Alajos, Leila
20 °C
36 °C

A jogászok kezébe került az ország

orban viktor ketarcu
2015.04.30. 11:11 Módosítva: 2015.04.30. 11:57
Május 2-án, szombaton lesz huszonöt éve, hogy megalakult a rendszerváltás után az első szabadon választott parlament. Akkor még 386 tagú volt, most 199 képviselőnk van. A bajusz nagyobb divat volt, a fiatalság nem volt kizáró ok, és akkor még nem szavaztak, hanem bekerültek határon túl születettek a parlamentbe. Összehasonlítottuk a mostani országgyűlést a huszonöt évvel ezelőttivel.

Kéri Kálmán nyugalmazott pincemester és vezérezredes, az MDF országos listáján mandátumot szerzett parlamenti képviselő 88 éves 10 hónapos és 7 napos volt, amikor 1990. május 2-án megalakult a magyar parlament (1994-ben egy nappal a parlamenti ciklus lejárta előtt halt meg). Ő volt a 386 tagú országgyűlés legidősebb tagja, így az alakuláskor annak korelnöke.

Az egy éve, május 6-án felállt mostani, már csak 199 tagú parlament korelnöke az akkor 78 éves 5 hónapos és 4 napos Turi-Kovács Béla (Fidesz) volt úszómester és miniszter. (Egyébként a 25 éve kezdődött rendszerváltozás óta a korelnököt mindig a jobboldal adta, az MDF-es Kéri után kétszer az előbb KDNP-s, majd fideszes Varga László, utána kétszer a fideszes Horváth János, és most Turi-Kovács).

Ha azonban a korelnökök közti tízéves korkülönbségből bárki is arra következtetne, hogy a mai (vagyis a tavaly megalakult) országgyűlés fiatalabb, mint az akkori volt, nagyot tévedne. Nemcsak a 80 fölöttiek tűntek ugyanis el – abban a parlamentben még egy 1901-es születésű képviselő volt, az MSZP-s Demény Pál –, hanem lényegében a 30 alatti generáció is. Akkor az a Glattfelder Béla volt a legfiatalabb képviselő, aki a parlament alakulása után néhány nappal lett 23 éves, és rajta kívül még 32 huszonéves képviselő ült a törvényhozásban (összesen a képviselők 8,55 százaléka). A 2014-ben alakuló országgyűlésben 27 évesen 2 hónaposan 1 naposan Dúró Dóra volt a legfiatalabb képviselő (négy évvel korábban szintén ő), és rajta kívül csak hárman ültek a parlamentben 30 alattiak (az összes képviselő két és fél százaléka). Szintén árulkodó adat az országgyűlés elöregedéséről, hogy 1990-ben a képviselők több mint 70 százaléka 50 év alatti volt, míg a 2014-es parlamentben már csak 58 százalék volt ez az arány.

És hogy hogyan változott még 25 év alatt az országgyűlés? Az alábbi infografikánkról sok minden kiderül.

parlament infografika
Fotó: szarvas

Mivel egy pixel többet mond ezer szónál, nagyon nem is magyarázzuk túl, csak néhány érdekességet megemlítenénk felsorolásszerűen.

  • Most már választhattak, parlamentbe viszont nem kerültek be határon túli magyarok, miközben 1990-ben még 17, a trianoni határokon túl született képviselő ült a parlamentben. Többségük Erdélyből költözött át, de az SZDSZ-es Vásárhelyi Miklós például Fiuméban született.
  • Észrevehetően nőtt a vidéki képviselők aránya – ez összefügg egyrészt az SZDSZ akkori jelentős súlyával, másrészt azzal, hogy 1990-ben még voltak megyei listák, amelyek első, befutó helyeire több párt is országszerte ismert, fővárosban élő jelölteket tett.
  • A bajuszosok aránya észrevehetően csökkent, a szemüvegeseké – és ez összefüggésben lehet a parlament elöregedésével is – láthatóan nőtt.
  • A nők aránya csak enyhén emelkedett.
  • Teljesen eltűntek a parlamentből az állatorvosok: 1990-ben még 13-an szereztek mandátumot (még az urbánusnak mondott SZDSZ-nek is volt állatorvosa), tavaly már senki.
  • Az orvosok száma és aránya szintén látványosan csökkent: 40-ről 6-ra, vagyis amíg 10 százalék fölött volt 1990-ben, a mostani parlamentben már csak 3 százalék.
  • A jogászok viszont egyre inkább hatalmukba veszik az országot. Az arányuk 18,65 százalékról 25,63 százalék fölé nőtt, vagyis a mostani parlamentben már minden negyedik képviselőnek jogi diplomája van.
  • A papok és lelkészek aránya enyhén, a színészeké és előadóművészeké nagyobb mértékben csökkent. Előbbiek száma 12-ről 5-re mérséklődött (3 százalékról 2,5 százalékra), utóbbiaké 7-ről 1-re. És míg az 1990-es parlamentben a pártok marketingszempontból országosan ismert színészeket nyertek meg jellemzően listás jelöltnek (Bánffy György, Darvas Iván, Székhelyi József), most az egyetlen színész végzettségű képviselő a nyíregyházi egyéni mandátumot szerzett helyi színész, Petneházy Attila.