A Rákosi- és a Kádár-kor is kérdés az érettségin

Az idei írásbeli történelemérettségi feladatlapján rövid kérdések szerepelnek a reformációról és a kiegyezésről, választható esszékérdések a Szent István-i államszerkezetről, II. Józsefről, az amerikai alkotmányról, a Rákosi-éra iparosításáról és a Kádár-korszak életmódjáról, értesült az Index. Kicsit sok a feladat, de a kérdések viszonylag könnyűek, értékelte első látásra a feladatlapot egy tanár.

Most is érzékelhető az az évek óta tartó trend, hogy a források rövidülnek, és a feladatlapok egyre inkább tényekre és adatokra kérdeznek rá. A kérdések nagyobb része a felvilágosodás kora utáni korszakokra vonatkozik, kevés feladat van az antikvitásból és a kora középkorból.

Az írásbelit történelemből a 2005-ös érettségi reform vezette be, addig csak szóbeli vizsgát kellett tenni ebből a tárgyból. A középszintű vizsga reggel nyolckor kezdődött, és háromórás. 

A vizsga két feladatsorból áll. Az első felében 10-12 egyszerű, rövid választ igénylő feladat van, amelyeket források (szöveg, térkép, grafikon, kép stb.) segítségével kell megválaszolni. A második részben esszéfeladatok vannak. Ezek közül hármat kell részletesen kifejteni írásban: egy egyetemes történelemre vonatkozó feladatot és kettő, magyar történelemre vonatkozót.

Az írásbeli feladatsort 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. A feladatok mintegy felét a XIX. és a XX. század történelme adja. A diákok történelmi atlaszt és helyesírási szótárt használhatnak.

Az emelt szintű írásbeli 4 órás. Ez is két két feladatsorból, (rövid választ igénylő feladatok, kifejtendő feladatok) áll, de a kérdések nehezebbek.   

Történelemből középszinten 74 626-an, emelt szinten 6372-en tesznek ma érettségit. Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb és szlovák nyelven; emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is tesznek vizsgát történelemből.