A Fidesz hívta a kazah fiúkat, akiknek mostanra repülőparkjuk van

Mintha haza járnának, a magyar kormány tagjai az utóbbi időben úgy pörgették fel a kazahsztáni utazásokat. Orbán Viktor miniszterelnök kedden több mint 100 fős delegációval repült Asztanába, de előtte külön-külön, jóval kisebb felhajtással Fazekas Sándor mezőgazdasági és Szijjártó Péter külügyminiszter is járt a kazah fővárosban.

Régi motívum a kun–kazah rokonság

A nagy otthonosság tükröződött Orbán Viktor szerdai beszédében is, amikor a kazah vezetést biztosította arról, hogy a magyarok Brüsszelben idegenek, keleten viszont rokonokhoz mehetnek:

az embernek keletre kell utaznia, hogy otthon érezze magát.

A miniszterelnök által emlegetett rokonságmotívum nem először bukkan fel a párt retorikájában. A Fidesz már több mint 20 éve ápolja kisebb-nagyobb lendülettel a kazah kapcsolatokat, és lényegében ennek köszönhető, hogy informális szálakon is kiépült a kapcsolat Nazabajev elnök környezetével.

A sajtóban kalandos életű vállalkozóként emlegetett kereskedőház-vezető, Horváth László a karcagi hátterű gazdasági miniszternek, Varga Mihálynak köszönheti, hogy ritka jó kapcsolati tőkét gyűjthetett a kazah vezetésben.

Horváth a kormány által meghirdetett keleti nyitás kulcsfigurája, egyben a kazah bejegyzésű cég, a Kazahsztáni Magyar Kereskedőház Too. (kft) tulajdonosa is.

Horváth a 1980-as évek elején a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezett. A felvételi után meggyőzték, hogy a Szovjetunióban is folytathatná tanulmányait. A laza iskolai fegyelem ígérete miatt beadta a derekát, és elutazott Moszkvába. A KGB (ma az FSZB) fennhatósága alá tartozó határőrtiszti főiskolában azonban csalatkoznia kellett, mert kemény sorkatonai napirend várta. Átverve érezte magát, ezért nyolc hónap után hazakérte magát, és végül Szentendrén végezte el a katonatiszti főiskolát. Rövid ideig mégis határőr lett belőle, de továbbra sem bírta összeütközések nélkül a katonai fegyelmi kereteket, leszerelték azzal, hogy a katonai normák betartására képtelen.

Kellett egy oroszul tudó ember

Varga Mihállyal, Karcag fideszes képviselőjével az '90-es évek elején ismerkedett meg. Varga az üzleti vonalra váltó Horváthot oroszos kapcsolatai miatt hívta fel, amikor a párt eldöntötte, hogy a kazah–kun rokonságra alapozva felveszik a diplomáciai kapcsolatot az ázsiai szovjet utódállammal. Ezután évekig lejárt Karcagra, ahol Fazekas Sándor, jelenlegi mezőgazdasági miniszter támogatásával végül 1998-ban megnyitották a diplomáciai képviseletet, és Horváthból tiszteletbeli konzul lett.

Horváth az előkészítő munka során, majd tiszteletbeli konzulként ismerkedett meg a „fiúkkal”. Állítása szerint ekkor volt alkalma összebarátkozni a Nazarbajev család több fiatalabb tagjával, akik többször is eljöttek Magyarországra, és nem csak a politika foglalkoztatta őket. Horváth vitte őket „erre-arra”, sőt segített nekik megvenni az első autójukat is.

A sors úgy hozta, hogy többüknek azóta magánrepülőgép-flottájuk van.

Horváth szerint az időközben jelentősen meggazdagodott fiúk ma sem feledkeztek meg róla, ezért, ha kimegy Kazahsztánba, ma is fogadják, külön autó viszi az országban. „Ebből óriási dolgokat lehetne csinálni” – állítja Horváth, aki az elmúlt két évtizedben azért az országhatáron belül is impozáns üzleti életrajzot hozott össze magának: volt például igazgatóság tag a Magyar Fejlesztési Bankban, később volt ügyvezető és igazgatósági elnök a Vegyépszer-közeli Chemimontázs Kft.-nél, majd megalapította a L. A. C. Holdingot, amely több mint százféle dologgal foglalkozik, például legutóbb beszállt a pénztárgépbizniszbe is. Vannak vendéglátóhelyei, és ő vezeti a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-t is.

Horváth szerint azonban nem ment könnyen az indulás. A kereskedőház-alapítás első variációja egyáltalán nem működött. Ezért találták ki, hogy teljesen magyar cég helyett egy kazah székhelyű vállalkozással köt szerződést a Magyar Nemzeti Kereskedőház. Ez lett Horváth központi cége, a L.A.C. Holding által alapított Kazahsztáni Magyar Kereskedőház Too. (Kft.), amely három városban öt alkalmazottal működik. A kazah kereskedőház volt a harmadik a keleti nyitás cégei között. Baku és Moszkva után a kazah fővárosban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter képviseltette magát a 2013-as megnyitón. A keleti nyitás meghirdetése után természetesen bekerült Szijjártó Péter külügyi és külkereskedelmi miniszter látóterébe is.

A tengizi példát követné

Horváth szerint jelenleg 4-5 ígéretes projektet futtatnak. Az üzletember az Indexnek azt mondta, hogy a kereskedőház több kazah kiemelt projektekből próbálja kivenni a részét, és bekapcsolódott az „Agrobusiness 2020” és a „Stratégia 2050” programokba, ahol az agrárirányú oktatás, a kutatás és a szakmai tanácsadás a fő célkitűzés. Horváth szerint Magyarország elképesztően sokat profitálhatna abból, ha itthon is támogatnák azt az elgondolását, hogy vetőmagtermesztő állomásokat hozzanak létre. A Vegyépszer tengizi beruházását is megjárt Horváth szerint ezeket az állomásokat is az ott megtanult módszerrel kellene létrehozni, és egy teljes körű ellátó rendszert kellene kiépíteni, de cserébe Magyarország vetőmag-nagyhatalommá válhat. A kihasználatlan kazah földterületek termelésbe való bevonására, a zöldmezős beruházások megvalósítására már létre is hozták a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vezetésével a Flora Konzorciumot.

A másik előrehaladott állapotban lévő terv a gyógyturizmus beindítása. Horváth szerint Kazahsztánban nagyon jó híre van a magyar egészségügynek, ezért érdemes lenne mielőbb lehetővé tenni, hogy a gyógyulni vágyó kazahok beutazhassanak Magyarországra.

Orbán Viktor kazah útja előtt a Miniszterelnökség nem a bejáratott kapcsolatokat választotta, hanem a Magyar Nemzeti Kereskedőházon keresztül szervezett be száz üzletembert a kíséretbe. A meghívottak jó része nem az eddig ápolgatott kereskedelmi kapcsolatok alapján került a listára, így utazott ki például Mészáros Lőrinc és felesége a mangalicatelepet létesítő Búzakalász 66 Felcsút Kft. képviseletében, vagy így került a listára Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója.

A kazahsztáni megnyilatkozások alapján úgy tűnik, hogy Orbán a kapcsolatok zászlóshajójának a Molt tartja, ezért vitte magával a magyar olajvállalat vezérigazgató-helyettesét, Fasimon Sándort. De stratégiai célja lehet a látogatásnak a direkt légi kapcsolat kiépítése is. Ez a feladat a Wizz Airre várhat; a céget Váradi József vezérigazgató képviselte. A miniszterelnök állítólag atomipari együttműködésben is reménykedik.