Bliccelt? Elkapták és falhoz nyomták? Örüljön, hogy nem került börtönbe!

Tucatjával jelentek meg videók a bliccelő utasokkal – vagy a védelmükre kelőkkel – szemben esetlen ráncigálással fellépő közterület-felügyelőkről azóta, hogy együttműködve a jegyellenőrökkel megjelentek a BKV járatain.

Szerdán a 4-es 6-os Boráros téri megállójában tepertek le egy férfit, miután lerángatták a villamosról. A közterület-felügyelők hátába térdeltek, végül gáz spray-vel is lefújták. A szemtanúk szerint brutális volt a látvány. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) a Hvg.hu kérdésére közölte: a három közterület-felügyelőt felfüggesztették munkájukból, mert lehet, hogy hibáztak. Az elsődleges vizsgálat szerint nem jogszerűen jártak el, de a végső szót a Budapesti Rendőr-főkapitányság szakfelügyeleti ellenőrzése mondja ki.

A BKK pedig arról tájékoztatott, hogy a három jelenlévő jegyellenőr nem avatkozott bele a közterület-felügyelők intézkedésébe. Gumibot csak azért látható az egyik ellenőr kezében a szemtanúk által készített fotókon, mert felkapta, amikor az egyik közterület-felügyelő leejtette.

Ez az első eset, amikor felmerül, hogy a közterület-felügyelők aránytalan erővel lépnek fel a bliccelővel szemben. Korántsem biztos azonban, hogy a gyanú igazolódik, a közterület-felügyelőknek ugyanis meglepően széles jogkörük van az intézkedéshez.

A FÖRI közterület-felügyelői 2011 óta léphetnek fel a BKV ellenőrei mellett, ráadásul jóval szélesebb jogkörrel, mint a jegyellenőrök, akik lényegében tehetetlenek, ha a jegy vagy bérlet nélkül utazó utas nem akarja kiadni az adatait, hogy kiszabhassák rá a pótdíjat.

Igaz, a rendőrökkel ellentétben ezt nem akármikor, hanem csak meghatározott feladatainak ellátásakor teheti.

De hát ez egy polgári jogi szerződés!

Kevesen tudják, hogy amikor az utas tömegközlekedik, akkor egy polgári jogi szerződés jön létre közte és a vállalat között. Aki nem vesz jegyet, az ezt a polgári jogi szerződést szegi meg. Szabálysértést és bűncselekményt ezzel ugyan nem követ el, ám a közterület-felügyelő nem csak ebben a két esetben intézkedhet.

„A felügyelő feladatait – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint

az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.

A törvény fenti pontja alapján követelheti a közterület-felügyelő, hogy igazolja magát az utas, ha az a jegyellenőrrel szemben ezt megtagadja.

És itt jön az első elem, ami elvezethet a ráncigálós falhoz szorításig: ha az utas a közterület-felügyelővel szemben is azt a megszokott taktikát választja, amit a jegyellenőrrel szemben, tehát egyszerűen továbblépne, akkor a közterület-felügyelő ebben megakadályozhatja.

A közterület-felügyelő a rendőrség kiérkezéséig visszatarthatja a bliccelőt.

Hogy a konfliktus gyakran eddig eljut, az részben abból fakad, hogy az utasok nem tudják, hogy a közterület-felügyelő, ha nem is rendőr, de jóval több, mint egy ellenőr.

Igaz, a jogászok körében is van olyan vélemény, hogy a törvényi felhatalmazásból még nem következik az erőszak bevetésének jogossága abban az esetben, ha az utas nem együttműködő, ám nem is agresszív.

Elvégre nem rablógyilkosról, hanem bliccelőről van szó.

A rendőrnek nem kell ugrálnia

Önmagában tehát az, hogy egy polgári jogi jellegű viszony vizsgálatába az erőszak alkalmazásának jogával felruházott személy is beléphet, nem példátlan, hiszen ilyesmi törtéhet egy polgári jogi per jogerős ítéletének végrehajtásánál is.

Gondot inkább az jelenthet, hogy az állam az erőszak alkalmazásába bevontak körét jócskán a rendőrségen túlra terjesztette ki a közterület-felügyelők bevonásával, ami egyszerűen nem tudatosult a társadalomban – vagy akiben tudatosult, abból ellenérzést vált ki az állami erőszak-monopóliummal felruházottak körének kiszélesítése.

Korábban (igaz, kisebb számban) a rendőrség szegődött a jegyellenőrök mellé, hogy megfelelő jogkörök birtokában szerezzen érvényt a bliccelés visszaszorításának. Mostanában azonban a FÖRI-től dolgoznak naponta 45-70-en a budapesti tömegközlekedésben. A rendőrökkel ellentétben azonban a közterület-felügyelők gyakrabban engednek teret az agressziónak.

Olyan felvételeket nem láttam, hogy négy rendőr veti magát egy utasra a villamoson, közterület-felügyelőkről viszont több ilyen felvétel készült

– mondta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Hüttl Tivadar szerint ennek két oka lehet:

• az állampolgárok a törvény ellenére nem tekintik hatósági személynek a közterület-felügyelőt,
• a közterület-felügyelők fizikai és pszichológiai kiképzése nem elégséges ahhoz, hogy felkészülten lépjenek fel a konfliktusokban.

Az ilyen jelenetek mindenképp azt a meggyőződést erősítik, hogy a jogkörök érvényesítése nem kellő szakszerűséggel történik. Márpedig Hüttl szerint óhatatlan az állampolgárokkal szembeni konfliktusok számának megugrása, ha egyszer az állam úgy döntött, hogy mind szélesebb csoportnak ad hatósági jogosítványokat.

Hüttl szerint ha már ilyen jogköröket kaptak a közterület-felügyelők, akkor a BKV járatain is jobban fel kellene hívni erre a figyelmet éppúgy, ahogyan a pótdíj kiszabására is vannak figyelmeztető feliratok.

Jobb felkészítés kéne?

Elvileg közterület-felügyelő lehet minden érettségizett, büntetlen előéletű, mentálisan és fizikailag is egészséges, cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgár. A pszichés állapotukat felvételkor és munkájuk során rendszeresen ellenőrizni kell, és a közterület-felügyelőknek vizsgázniuk kell a tevékenységét érintő törvényi előírás és rendelkezések ismeretéből.

Ezenkívül el kell végezniük az 506 órás OKJ-s közterület-felügyelői képzést. „Ezzel egyenértékű képesítésnek felel meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – vagy jogelőd intézményeinél – szerzett, közigazgatási, katonai vagy rendészeti tárgyú felsőfokú iskolai képesítés, vagy a középfokú rendőr vagy határrendész szakképesítés” – írta a felkészítésről szóló kérdéseinkre a FÖRI.

A munkára jelentkezőnek vagyonnyilatkozatot kell tennie, és alkalmas minősítést kell kapnia a külön jogszabályban előírt egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton. Ezeken a vizsgálatokon később is rendszeresen át kell esnie.

A már említett 2012. évi CXX. törvény azt is előírja, hogy a közterület-felügyelőnek ötévente elméleti és gyakorlati vizsgát kell tennie a törvény által biztosított kényszerítő eszközök alkalmazásából. És közben is képzik őket. „A Rendészeti Igazgatóság szakképzett oktatók által, havonta két órában kötelezi a rendészeti feladatot ellátó személyeket – közterület-felügyelőket és önkormányzati természetvédelmi őröket – intézkedéstaktikai képzésen történő részvételre, mely során folyamatos képzésben, továbbképzésben részesülnek a munkatársaink” – írta a FÖRI.

A jegyellenőr nem leskelődhet

Az igazoltatásra feljogosított közterület-felügyelő feladataiból adódóan adatkezelést is végezhet. Azzal azonban nem rendelkezhet szabadon. Ha az igazoltatott utas nem adja át iratait a jegyellenőrnek, csak a közterület-felügyelőnek, akkor a helyszínen a jegyellenőr azokhoz semmiképp sem juthat hozzá. 

A közterület-felügyelő jegyzőkönyvet vesz fel, melynek a lapazonosító sorszámáról ad tájékoztatást a BKK jegyellenőrének. Ezután a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (KET) rendelkezései az irányadóak, mely szerint a közlekedésszervező (BKK), mint harmadik – érdekelt – fél kérheti a jogát, jogos érdekét sértő, érintő ügyben az eljárással érintett személy személyes adatait. Ez természetesen nem a helyszínen történik, hanem a helyszíni intézkedés után – a jogszabályban meghatározott határidőben, hivatalos, írásos megkeresés útján.