Tarsoly megadta magát

Frissítés. Cikkünk megjelenése után a Külügyminisztérium cikkünk minden állítását cáfolta:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Quaestor csődjét megelőző időszakban nem találkozott Tarsoly Csabával, és semmilyen levelet nem kapott a Quaestor vezetőjétől. Szijjártó Péter a csőd bejelentése után sem találkozott Tarsoly Csabával, és nem is kapott levelet tőle.

Vállalja a személyes felelősséget a Quaestornál történt pénzügyi szabálytalanságokért Tarsoly Csaba, csak a családját hagyják békén, és kártalanítsák a kisbefektetőket.  Az Index információi szerint miután visszavette a nevére a céget, ezt írta levélben Szijjártó Péter külügyminiszternek a bedőlt brókercég régi-új tulajdonosa. Úgy tudjuk, hogy ez a reménytelen üzleti helyzetét elismerő, lényegében önmegadó üzenet volt a második levél, amivel Tarsoly a korábban barátjának tartott fideszes politikushoz fordult.

Szijjártó átadta az akciótervet Orbánnak

Az Indexnek is megerősítették ugyanis, hogy a Quaestor-vezetője a Buda-Cash botrány után Szijjártón keresztül Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött egy stratégiai tervezetet, amelyben részletesen feltárta a cég rossz helyzetét, és a Buda-Cash botrányt okolta, hogy végül csődközelbe sordorta a vállalkozást. Ebben a dokumentumban konkrét javaslatokat is felvázolt, olyanokat, amelyekkel szerinte politikai támogatással az egyre rosszabb helyzetből is kimenthetik a céget.

A Szijjártónak küldött, de valójában Orbánnak címzett levélről a Figyelő számolt be előként. A lap szerint Tarsoly március 8-án vasárnap a Quaestor székhelyén válságstábot hívott össze. Tarsoly itt elmondta a munkatársaknak, hogy baj van, a sorok rendezéséig öncsődöt jelent. A sorok rendezése azt jelentette, hogy akkor még határozottan reménykedett a kormányzati segítségnyújtásban. A munkatársaknak állítólag azt mondta, Szijjártó biztosan segít.

Úgy tudjuk, a külügyminiszter teljesítette is a kérést, és az akciótervet eljuttatta a miniszterelnökhöz.

Orbán azonban nem úgy reagált, ahogy ezt Tarsoly várta.

A miniszterelnök menthetetlennek ítélte a Quaestor helyzetét, és úgy döntött, megszakítanak minden kormányzati kapcsolat a céggel. Forrásaink szerint ekkor dőlt el, hogy a külügy pénzét is azonnal ki kell venni a Quaestorból.

Tény, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház a Quaestor bedőlésének napján mentette ki 3,8 milliárdos vagyonát a brókercégből.

Információink szerint a tranzakcióban szabálytalan elsőbbséget adtak az állami kereskedőháznak, amely hétfőn délelőtt jelezte, hogy visszakéri a pénzét, a Quaestor pedig a szokásos tárgynap plusz két nap kifizetési idő helyett még hétfőn délután ki is fizette.

A kisemberek pénzét vitte a minisztérium cége?

Számos Quaestor ügyfél viszont, aki már az előző hét csütörtökén kezdeményezte a pénzkivételt, hétfőn már nem jutott hozzá saját megtakarításaihoz. Így vélhetően az ő pénzükből fizették ki a kereskedőházat.

A Quaestor hétfőn éjjel jelentette be, hogy öncsődöt kér (utóbb kiderült, hogy ez nem volt igaz), a külügy pedig alig néhány óra múlva, kedden reggel – láthatólag alaposabb vizsgálat nélkül – közleményt adott ki, hogy azonnali hatállyal felbontja az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetésére vonatkozó szerződéseket Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Figyelő cikkére reagálva azt írta: a "leghatározottabban visszautasít, amely szerint törvénytelen információi voltak a Quaestor pénzügyi helyzetével kapcsolatban."

"A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és háttérintézményeinek semmilyen törvénytelen információi nem voltak, következésképp a KKM és háttérintézményei semmilyen információt nem tudtak eltitkolni. A Quaestor csődjét – mint az közismert – az okozta, hogy a Buda-Cash és a Hungária értékpapír bedőlése után az emberek bizalmatlanná váltak a brókercégekkel szemben, elkezdték kivenni a pénzüket a Quaestortól, és a cég egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. Semmilyen titkos információról nincs tehát szó, az említett ügyfelekhez hasonlóan járt el az MNKH is, amikor a miniszterelnöki utasításnak megfelelően a tőkéjét kivette a Quaestortól. Az MNKH vezetői ezt a döntést, látva a piaci folyamatokat a miniszterelnöki utasításnak megfelelően hozták meg" – írták.

Update:

A minisztérium az Index cikkére is reagált. Azt állítják, nem felel meg a valóságnak, hogy Szijjártó Péter két levelet is kapott Tarsoly Csabától. 

Ez azért érdekes, mert időközben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre megerősítette, hogy Tarsoly tényleg írt levelet Orbán Viktornak. Lázár szerint ebben ugyanazt jelezte a miniszterelnöknek, mint a Magyar Nemzeti Banknak.