Soha nem is volt EU-jóváhagyás a 110 milliárdos M4-esen
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Nem a múlt héten dőlt el, hogy a túl magas árak miatt nem hajlandó fizetni az unió az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszát. A 2013-ban megkezdett 110 milliárd forintos projektet sohasem bólintottak rá Brüsszelben, és a magyar kormány egyszer már vissza is vonta tervet.
Az Index magyar kormányzati források alapján szerdán adott hírt arról, hogy az Európai Bizottság úgy döntött: a nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas, kilométerenkénti 4 milliárdos ár miatt nem támogatja az M4-es autópályaprojekt finanszírozását.
Közgép: Érthetetlen
A Közgép Zrt. közleménye szerint a konzorcium a legalacsonyabb árú ajánlatával nyert a nyílt, a jogszabályi előírásoknak megfelelő közbeszerzésen. Simicska Lajos cége szerint a projektrészhez tartozó 2,34 km-es szakasz felén nem egyszerűen autópálya-építés a feladat, hanem olyan új hídszerkezetek építése is, amelyeken az autópálya átvezet a Tiszán. Ennek fajlagos költségei értelemszerűen eltérnek a puszta útépítéstől. Az összesen 3 épülő műtárgy közül a legnagyobb egy új Tisza-híd, amely 756 m hosszú, több mint 28 méter széles, önmagában mintegy 8500 tonnányi acélszerkezet gyártásával és helyszíni szerelésével. A Tisza bal parti kezelőútja felett egy kisebb hidat, a jobb parton pedig egy 416 m hosszú ártéri hidat építünk.
"A Közgép Zrt. ellen tudomásunk szerint a szerződéssel kapcsolatban sem Magyarországon, sem külföldön nincs folyamatban semmilyen vizsgálat. A konzorcium a szerződésében vállaltaknak megfelelően teljesít, a helyszíni munkálatok most is folyamatosan, teljes kapacitással folynak.
A mostani sajtóhíreket és nyilatkozatokat annak tükrében is érthetetlennek tartjuk, hogy az Európai Bizottság regionális fejlesztésért felelős szóvivője ma azt közölte: a projekt uniós támogatására vonatkozó kérelmet Magyarország 2013 végén nyújtotta be Brüsszelben, de a bizottság sosem hagyta jóvá. Az pedig már 2015 januárjában megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány – az M4-es autópálya beruházástól függetlenül – költségvetési forrásból finanszírozva összekötné az M5-ös autópályát és a 4-es főutat."
Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivője, Jakub Adamowicz Brüsszelben viszont azt nyilatkozta az EUrologusnak:
Ezt a projektet 2013 végén nyújtották be EU-s támogatáshoz, de az Európai Bizottság soha nem hagyta jóvá. Magyarország visszavonta a tervet, miután a Bizottság több kifogást is emelt ellene, többek között a magas árat. Nem számítunk rá, hogy Magyarország újra benyújtja a projektet.
Az Abony és Fegyvernek közötti 29 kilométeres pályaszakasz építését 2013-ban kezdték meg. Budapestről a román határ felé tartó M4-es érinti Ceglédet, Szolnokot, Karcagot és Berettyóújfalut. A nyomvonal az M4-M8 autópálya csomópontjában kezdődik, és Törökszentmiklós határában végződik.
A beruházás Szolnok miatt politikailag kiemelten fontos beruházás volt az Orbán-kormány számára, ezért ez a beruházás is belekerült abba a pályázatdömpingbe, amelyet az uniós ciklus
A STRABAG nem ennyiért épít
A STRABAG 2,38 milliárd forintért épít egy kilométer autópályát az adott szakaszon, közölte a társaság. Más pályázók nevében nem akarnak nyilatkozni.
A cég ellen sem Magyarországon, sem külföldön nincs vizsgálat az adott szerződéssel kapcsolatban, írták.
vége felé még mindenképp el akart indítani a kormányzat. Az indításhoz azonban kapkodnia kellett, hogy ne ússzon el a 2014 végig felhasználható uniós forrás. A projekt azonban áttolódott a 2014-2020-as uniós pályázati időszakra is.
A 29 kilométeres autópályaszakaszt a NIF Zrt. pályáztatta meg három részben:
- az első az Abony és a Tisza közötti 13, 4 kilométeres, a Colas-Swietelsky konzorcium építi 46,7 milliárdért
- a második a Tisza-hidat magába foglaló 2,3 kilométeres, Közgép-A-Híd konzorcium 32,5 milliárd
- a harmadik a Fegyvernekig tartó 13, 2 kilométeres szakasz, Strabag, 31,5 milliárd.
Az Európai Bizottság nem erősítette meg, hogy kartellezés gyanúját vizsgálná az ügyben. A regionális politikáért felelős főigazgatóság viszont már tavaly jelezte, hogy problémásnak tartja a tervet, különösen a kiugróan magas árat. A Bizottság arról számolt be, hogy utasították el a projektet, csak kifogásokat emeltek, a magyar fél pedig visszavonta azt.
Innentől a magyar fél saját felelőssége, hogy elkezdi-e az építkezést. Jakub Adamowicz kiemelte, hogy az Európai Bizottság új vezetése különös figyelmet fordít a gazdaságos befektetésekre, és az eddigieknél is szigorúbban ellenőrzi a tagállami költekezést egyes projektekben. A területért felelős biztos, Corina Cretu többször is azt nyilatkozta, hogy nincs helye "luxus" befektetéseknek. Sőt, az összes projektnek lehetőleg a szociális különbségek csökkentését és a munkanélküliség felszomálását kell céloznia.
Adamowicz ugyanakkor hozzátette, a magyar kormánnyal jól tud együttműködni a Bizottság, ennek remek példája a 2007-2013-as támogatások felhasználására felállított különbizottság. Viszont a minőségellenőrzés, a közbeszerzés és a projektfelügyelet területén az EU végrehajtó szerve példamutató szigorral szeretne eljárni.
A 110 milliárdos összköltség már a kiíráskor is horribilisnek tűnt. Az NFM 2013-ban azzal magyarázta a költségeket, hogy a pálya mellett új Tisza- és Zagyva-hidat is építeni kell, valamint 27 műtárgy, köztük 6 új pályahíd épül.
A kormányzati források szerint a magas ár magyarázatát nem vették be Brüsszelben, és kartellezésre gyanakodtak.
Erre az egyelőre meg nem erősített gyanúra csütörtökön reagált Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára is. Csepreghy szerint amennyiben bebizonyosodik az Európai Bizottság kartellgyanúja az M4-es autópálya építésével kapcsolatban, a kormány ki fogja fizettetni a szankciót az érintett cégekkel.