Súlyos következményekkel járna, ha Orbán bezáratná a menekülttábort

Azt akarjuk, ne jöjjenek többen. Akik itt vannak, menjenek haza! Ezt a tábort nem fejleszteni kell, hanem bezárni, a benne lévőket haza kell küldeni!

– Orbán Viktor miniszterelnök ma Debrecenben gyakorlatilag a menekülttábor bezárására tett ígéretet. Ez a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció után egyáltalán nem váratlan, szakmailag azonban nehezen értelmezhető lépés.

„A miniszterelnök dönthet a debreceni menekülttábor bezárásáról, de helyette nyisson inkább négy olyat, ahol a menedékkérők emberi körülmények között vannak elhelyezve” – mondta az Indexnek Orbán Viktor bejelentése után Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A nyilakozathoz egy képet mellékelt a tábor egyik „szobájáról”:

A debreceni menekülttáborról megoszlanak a vélemények: egyes civilek szerint a körülményekhez képest jól működik, mások szerint tarthatatlanok a viszonyok.

Az egykori Esze Tamás laktanya egy részéből azért hoztak létre a rendszerváltás után befogadóállomást, mert attól tartottak, a Szovjetunióból menekültek özöne indul majd meg Közép- és Nyugat-Európa felé. 1994-ben, amikor a befogadóállomások kihasználtsága alig érte el az 50 százalékot, úgy tűnt, a debreceni táborra nem is lesz szükség.

Az 1995-ös nyári szerb előretörés után megindult boszniai-hercegovinai menekülthullám tette világossá, hogy mégis kelleni fog a tábor. Első körben 150 főt Békéscsabáról, majd 400 főt a bezáró Nagyatádról fogadtak be (további információ a tábor történetéről a Magyar Helsinki Bizottság 1996-os Táborlakók című kiadványában érhető el).

A legnagyobb nyitott állomás

Az intézményt ma a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal működteti, megalakulása óta a legnagyobb tábor Magyarországon. Pardavi szerint Debrecenben tipikusan menedékkérők tartózkodnak: vagyis olyan határátkelők, akik menedékjogot kértek Magyarországon.

Korábban arra is volt példa, hogy elismert menekülteket is elhelyeztek elkülönített „integrációs házakban”, azaz kisebb barakkokban.

Kisebb kitérőktől eltekintve a debreceni mindig is nyitott befogadóállomás volt: 2001 szeptemberében azonban egy időre bezárták, a szeptember 11-i terrortámadást követően ugyanis sok afgán menedékkérő tartózkodott a táborban. A tiltakozások miatt végül az intézkedést feloldották.

A nyitott befogadóállomás azt jelenti, hogy alapesetben a menedékkérők napközben elhagyhatják a területet, a BÁH engedélyével akár hosszabb időre is. Jelenleg egyetlen zárt része a tábornak az az őrzött menekültügyi befogadóközpont, ahol a menekültügyi őrizetbe vett menedékkérőket helyezik el.

Egyes civilek szerint a tábor legnagyobb hibája a mérete: az UNHCR adatai szerint 2014-ben 807 fő (vészhelyzet esetén plusz 120 fő) a befogadóképessége, de jellemzően ennél nagyobb zsúfoltságban, az egyéni és kulturális igényeket figyelembe venni képtelen rendszerben élnek a táborban a bentlakók.

Szakértők szerint a debreceni mindig is az egyik legrosszabb elhelyezési körülményeket nyújtó állomás volt. A kisebb állomásokon, például Vámosszabadiban sokkal jobbak a körülmények, legalábbis a bentlakók beszámolói szerint.

Kérdéseinkkel a Bevándorlási Hivatalt is megkerestük. A hivatal válaszában azt írta, a befogadó állomásaikon az elhelyezést több ágyas szobákban biztosítják. A tábor normál esetben 823 embert tud fogadni, most 1188-an vannak az intézményben. „Az Európai Unió normáinak megfelelő ellátás biztosított a befogadó intézményben élők számára, például étkeztetés, egészségügyi alapellátás, stb." – írták.

A lehetőségekhez képest rendben

Kováts András, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója azt mondta:

A bezárást ők sem támogatják, illetve csak akkor, ha a szolgáltatások színvonalát garantáló alternatíva állna rendelkezésre. „Nem csökkentésre, hanem férőhelybővítésre ösztönözzük a kormányzatot” – jelentette ki, kifejtve, hogy a tábor jelenleg csúcsra van járatva. Kováts azt is kifejtette:

Nem észlelik azt az elképesztő lakossági ellenállást, amire a politikusok próbálnak építeni.

Pardavi szerint fontos lenne például, ha a lakótelepi megoldás helyett elérhető lenne családi szállás, vagy védett szálló az egyedülálló nőknek. Egy 150 fő körüli szálláson a gyermekorvosok, szociális munkások is könnyebben eljutnak klienseikhez.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a debreceni városi rendőrfőkapitány többször nyilvánosan elismerte, hogy a menekülttábor nincs negatív hatással Debrecen általános közbiztonságára. Helyi politikusok közben mégis rendszeresen kampányolnak a menekültek jelenléte ellen.

A tábor bezárása korábban is felmerült, de a kormány maga is tudja, hogy meg van kötve a keze: mivel rengeteg szolgáltatást EU-s támogatásokból finanszíroznak, a támogatási szerződések előírják, hogy öt évig a meghatározott feladatra kell használni például a felújított épületeket. A tábor bejáratánál elhelyezett kiírás szerint a jelenlegi kapacitásbővítés is az EU Menekültügyi Alapjának támogatásával valósul meg.