Ózd elállt az alkotmánysértő kiszorítósditól
További Belföld cikkek
- A titkosszolgálat kérésére estek át hazugságvizsgálaton a Magyar Hang újságírói
- Megölte szüleit, majd öngyilkos lett egy férfi Kecskeméten
- Hétvégén napsütésről havazásra válthat az időjárás
- Megszólalt a gyártó az asztmagyógyszer támogatásának megszűnéséről
- Vitézy Dávid: Sikerülhet elérni, hogy szakemberek kerüljenek a város működését meghatározó cégek élére
Az ózdi képviselő-testület csütörtöki ülése előtt nem sokkal új napirendi pont került a listára: egy rendelet megalkotása „a más önkormányzat által elköltözés céljából nyújtott pénzbeli térítéssel összefüggő helyi intézkedésekről”. Gyakorlatilag Miskolcot kell érteni itt a más önkormányzat alatt, és a rendelettel Ózd besorolta volna azok közé a borsodi települések közé, amelyek segély-és közmunka nélküli élettel fenyegetik az egykori miskolci nyomorteleplakókat, ha netán az ő településükre akarnának költözni.
Ilyen rendelet már nyolc borsodi településen létezik, de két gond is van: egyrészt az Alaptörvénybe és több más jogszabályba ütközik, másrészt még értelmetlen is. Az emberi-és alkotmányjogi problémák miatt a megyei kormányhivatal nemrég fel is szólította az érintett önkormányzatokat, hogy vonják vissza a rendeletüket. Több helyen, Sátoraljaújhelyen és Szerencsen viszont erre nem voltak hajlandóak a képviselők, így náluk a jogsértő rendelet továbbra is életben van, az ügy pedig előbb-utóbb várhatóan az Alkotmánybíróságnál fog kikötni.
Sátoraljaújhelyet a saját jegyzője előre figyelmeztette arra, hogy a törvényesség szempontjából bajok vannak a rendelettel. Az ózdi testület elé terjesztett tervezethez is tartozott egy hasonló jegyzői kifogás, ezt is megkapták a képviselők.
A borsodi kiszorítós rendeletek azért értelmetlenek, mert gyakorlatilag senkire sem vonatkoznak. Miskolcon tavasszal szavazták meg, hogy 1,5 és 2 millió forinti összeget fizetnek az önkormányzati bérlakások elhagyásáért azoknak a bérlőknek, akik elköltöznek Miskolc városából, és legalább öt évig vissza sem mennek. Csakhogy a lelépési pénz csak olyan lakóknál jön szóba, akik jó bérlők voltak, rendesen fizettek, érvényes szerződésük volt. A nyomortelepek többi lakójával a miskolci önkormányzatnak nem kötelező egyezkednie, és nem is egyezkedik, őket a hivatalos út végigjárása után segítség és pénz nélkül utcára tehetik. Így nem meglepő, hogy eddig összesen egyetlen olyan család volt, amely a bérlakása elhagyásáért kapott pénzzel a zsebében új otthont keresett Miskolcon kívül.
A csütörtöki ózdi testületi ülésen fordulat állt be, a rendeletalkotást levették a napirendről. A volt fideszes polgármester, Fürjes Pál azért így is szót kért az ülés végén az ügyben. Figyelmeztette a testületet arra, hogy a város honlapján is megjelent tervezet ütközik a magyar törvényekkel, az emberi jogokkal. Elmesélte azt is, hogy tegnap felvette a kapcsolatot a miskolci polgármestertől, aki elmondta neki is ugyanazt: egyetlen ember vette igénybe Miskolcon ezt a lelépési díjat. Fürjes feltette a kérdést, van-e ilyen feltételek mellett egyáltalán indokoltsága, hogy egy ilyen „politikai purparléba” belekezdjen az önkormányzat.
A jobbikos polgármester, Janiczak Dávid azzal reagált, hogy kicsit értetlenül áll Fürjes megszólalása előtt, hiszen a napirendi pontot levették. Annyi azonban kiderült, hogy a miskolciak távoltartásáról nem mondtak le. Janiczak azt mondta: egyeztetni fognak a többi várossal, ahol létezik ilyen rendelet, és „egy közös fellépést” kívánnak a kormány felé megfogalmazni.