Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Fizesse ki az állam a kórházak tartozásait, követelik a beszállítók
További Belföld cikkek
-
Felpofozott és csavarhúzóval lábon szúrt buszsofőr, sörrel leöntött ellenőr – egyre több atrocitás éri a MÁV dolgozóit - Gyurcsány Ferenc: Orbán Viktor önzése miatt fejenként 40 ezer forinttal lettek szegényebbek a magyarok
- Itt az ideje, hogy megismerjük az igazi Indiana Jonest, aki magyar volt
- Több magyar városban is veszélyessé vált a levegő
- Magyar Péter bejelentkezett a köztévé szilveszteri műsorába
A kórházak közel 90 milliárd forintos adósságának azonnali és teljes kifizetését követelik az orvostechnikai beszállítók. A cégek több javaslatot tettek a kormánynak. Az adósság újratermelődését az egészségügyből kivont források folyamatos visszapótlásával, és a fizetős ellátások bevezetésével lehetne elkerülni. A cégek azt is követelik, hogy a jövőben vagy hajthassák be azonnal a tartozásokat, vagy írhassák le azt a közterheikből.
Barkácsmódszerekre, a betegellátást veszélyeztető megoldásokra kényszerítheti a kórházakat a 90 milliárdos adósság, állítja az orvosi műszereket szállító cégeket képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) és az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete. A két szervezet a héten válságtanácskozást tartott, miután világossá vált számukra, hogy az állam nem tudja teljes egészében visszafizetni a kórházak közel 90 milliárd forintra hízott tartozásait.
A kórházi orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai és egészségügyi informatikai beszállítók nagy többségét képviselő szervezetek három pontban fogalmazták meg javaslataikat a kormányzatnak, és ezeket el is küldték Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek és Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárnak.
A rekordméretű adósságállományt állami fenntartású, államilag szigorúan kontrollált kórházak halmozták fel, írják közleményükben. Az adósság már teljesített szolgáltatásokra és felhasznált eszközökre vonatkozik, amiért így az államnak kell teljes mértékben helyt állnia. Az ETOSZ és az OSZ ezért arra kéri a Kormányt, hogy 2015 áprilisában minden jogszerűen fennálló kötelezettségét teljes mértékben és feltételek nélkül teljesítse.
A szervezetek szerint az adósságcsapdából úgy lehet kitörni, ha az ország mindenkori teljesítőképességéhez igazodva visszapótolják az egészségügyből az utóbbi években kivont forrásokat. Az ETOSZ és az OSZ javaslata szerint megfontolandó, hogy az Egészségbiztosítási Alap Természetbeni ellátások kiadási előirányzata a következő 5 évben évente 5 százalékkal növekedjen, 2021-től pedig ez a bővülés a mindenkori GDP éves növekedési üteméhez igazodjon. A kórházak így folyamatosan átállhatnának a valós finanszírozásra, ami számos, jelenleg ellentmondásosan kezelt kérdést megnyugtatóan rendezhetne.
Az intézményrendszer alulfinanszírozottságának visszafordítását szintén segítené, ha a kormány nem zárkózna el a magánforrások felhasználásától. Az ETOSZ és az OSZ javaslata szerint a külön jogszabályban foglalt terápiás és/vagy ellátási szakterületen, megfelelő garanciák mellett nemcsak az állami intézményekben nyújtott tisztán magánszolgáltatás, de egyes esetekben még a részleges és önkéntes betegtérítési díj (co-payment) is megnyugtatóan alkalmazható lenne. Ez évente összesen akár tízmilliárdos nagyságrendű extra forrást is jelentene.
A szervezetek szerint nem tartható fenn, hogy a beszállítók jóindulatán álljon vagy bukjon egy-egy intézmény helyzete, és a beszállítók hitelezzék az intézményeket, azaz végső soron az államot. Mostanra olyannyira tovagyűrűzött az adósságcsapda, hogy a beszállítók nagy részének komoly problémát okoz az állami kintlévőségeik finanszírozása. A fenntartható finanszírozás rendszerének kidolgozásáig és életbe léptetéséig több olyan elem bevezetését javasolják, amelyekkel megakadályozható az adósságállomány újratermelődése.
Az ETOSZ és az OSZ azt javasolja, hogy a beszállítók az Állami Egészségügyi Ellátó Központ felügyeletével közvetlenül hajthassák be tartozásukat az OEP-nél vagy az adósságot számítsák be a cégek közteherviselési kötelezettségeibe. A két szervezet ezért arra kéri a kormányt, hogy a parlament sürgősséggel alkosson meg egy olyan átmeneti jogszabályt, amely megteremti a kórházakkal szembeni határidőn túli kintlévőségek köztartozásokba történő beszámítását. Ez a speciális jogszabály mindaddig életben maradna, ameddig az intézmények határidőn túli tartozásállománya megnyugtatóan meg nem szűnik.
Február 23-án Zombor Gábor egészségügyi államtitkár azt mondta : az idei költségvetésben 60 milliárd forint van adósságkonszolidációra, ez ugyanakkor kevesebb, mint a teljes kórházi adósság . Zombor bejelentése után információink szerint a kórházak fizetése fegyelme még rosszabb lett. A kórházak az adósságkonszolidációval egy időben, április elsejétől az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásába kerülnek. Úgy kell átalakulniuk, hogy az adósság ne termelődjön újra. A kormány szerint kórházakat nem fognak bezárni, de a párhuzamos ellátásokat meg kell szüntetni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
