Soha nem is volt EU-jóváhagyás a 110 milliárdos M4-esen

Nem a múlt héten dőlt el, hogy a túl magas árak miatt nem hajlandó fizetni az unió az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszát. A 2013-ban megkezdett 110 milliárd forintos projektet sohasem bólintottak rá Brüsszelben, és a magyar kormány egyszer már vissza is vonta tervet.

Az Index magyar kormányzati források alapján szerdán adott hírt arról, hogy az Európai Bizottság úgy döntött: a nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas, kilométerenkénti 4 milliárdos ár miatt nem támogatja az M4-es autópályaprojekt finanszírozását.

Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivője, Jakub Adamowicz Brüsszelben viszont azt nyilatkozta az EUrologusnak:

Ezt a projektet 2013 végén nyújtották be EU-s támogatáshoz, de az Európai Bizottság soha nem hagyta jóvá. Magyarország visszavonta a tervet, miután a Bizottság több kifogást is emelt ellene, többek között a magas árat. Nem számítunk rá, hogy Magyarország újra benyújtja a projektet.

Az Abony és Fegyvernek közötti 29 kilométeres pályaszakasz építését 2013-ban kezdték meg. Budapestről a román határ felé tartó M4-es érinti Ceglédet, Szolnokot, Karcagot és Berettyóújfalut. A nyomvonal az M4-M8 autópálya csomópontjában kezdődik, és Törökszentmiklós határában végződik.

A beruházás Szolnok miatt politikailag kiemelten fontos beruházás volt az Orbán-kormány számára, ezért ez a beruházás is belekerült abba a pályázatdömpingbe, amelyet az uniós ciklus

vége felé még mindenképp el akart indítani a kormányzat. Az indításhoz azonban kapkodnia kellett, hogy ne ússzon el a 2014 végig felhasználható uniós forrás. A projekt azonban áttolódott a 2014-2020-as uniós pályázati időszakra is.

A 29 kilométeres autópályaszakaszt a NIF Zrt. pályáztatta meg három részben:

• az első az Abony és a Tisza közötti 13, 4 kilométeres, a Colas-Swietelsky konzorcium építi 46,7 milliárdért
• a második a Tisza-hidat magába foglaló 2,3 kilométeres, Közgép-A-Híd konzorcium 32,5 milliárd
• a harmadik a Fegyvernekig tartó 13, 2 kilométeres szakasz, Strabag, 31,5 milliárd.

Az Európai Bizottság nem erősítette meg, hogy kartellezés gyanúját vizsgálná az ügyben. A regionális politikáért felelős főigazgatóság viszont már tavaly jelezte, hogy problémásnak tartja a tervet, különösen a kiugróan magas árat. A Bizottság arról számolt be, hogy utasították el a projektet, csak kifogásokat emeltek, a magyar fél pedig visszavonta azt.

Innentől a magyar fél saját felelőssége, hogy elkezdi-e az építkezést. Jakub Adamowicz kiemelte, hogy az Európai Bizottság új vezetése különös figyelmet fordít a gazdaságos befektetésekre, és az eddigieknél is szigorúbban ellenőrzi a tagállami költekezést egyes projektekben. A területért felelős biztos, Corina Cretu többször is azt nyilatkozta, hogy nincs helye "luxus" befektetéseknek. Sőt, az összes projektnek lehetőleg a szociális különbségek csökkentését és a munkanélküliség felszomálását kell céloznia.

Adamowicz ugyanakkor hozzátette, a magyar kormánnyal jól tud együttműködni a Bizottság, ennek remek példája a 2007-2013-as támogatások felhasználására felállított különbizottság. Viszont a minőségellenőrzés, a közbeszerzés és a projektfelügyelet területén az EU végrehajtó szerve példamutató szigorral szeretne eljárni.

A 110 milliárdos összköltség már a kiíráskor is horribilisnek tűnt. Az NFM 2013-ban azzal magyarázta a költségeket, hogy a pálya mellett új Tisza- és Zagyva-hidat is építeni kell, valamint 27 műtárgy, köztük 6 új pályahíd épül.

A kormányzati források szerint a magas ár magyarázatát nem vették be Brüsszelben, és kartellezésre gyanakodtak.

Erre az egyelőre meg nem erősített gyanúra csütörtökön reagált Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára is. Csepreghy szerint amennyiben bebizonyosodik az Európai Bizottság kartellgyanúja az M4-es autópálya építésével kapcsolatban, a kormány ki fogja fizettetni a szankciót az érintett cégekkel.