Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMMinden orvosnak alá kell írnia: nem fogad el hálapénzt
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
A kormányszóvivői tájékoztatón Zombor Gábor azt mondta: van olyan elképzelés, hogy a fizetésükön felül most 100-200 ezer forintos ösztöndíjat kapó szakorvosjelöltek és a szakorvosok jövedelme később se csökkenjen. Ha azonban a hiányszakmák után járó ösztöndíj a bérük részévé válik, az a többi orvossal szemben bérfeszültséget idézne elő. Ennek megszüntetésére tehát minden orvosnak emelni kellene a bérét.
Az egészségügyi államtitkárságnak ezért március 31-ig kell elkészítenie a bérrendezésről szóló javaslatát a kormánynak, mondta Zombor Gábor. Az államtitkár utalt arra, hogy ehhez viszont a rezidensek röghöz kötéséhez hasonló szerződést kellene aláírniuk az orvosoknak. A béremelést az kaphatná meg, aki vállalja, hogy Magyarországon marad közalkalmazott orvosként, és nem fogad el hálapénzt. Az államtitkár szerint ez komoly lépés lenne az egészségügy rendszerének tisztítása érdekében is.
Az orvosi életpályától különválasztják az egészségügyi szakdolgozók bérének rendezését. A szakdolgozók is kaptak már korábban bérkiegészítést. Ha ezt az alapbérük részévé tennék, akkor az emelkedés a pótlékokban és az ügyeleti díjakban is megjelenne. Ez egy aránylag könnyen megvalósítható lépés lenne, mondta az államtitkár.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a béremelésekkel kapcsolatban óvatosabban fogalmazott: ő azt mondta, a kormány, ahogy eddig, ezután is a gazdaság teljesítőképességének függvényében emeli a béreket az egészségügyben.
A kormányszóvivő tájékoztatón még ezekről a témáról esett szó:
Áprilistól átveszik a kórházi adósságokat: Az idei költségvetésben 60 milliárd forint van erre, ez ugyanakkor kevesebb, mint a teljes kórházi adósság összege. A kórházaknak úgy kell átalakulniuk, hogy az adósság ne termelődjön újra. A kórházak az adósságkonszolidációval egy időben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásába kerülnek. A kormány álláspontja szerint kórházak bezárására nem kerülhet sor, mondta Zombor, de a párhuzamos ellátásokat meg kell szüntetni. A megyék lehetőséget kaptak arra, hogy maguk mérjék fel, racionalizálják és hangolják össze az ottani ellátást.
Gyermeksürgősségi centrum a Heim Pál-kórházban: Országosan 10 milliárd forint lesz a gyermeksürgősségi ellátás fejlesztésére. Ebből Budapesten a Heim Pál Gyermekkórházban építenek ki egy modern centrumot, és az országban több helyen a megyei kórházakban alakítanak ki gyermeksürgősségi ellátóhelyeket.
Lesz új kórház Budapesten: Szakmailag mindenképpen indokolt lenne egy új, modern kórház Budapesten, mondta Zombor, de ennél sokkal több nem derült ki. Készül a szakmai koncepció, a több lehetséges helyszín közül majd a kormány dönt.
Újra önállóvá válik a gyógyszerészeti intézet: A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetből kiváló intézetnek kiemelt szerepe lesz a hamisított gyógyszerek elleni küzdelemben. Része lesz az Országos Élelmezéstudományi Intézet is, ami a hamis táplálékkiegészítők forgalmazása ellen lép fel.
Erősödik a szerepe a betegjogi központnak: Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központnak nemcsak a panaszokat kell kezelnie, hanem biztosításfelügyeleti feladatot is kapna és a minőségügyben is fontos szerepe lenne.