János, Pál
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Pintér Sándor cégének kavarásai a bíróságot is megzavarták

DBELO20130315030
2015.03.19. 08:02
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. fegyverével és egyenruhájában tejesített szolgálatot biztonsági őrként Varga Zoltán az OTP egyik budapesti fiókjában. Közel egyéves munkaviszony után „közös megegyezéssel” elbocsátották, és akkor derült ki, hogy papíron olyan alvállalkozó cégeknek dolgozott, amelyekről addig nem is hallott. A bíróság 4 millió forintot ítélt meg neki a kirúgásért, amit azonban nem a fantom alvállalkozóknak, hanem az akkor még Pintér Sándor tulajdonában álló Civil Zrt.-nek kellett kifizetnie. A biztonsági cég nem hagyta annyiban, három évvel a jogerőre emelkedés után, 2013-ban a Kúriára vitte az ügyet, ahol érvénytelenítették a cég számára kedvezőtlen ítéletet.

A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. 2010-ig Pintér Sándor vállalkozása volt. A céget belügyminiszterré való kinevezésekor milliárdos áron eladta, de a tulajdonosváltás nem csökkentette a Zrt. iránti keresletet. Az Orbán-kormány hivatalba lépése után annyi állami intézmény, önkormányzat, bank és állami és magáncég fordult megrendeléseivel hozzájuk, hogy megtriplázódott és 16 milliárd fölé nőtt az éves árbevétel, és mára a legnagyobb forgalmú őrzésvédelmi vállalkozás lett az országban. Hiába nőttek azonban óriási tempóban a megrendelések, a cégadatbázis szerint az alkalmazottak létszáma nem lépte át a 150-et.

Kellett az ember az OTP védelméhez

Az emberigényes ágazatban az alvállalkozók bevonása jelentheti a kulcsot, amely segíthet a költségek lefaragásában.

Emiatt a bonyolult alvállalkozói hálózat miatt kell nyolc évvel kirúgása után ismét bíróságra járnia Varga Zoltánnak is, pedig az egykori biztonsági őr 2010-ben egyszer már jogerősen megnyerte azt a munkaügyi pert, amit elbocsátása miatt indított a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. ellen.

A Civil Zrt. referenciái

A hazai őrzés-védelmi piac jelentős részét megszerző Civil Zrt.-nek nincs szüksége sok önreklámra, a cég internetes honlapja, a civil.hu nem üzemel, sőt rosszindulatú program fenyegetéssel riasztja el az esetleges érdeklődőket. (Nem üzemel a Bittó Kft. honlapja sem.) 

A Civil Zrt. aktuális megbízásállományáról nehéz pontos adatokat beszerezni. A 2011-es állapot a hvg.hu egyik cikke rögzítette, akkoriban még nyilvánosak voltak a céghonlapon a referenciák. 

Objektumőrzés

OTP Bank Rt. országos hálózata, MKB Bank Rt. országos hálózata, Magyar Cetelem Bank ZRt., BÁV Rt. országos hálózata, JNT Security (Magyar Posta Rt.), Magyar Honvédség, Terrorháza Múzeum, MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Szegedi Paprika és Konzervgyártó ZRt., SPAR Magyarország Kft., FŐTÁV ZRt., MÁV ZRt., SAB Gép-, és Berendezésgyártó Kft., SZÁMALK Rendszerház Rt.

Biztonságtechnika

BKV ZRt., Campona Bevásárló Központ, Dévai Irodaház, Fővárosi Közlekedési Felügyelet, Magyar Rádió, MÁV Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Magyar Államkincstár, Magyar Posta, Hírközlési Főfelügyelet, TV2 Székház, Művészetek Palotája, Magyar Villamos Művek, Lurdy Ház, WestEnd Business Center

A persorozatban az alvállalkozói kapcsolódások értelmezése volt az egyik fő kérdés, és mint kiderült, a bíróságoknak sem sikerült tisztáznia a helyzetet. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2008-ban, majd másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság 2010-ben bizonyítottnak látta, hogy a biztonsági őrök „különféle kft.-k közötti dobálása” ellenére Varga Zoltán egyértelműen a Civil Zrt. alkalmazottja volt, és ott kell kifizetni az elmaradt béreket és azok kamatait is. A Kúria 2013 nyarán viszont már úgy látta, hogy a két korábbi ítélet nem vette eléggé figyelembe, hogy azt a munkát, amelyet az őrnek kellett elvégeznie, a Civil Zrt.  kiszervezte egy alvállalkozóhoz.

Varga 2006 tavaszán egy újságban látta a Civil Zrt. álláshirdetését, jelentkezett, fel is vették, és májustól 2007 februárjáig fegyveres őrként dolgozott a Civil színeiben az OTP Andrássy úti fiókjában.

Pintér Sándor a 1990-es évektől kiváló személyes kapcsolatban állt Csányi Sándorral, az OTP elnökével. 1997-től tagja lett az OTP Bank Rt. igazgatóságának és biztonsági tanácsadói címet is kapott. Az első Orbán-kormányban betöltött négyéves miniszterség után újra bekerült a bank igazgatóságába, és közben ő lett a Civil Zrt. tulajdonos-elnöke is, így nem meglepő, hogy a bank is rábízta az országos kirendeltséghálózat objektumőrzési feladatait. A Csányi-Pintér kapcsolaton alapuló megbízás keretében toborozták 2006-ban Varga Zoltánt is biztonsági őrnek, jóllehet időközben az OTP irodák védelmét a Civil Zrt. továbbadta a Bittó Védelmi, Nyomozó és Szolgáltató Kft.-nek.

Az összes okmányolás a Civil Zrt.-nél ment

A Munkaügyi Bíróságon 2008-ban lefolytatott perben kiderült, hogy a két cég párhuzamos jelenléte miatt az alkalmazottak sem nagyon tudták, hogy éppen kinek dolgoznak. A biztonsági őröket egészen addig nem érdekelte, hogy hova jelentették be őket, amíg a hónap végén a kezükbe leszámolták a pénzt.

Vargánál is akkor jöttek a gondok, amikor megmondták neki, hogy nincs több munka. Ekkor egy olyan iratot küldtek ki neki, amelyben az állt, hogy közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya két olyan cégnél, amelyről korábban nem is hallott. A felmondásról szóló iratot alá sem íratták vele.

A bíróság megállapította, hogy az őr korábban a Civil Zrt. telepén kapta meg az egyenruháját és fegyverét, munkaszerződést nem írattak alá vele, de kiállítottak neki egy munkavégzésre feljogosító megbízólevelet. A vagyonőri igazolványon azonban már a Bittó Kft. neve szerepelt.

Nehezen igazodott el a két céghez fűződő hivatalos kötődései között az őrök területi vezetője, a Varga Zoltán közvetlen felettese is. Vallomása szerint neki volt igazolványa mindkét cégtől, de az őrszolgálati naplót és a nyilvántartást a Civil Zrt.-hez kellett leadnia. Végül ő is úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint Varga munkáltatója a Civil Zrt. lehetett, mert az „összes papírolás, és az összes okmányolás” ott zajlott.

Nem vették figyelembe a zavaros állapotokat

A bíróság hét évvel ezelőtt úgy döntött, nem számít, hogy Varga Zoltán mindig más céghez volt „úgymond bejelentve”, munkáját a Civil Zrt. alkalmazásában végezte. 2,8 milliós forintos elmaradt bért, valamint az összeg kamatait ítéltek meg neki. Az ítéletet a Fővárosi Bíróság is helybenhagyta, de a Civil Zrt. felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria 2013 szeptemberében megsemmisítette mindkét döntést, és új eljárásra kötelezte a Munkaügyi Bíróságot.

A Kúria végzéséből döbbentesen zavaros állapotok rajzolódnak ki:

  • a perekben egyáltalán nem került elő Varga Zoltán munkaszerződése,
  • a vagyonőri igazolványon a Bittó Kft. volt feltüntetve, a ruha viszont civiles volt,
  • a vállalkozási szerződés alapján bizonyítható, hogy a Civil Zrt. alvállalkozóként megbízta a Bittót azzal a kikötéssel, hogy további alvállalkozókat nem vonhat be,
  • a munkaviszony megszüntetési igazolásokon mégis két másik cég, a D-Zone 2006 és a D-Zone Security Kft. neve szerepelt,
  • felbukkant a D-Zone ügyvezetőjének írásos nyilatkozata is, amely szerint Varga 2006 májusától végig az ő alkalmazásukban állt.

A Kúria ezekből a tényekből azt szűrte le, hogy az első- és a másodfokú biróság nem vette eléggé figyelembe az alvállalkozói szerződéseket, és ha Varga Zoltán továbbra is a Civil Zrt.-t jelöli meg munkáltatójaként, akkor ennek bizonyítása a későbbiekben őt terheli.

Az elmúlt hetekben újra kezdődött elsőfokon Varga Zoltán munkaügyi pere, ahol saját ügyvédje is arról győzködte, hogy továbbiakban a Civil Zrt. helyett a D-Zone 2006 Kft.-t perelje. A nyugdíj előtt álló biztonsági őr akkor mondta fel az ügyvéd megbízását, amikor rájött, hogy a felmondását kézbesítő cégek 2002-ben illetve 2005-ben jogutód nélkül megszűntek.

Kizsigerelik a vagyonőröket

A vagyonvédelmi szektor az elmúlt évtizedben köztudottan az egyik legátláthatatlanabb üzletág volt Magyarországon. A kormány idén januárban vezette be az úgynevezett rezsióradíjat azzal a céllal, hogy garantálják: a közbeszerzéseken nem lehessen olyan alacsony vállalási díjat megállapítani, ami nem nyújt fedezetet a vagyonőr minimálbérének és a bér közterheinek a kifizetésére.

Az alvállalkozók beiktatása különösen sok szabálytalanság szűlt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal az elmúlt években rá is állt az őrző-védő cégre, és nagyjából minden tizedik munkaügyi ellenőrzés a szektorban zajlott. A munkaügyi hatóság 2012-ben az ellenőrzött közel kétezer biztonsági cég 65 százalékánál állapított meg szabálytalanságot, és a biztonsági őrök 61 százalékát foglalkoztatták szabálytalanul.

Arról nem sikerült adat szerezni, hogy a munkaügyi ellenőrzések érintették-e a Civil Zrt.-t, mert a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt 2014-ben megszüntették. A biztonsági őrök tevékenységét a Belügyminisztérium alá tartozó ORFK ellenőrzi.

Szerettük volna megkérdezni a perről a Civil Zrt.-t is, de ott elzárkóztak mindenféle sajtónyilatkozat elől, és a Bittó Kft.-hez eljuttatott kérdéseinkre sem érkezett válasz.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!