A lényeg az volt, hogy pusztuljon a cigány

A Fővárosi Ítélőtábla pénteken lezárta a bizonyítási eljárást a romagyilkosságok perében. Elkezdődtek a perbeszédek, amelyek viszont napokon át fognak tartani.

A másodfokú per első, szerdai tárgyalásán indítvány volt arra, hogy az ítélőtábla szerezze be, hogy állnak a romagyilkosságokkal kapcsolatos egyéb eljárások. Most ismertették, mit tudtak meg.

Kiderült, hogy már nem keresik a titokzatos besenyszögi negyedik gyanúsítottat. Az elsőfokú ítélet tényként kezeli, hogy a besenyszögi vadász kirablásakor, amikor a fegyvereket szerezték, volt egy negyedik támadó is a K. testvéreken és P. Zsolton kívül, aki nem Cs. István volt, de sosem derült ki, kicsoda. 2013 augusztusban, az elsőfokú ítélet kihirdetése után újra elkezdtek nyomozni az ügyben. Most elhangzott, hogy a nyomozók látókörébe került egy P. Attila Pál nevű ember, de végül – például a tanúvallomások és kriminálpszichológusi vélemény alapján – egyértelműen kizárták őt mint lehetséges elkövetőt, és nem találtak senki más gyanúsítható embert, ezért a nyomozás felfüggesztéséről határoztak.

Nyafi hamis tanúzásért felel

Az F-né Ny. Éva, Nyafi elleni eljárás még tart. A Perényi 1 szórakozóhely vezetőjét, akinek viszonya volt az elsőrendű vádlottal, K. Árpáddal, az első fokon eljáró bíró,  Miszori László jelentette fel hamis tanúzásért 2014 áprilisában. A nyomozást még akkor el is rendelték. Nyafi el is ismerte, hogy a tárgyalások során hamis vallomásokat tett.

A perbeszédek közül az első az ügyészé, Péter Gyöngyié volt. Körülbelül egy órán át beszélt, sokszor annyira halkan, erőtlenül, hogy egy-egy köhögés, széknyikordulás, de néha még a jegyzetelő újságíró lapozása is elnyomta a hangját, a hallgatóság soraiban emiatt sokszor szinte lehetetlen volt követni, mit mond. Az ügyészség álláspontjának a lényege nem változott: szerintük nincs ok az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére. Kisebb korrekciókat kérnek csak.

Ügyészség: A 13 év túl kevés

Az egyik dolog, amit szeretnének elérni, hogy a "védekezésre képtelen személy sérelmére" minősítő körülményt is vegyék fel a többi mellé, mert az elkövetők Kislétán alvó emberre lőttek, közvetlen közelről.

Az ügyészség az első három vádlott büntetésével elégedett, hiszen a lehető legszigorúbbat, a tényleges életfogytiglant kapták első fokon. A negyedrendű vádlott, a bűnsegédként elítélt Cs. István esetében a vádhatóság szerint a kiszabható maximumhoz, a 20 évhez képest "eltúlzottan enyhe" az a 13 év fegyház, amit kapott. Az ügyészség szerint Cs.-nek lehetősége lett volna megakasztani a támadássorozat, legalább két ember életét megmenthette volna, ha szól a rendőrségnek, ezért érdemel súlyosabb büntetést.

A védőbeszédek előtt még szót kaptak az úgynevezett sértetti képviselők, azok az ügyvédek, akik az áldozatok, illetve az ő családtagjaik érdekeit képviselik. Közülük többen nem jöttek el a pénteki tárgyalásra. Megjelent viszont Helmeczy László, aki a tiszalöki áldozat, Kóka Jenő nevében beszélt.

Hiányoznak a felbujtók, az ötletgazdák

Helmeczy "egészen elképesztő nyomozati hiányosságokat" említve élesen bírálta a nyomozó hatóságok munkáját, és dicsérte az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszéket, amelynek ebből a silány nyomozati anyagból kellett dolgoznia. "Szögezzük le: az elsőfokú bíróság kimagasló munkát végzett" - mondta.

Helmeczynek jutott a szerep, hogy újra feltegye az ügy legsúlyosabb, megválaszolatlanul maradt kérdéseit: 

• Ki volt a besenyszögi negyedik?
• Ő részt vett-e a többi támadásban is?
• Talán mégis jogos a romák félelme, mégiscsak volt sötét színű terepjáró?
• Hol vannak az ötletadók, a felbujtók, a bűnsegédek?

Kóka Jenő az Olaszliszkán meggyilkolt Szögi Lajos édesapjának volt a beosztottja. Helmeczy szerint nem véletlenül lett éppen ő a romagyilkosok áldozata, szándékosan választották is, de biztosan nem egyedül. A vádlottak nem szabolcsiak, ugyan hogyan tudták volna segítség nélkül megtalálni éppen ezt az embert, érvelt.

Az ügyvéd újra firtatni kezdte az állam felelősségét, szerinte az áldozatvédelmi törvény módosítására lenne szükség ahhoz, hogy az áldozatok megfelelő kártérítést kapjanak.

A tatárszentgyörgyi áldozatokat képviselő ügyvéd, Csonka Árpád nem beszélt hosszan. Jelezte, hogy egyetért az ügyésszel és Helmeczyvel, de volt néhány egyedi meglátása. Szerinte a népirtás bűncselekményét is meg lehetne állapítani az ügyben, mert "a vádlottak a cigányság egészét parazitának tartották", mindegy volt nekik, milyen korú és nemű az áldozatok,

a lényeg az volt, hogy pusztuljon a cigány.

Csonka felidézte, hogy a vádlottak a bíróságon többször is ezekkel a szavakkal tagadták a bűnösségüket: "nem öltem embert". Szerinte azért választották ezt a megfogalmazást, mert a cigányokat nem tartják embernek.

Pénteken belekezdett a védőbeszédébe K. Árpád ügyvédje is, nagyjából két óra alatt a feléig jutott. Az ő célja elsősorban a védencét tényleges életfogytiglannal sújtó elsőfokú ítélet hatályon kívül helyeztetése. Már a szerdai nap is nagyrészt K. eljárási kifogásairól szólt, most az ügyvéd vágott bele abba, hogy pontról pontra végigmenjen mindenen, amit hibásnak tartanak az eddigi eljárásokban. Szerinte például sérült K. Árpád védelemhez való alkotmányos alapjoga, a törvényszék bírájánál pedig sérült a pártatlanságába vetett bizalom.

Az ügyvéd a szerdai tárgyaláson fogja befejezni az elsőrendű vádlott védőbeszédét, ezután a többi védőbeszéddel folytatódik majd a másodfokú per. Ezeknek a hosszán is múlik, hogy
május 8-án ki tudják-e majd hirdetni az ítéletet.