Borat Kazahsztánjának nézték Magyarországot a norvég sztárépítészek

A múzeumnegyed urbanisztikai és demokratikus problémáit is feledtette az a három látványterv, amellyel egyetlen napon árasztották el a médiát. A látványtervek jellegzetessége, hogy azokon még egy régi budi is varázslatosan néz ki. Lars von Trier-i kiábrándultság kell ahhoz, hogy az ember ne lelkesedjen, ha ebben a bombasztikus stílusban óriás múzeumi épületeket prezentálnak.

Kit érdekel, hogy néhány politikai marketinges és meg nem nevezett politikus döntötte el, hol és mire költsenek el hirtelen 150 milliárdot, ha ilyen szép jövőképeket lebegtetnek meg a szemünk előtt?

Mert valóban, a három új múzeumépület terve a maga nemében csodás. Ahogy szavazásunkból is látszott, a norvég Snøhetta épülete mindenkit lehengerelt. Annál érdekesebb, hogy a norvégok azt gondolhatták, Magyarország tényleg olyan világ háta mögötti hely, mint amilyennek a hírekből látszik, és itt talán még internetünk sincs. Szóval senkinek nem tűnik fel, hogy ezt az épületet 2007-ben már megépítették, igaz Oslóban, ami drága hely, magyarok tök ritkán jutnak el oda.

A Snøhetta remek operaházat épített két egymásba forgatott ékből: pont olyan módon, mint ahogy a budapesti tervben is látható.

Meglepő egyezéseket mutatnak Zoboki gerillatervének részleti is. Mi a tervet, amivel az építész meg akarja támadni a hivatalos procedúrát, makoveczistának neveztük eklektikussága miatt, amellyel egymáshoz nem illő stílusokat ragasztott össze. Az egyes részleteknek azonban megvan a határozott előképük.

A Várba tervezett épület homlokzata, az oszlopsor, az arányok nem egyszerűen emlékeztetnek a híres berlini Altes Museumra, hanem gyakorlatilag azt hozzák el Budapestre. A belső teret meghatározó nagy bevilágító pedig – ahogy Mélyi József művészettörténész felhívta a figyelmünket - a neoklasszicista stílusú Szovjetpalotát idézi.

A SANAA tervének egyelőre nem látjuk a már megépült eredetijét, ha hallott róla, írja meg nekem.