Káros a reklámtörvény módosítása

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei hangsúlyosan kérik a kormányt a jogszabálytervezet azonnali visszavonására tekintettel annak káros hatásaira. A szakmai szervezetek meglátása alapján a médiapiac ilyen mértékű szabályozása szakmailag indokolatlan és a teljes gazdaság számára rendkívüli mértékben veszélyes.

A megjelent törvénymódosító javaslat szakmai- és piacműködtetési szempontok szerint is indokolatlan mélységben kívánja szabályozni a hazai médiapiac működését, amely előre nem látható veszélyt rejt magában tekintettel arra, hogy semmilyen hatástanulmány és semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg.

A módosító törvénytervezet súlyos piaci hátrányba sodorja a kis- és középvállalkozókat, és elmélyíti versenyhátrányukat a globális szereplőkkel szemben.

A tervezett intézkedés a szakmai szervezetek megítélése szerint súlyosan sért alkotmányos (a szerződéskötés szabadsága) és európai uniós (szolgáltatások szabad áramlása) irányelveket.

A piaci szereplők számára teljességgel elfogadhatatlan a törvényjavaslat indoklásában hivatkozott piactorzító hatás, tekintettel arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2008-as vizsgálata megállapította, hogy a piacon működő bónusz rendszer nem igényel beavatkozást. 

A felkészülési idő nélkül (kiemelten: egy szerződéses kötöttségek ezreivel terhelt üzleti év közepén) bevezetett esetleges módosítás a piac azonnali instabilitáshoz vezet, amely súlyosan visszaveti a médiaköltéseket, ezáltal az iparági károkon túl súlyos költségvetési bevétel csökkenést is okoz, áll a közleményben.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is ellenzi a módosítást. Közleményükben leszögezik, hogy a gazdaságnak és a médiaiparágnak szüksége van a hatékony szabad piaci működésre, a bónuszrendszer szabályozásával kapcsolatos törvény azonban szakmai egyeztetésre szorul.

A tervezett intézkedéscsomag következménye a piaci koncentrációs folyamatok felgyorsulása, a hazai kis és közepes méretű médiaszereplők további háttérbe kerülése lehet, és egészségtelen struktúrájú piac kialakulása várható.

A nem kellőképpen végiggondolt szabályozás következtében az ügynökségi piac finanszírozhatatlanná válhat, ezzel együtt megnő a média oldal pénzügyi kockázata és hatalmas adminisztrációs teher hárul a hirdetőkre és a médiavállalatokra. A nagy hirdetőpartnerek feltehetően nem fognak majd többszáz médiummal egyenként megállapodni, így megint a globális platformok és multinacionális szereplők kerülhetnek előnyös helyzetbe. Ez leginkább a kis- és közepes méretű vállalkozások számára okoz jelentős problémát, ami a médiapiaci folyamatokat tekintve a médiapluralizmus további gyengüléséhez is vezet. 

A rendelkezés a fentieken túlmenően ellentétes a kormány által meghirdetett céllal, miszerint kiszámítható gazdasági környezetet akar teremteni a magyarországi cégek számára. Elég csak arra tervre utalni, hogy a bónusz-rendszer eltörléséről és a teljes reklámpiac felborításáról szóló jogszabály az elfogadása után gyakorlatilag rögtön életbe lépne. A szinte egyik napról a másikra bevezetett módosítás rendkívül sérülékennyé és instabillá teszi a piacot, a hazai és nemzetközi szerződéses kötöttségek ezreivel terhelt üzleti év közepén, így további csökkenést hoz a médiaköltések terén, ami a központi költségvetés számára is komoly bevétel kiesést jelent majd.

Továbbá teljesen ellentétes a gazdaságszabályozás alapelveivel a hatósági ár és a szerződéses kényszer alkalmazása a gazdaság egészét – vállalkozásokat, médiatervezőket, vásárlókat és a médiumokat – érintő nyilvánosság iparágban. 

A Magyar Lapkiadók Egyesülete és Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete  elkötelezett híve a transzparenciának és a párbeszédnek. Éppen ezért nyitott minden a szakmai szervezetekkel folytatott előzetes egyeztetést követő kormányzati kezdeményezésre. A jelenleg a parlament előtt fekvő törvény tervezet azonban nem tartozik ezek közé. A MLE és az MTE ezért kéri a kormányt, hogy a tervezetet vonja vissza, a szakmai egyeztetéseket mielőbb kezdje meg, mert a bónuszra nem lehet önmagában, csak a teljes reklámgazdasági hatásmechanizmus szerves részeként tekinteni, áll a közleményben.