kilencvenes évek elején lett a hivatásos katonákat képviselő szakszervezet tisztségviselője. Harcos érdekvédőként ütközött a honvédség vezetésével, majd Gaskó Istvánnal, a Liga vezetőjével is. A tűzoltók szakszervezetével közösen az első kemény és látványos tüntetéseket ők szervezték az Orbán Kormány ellen, majd Kónya Szolidaritás mozgalma a Bajnai mögé felsorakozó tömbbe is bekerült.

Egy olyan elvhű kommunista mint Thürmer Gyula életrajza elképzelhetetlen lenne moszkvai tanulmányok nélkül. A hetvenes években Thürmer külügyi pályára készült. A Fazekas Gimnázium után ezért kézenfekvő volt a szovjet Külügyminisztériumhoz tartozó diplomataképző.Visszatérése után a Külügyminisztériumban helyezkedett el. 1980 és 1982 között a moszkvai magyar nagykövetségen volt külszolgálaton. Thürmer az MSZMP-ban nem csinált nagy karriert: az MSZMP KB Külügyi Osztályán dolgozott, majd 1988-ban a párt főtitkárságának külpolitikai tanácsadója lett. Míg 1989-ban a többség a reformkommunista MSZP létrehozásával volt elfoglalva, ő a Magyar Szocialista Munkáspárt újjászervezésén munkálkodott, majd a Munkáspárt elnöke lett. Sokan elbuktak azóta, de Thürmer Gyula most is elnöke egy egyre fogyatkozó létszámú pártnak.

Kovács Gábort a moszkvai MGIMO már a rendszerváltás előtt fényes karrier felé indította el. A Magyar Nemzeti Bank devizagazdálkodási főosztályán kezdett el dolgozni 1980-ban. 1985-ben a budapesti Citibank ügyvezető igazgatója lett, majd 1989-ben a londoni Citibank alelnöke. Amikor a rendszerváltás után egy évvel még mindenki csak kapkodta a fejét, ő visszatért Magyarországra és megalapította a Bankár Holding Rt.-t. Egy interjúban arra a kérdésre, hogy miből gazdagodott meg, azt válaszolta: napi 16 órát dolgozott és pályája elején a befektetéseivel őrült kockázatokat vállalt, amelyekkel szerencséje volt. Már ekkor elkezdte műgyűjtő tevékenységét, amiből létrejött a Kogart Ház. 1998-ban megnyitotta Magyarország első magánkórházát Telkiben, a kísérlet azonban a magyar egészségügy zavaros viszonyai között nem sikerült. Kovács éppen most válik meg minden egészségügyi érdekeltségétől. A magyar állammal mindig jó kapcsolatokat ápolt: 2008-ban Hiller István szocialista kultuszminiszter, idén pedig Balog Zoltán humánminiszter is komoly költségvetési összegekkel támogatta a tevékenységét.

Felcsuti Péter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézete után elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet is, ahol doktorált is. Már egyetemistaként elkezdett dolgozni a Magyar Nemzeti Bank devizagazdálkodási főosztályán először a KGST-, majd a tőkés országokkal. 1989-ben fél évig ő volt a budapesti Citibank ügyvezető igazgatója, majd a Raiffeisen elődjének számító Unicbank vezérigazgatója lett. A magyar bankárok közül ritka módon 20 évig ugyanazt a péntzzintézetet vezettte, a Raiffeisen éléről 2010-ben ment nyugdíjba. A neve 2006-ban jegybankelnökként is szóba került. 2009. szeptember 14-én lemondott a Bankszövetség vezetéséről. A lemondást a többi bankvezetővel kialakult ellentéteivel indokolta.

Szűrös Mátyás diplomáciai karrierjét alapozta meg az ötvenes években elvégzett MGIMO. Az apparátus ranglétráját a Külügyminisztériumban kezdte el megmászni. 1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkára lett, majd 1965 től ismét Budapesten az MSZMP KB külügyi osztályán volt politikai munkatárs. Megbízhatóságát mutatja, hogy 1975-ben kelet-berlini, 1978-1982 között pedig moszkvai nagykövet volt. Moszkvai nagykövetként az MSZMP KB Központi Bizottságába is bekerült, 1983 és 1989 között a KB titkára volt. A rendszerváltás idején a párt reformkommunista szárnyának képviselőjeként lett az Országgyűlés elnöke, majd 1989. október 23-án ő kiálthatta ki a Magyar Köztársaságot és lett ideiglenes köztársasági elnök. Szűrös később MSZP-s képviselő volt a parlamentben, de 2002-ben kilépett az MSZP-ből. Az utóbbi időben több fideszes rendezvényen is feltűnt.

Ebben a sorban talán az egyik legfurcsább Zelnik István életpályája. Ő vietnami szakra járt a moszkvai MGIMO-n, majd 1975-től a hanoi magyar követségen kezdett dolgozni. Állítása szerint már 14 éves kora óta foglalkozik műgyűjtéssel, ezt a szenvedélyét Délkelet- Ázsiában töltött éveiben is folytatta. Később a rendszerváltásig a brüsszeli magyar követségen Magyarország európai kapcsolatainak fejlesztésével, majd az integráció előkészítésével foglalkozott. 2011-ben nyitott meg az Andrássy úti Rausch villában az Aranymúzeumot, ahol gyűjteményét helyezte el. Zelnik szerepet játszott a Seuso-kincsek visszaszerzésében is. 2012 augusztusában azt mondta előrehaladott tárgyalásokat folytat a műkincsek hazahozataláról, de az ügyből akkor nem lett semmi. Tavaly márciusban viszont maga Orbán Viktor jelentette be, hogy a kincsek "több mint regényes úton" visszakerültek Magyarországra.

Állítása szerint mindent magának köszönhet. A Pécsen érettségizett Frei Tamás az ELTE jogi karán elkezdett egyetemi tanulmányait 1986-1989-ben a moszkvai diplomataképzőben folytatta Ausztria és Svájc szakterületen. A rendeszerváltás után szinte azonnal nyugatra orientálódott: a kilencvenes évek elején az Egyesült Államokban tanult médiamenedzsmentet, televíziózást, forgatókönyvírást és dramaturgiát is. Rádiósként kezdte az újságírói pályát, több háborús helyszínen, Szomáliában, Boszniában, a kolumbiai kábítószer-háborúban is megfordult. Igazán híres a Frei dossziéval lett. Tévés karrierje 2001-ben tört meg, amikor egy állítólagos orosz bérgyilkostól megkérdezte, mennyiért ölné meg a magyar miniszterelnököt, aki akkor történetesen Orbán Viktor volt. A bérgyilkosnak több áldozata is lett: a botrány miatt lemondott az RTL Klub programigazgatója és vezérigazgatója is, és Freinek is mennie kellett. Juszt László az eset után megkereste a bérgyilkost és állítólag leleplezte, hogy nem is volt bérgyilkos, de azóta se tudni, kinek volt igaza ebben a történetben. Freinek ettől függetlenül bejött az élet: azóta kávé-nagykereskedő és kávéházlánc-tulajdonos. Felváltva él a tengerentúlon, Nizzában és Magyarországon.

Óriási feltűnést keltett tavaly, amikor az addig teljesen ismeretlen Horváth László hatalmas tűzijátékkal ünnepelt az 50. születésnapját a Várban. Horváth repülőgép-műszerészi szakközépiskolába járt, majd határőrként kezdte a pályafutását a BM-nél. 1982-ben Moszkvában tanult fél évig a KGB (ma az FSZB) fennhatósága alá tartozó, rendkívül hosszúnevű határőrtiszti főiskolán. Tanulmányait aztán itthon fejezte be. A rendszerváltás után kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó cége volt, de az első Fidesz-kormány idején bekerült a Magyar Fejlesztési Bank igazgatóságába is. Akkoriban a hulladékgazdálkodással foglalkozó, botrányoktól sem mentes Ereco Rt. vezére volt, de ekkor került az érdekeltségébe egy privatizált állami gazdaság is a( a piszkos tizenkettő egyike). Horváth nemrég feltűnt a pénztárgépbizniszben is, a HVG pedig arról írt, hogy mostanában a magyar mozdonygyártás felélesztését tűzte zászlajára.